DK: mikor születik döntés a katáról?


Dávid Ferenc (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy mintegy 450 ezer "katás" vállalkozó vár teljes bizonytalanságban arra, hogyan módosulnak az őket érintő szabályok.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról azt mondta: az egyszerű adózást jelent, aminek könnyű az adminisztrációja. Szerinte ha ahhoz szakszerűtlenül nyúlnak hozzá, akkor annak a vége adóemelés lesz. Kik egyeztetnek kikkel? Megkérdezik-e arról a vállalkozókat? - sorolta kérdéseit. Mikor lesz arról egyértelmű döntés?

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt felelte: a kata megreformálásáról a kormány és a szakmai szervezetek egyeztetnek, és hamarosan az Országgyűlés elé kerül egy olyan törvényjavaslat, amely megfelel a céloknak, és az érintettek jelentős részének is.

Közölte azt is: abban egyetértettek a tanácskozások során, hogy a kata sikertörténetté vált, amelynek eredményeit meg kell őrizni: azt, hogy alacsony az adminisztrációs terhe, abba olyan tevékenységeket is bevontak, amelyek után korábban nem adóztak, és méltányos az adóteher.

Célnak nevezte, hogy azokat a vállalkozásokat részesítsék előnyben, akik a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtanak. Hozzátette: arról sem volt vita, hogy a jelenlegi, összesen 5 százalékos adómérték "távol áll az indokoltan elvárhatótól". Ez az érintetteknek alacsony nyugdíjat vagy táppénzt jelent - fűzte hozzá.

Azt mondta: nem ördögtől való, hogy az ellátási alap emeléséről való gondoskodásról tárgyaljanak, az sem, hogy a mindenkori minimálbérhez legyen ez kötve.


Jobbik: az agrárvállalkozások is kapják ugyanazt a támogatást, mint a multik


Bencze János (Jobbik) azt mondta: Magyarország agrárország, minden lehetősége megvan arra, hogy Európa éléskamrája legyen, ez pedig jólétet biztosíthatna a vidékieknek.

De mégsem ez történik, a vidékiek 60-90 kilométerre a lakhelyüktől egy multinál tudnak elhelyezkedni.

Kifogásolta, hogy a külföldi ipari érdekeltségek "dúskálnak" a támogatásokban, de egy magyar mezőgazdasági vállalkozás, amely magas élőmunkaigényű, nem részesül ugyanabból a támogatásból.

Miért van ez egy agrárországban? - tette fel a kérdést, és azt kérte, a magas élőmunkaigényű ágazatokban járjanak ugyanazok a támogatások, mint az ipari vállalkozásoknak.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára megjegyezte, az agrárpolitika részletes uniós szabályozás alatt áll, ami meghatározza az agrártámogatások formáját. Ezért munkaerőtámogatás a mezőgazdaságban nincs, van viszont jövedelempótló támogatás területi vagy állatlétszám alapon.

Sorolta azokat a támogatásokat, amelyeket az agráriumban tevékenykedők igénybe vehetnek: a többi közt azt mondta, hogy a baromfi- és sertéstartók támogatásai megtöbbszöröződtek.

A kormány minden rendelkezésre álló eszközzel ösztönzi a munkaerőigényes ágazatokat, hozzájárulva a vidéki élet segítéséhez és az élelmiszerbiztonság növeléséhez is.

A képviselő nem fogadta el a választ.


Momentum: mi lesz az orosházi traumatológiai osztály sorsa?


Az orosházi kórház traumatológiai osztályának sorsáról tudakozódott a belügyminisztertől Sebők Éva (Momentum), mondván, a helyiek úgy tudják, nem fejlesztés, hanem szakemberhiány miatt állt le a többnapos sebészeti ellátás az intézményben.

Az ellenzéki képviselő azt kérdezte: meddig érvényes az intézkedés, illetve kell-e osztály bezárásával számolni Békés megye valamelyik más kórházában is.

Rétvári Bence, a szaktárca parlamenti államtitkára felidézte: az utóbbi években az orosházi kórház 3,5 milliárd forintnyi fejlesztést kapott.

Arról beszélt: míg a kormány épít, az ellenzék programja bezárásokról szól, hiszen ha hatalomra kerültek volna, bevezették volna a fizetős egészségügyet, amelybe csak vizitdíj ellenében lehetne bejutni.

Hozzátette: működik az orosházi sürgősségi baleseti osztály, azt pedig a mentőszolgálat dönti majd el, hogy Békéscsabára vagy Gyulára szállítják azt, aki többnapos ellátásra szorul. Jelezte: az intézményben az egynapos traumatológiai ellátás bővítését és a szakrendelő fejlesztését tervezik.

A képviselő nem fogadta el a választ.


MSZP: hányan veszítik el ellátásukat a veszélyhelyzet lejártával?


Komjáthi Imre (MSZP) is a belügyminisztert kérdezte; interpellációjában arra várt választ, hány ember veszíti el a következő hetekben, hónapokban az ellátását, kedvezményeit a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet június 1-i lejártával, és ezek az emberek milyen segítséget kap ez a csoport a kormánytól.

Hangsúlyozta: a kilakoltatási moratórium vége mintegy háromezer család lakhatását veszélyezteti, köztük gyermekesekét is, több százezer embert érint az ingyenes utazás eltörlése, ehhez jön a kétszámjegyű inflációs ráta és a gyenge forint, ami összességében újabb százezrek lecsúszását, elszegényesedését okozza.

Válaszában Rétvári Bence azt hangoztatta, miközben az elmúlt 12 évben érezhető mértékben sikerült csökkenteni a szegénységnek kitettek arányát. Ezzel azt állította szembe, hogy az ellenzék 3240 milliárd forinttal növelné a közterheket, benne a magyar cégek terheit, "minden tartalékot többszörösen elköltenének", csatlakoznának az Oroszország elleni olajembargóhoz, ami további terheket róna a családokra.

Megemlítette, a határozott idejű ellátást kapók jogosultságát a veszélyhelyzet tartamával hosszabbították meg, hogy elvégeztethessék a szükséges felülvizsgálatokat, így senki nem esik ki a rendszerből a veszélyhelyzet megszűnésével.

Az interpelláló képviselő nem fogadta el a választ.