Jobbik: mit tesz a kormány az iskolai zaklatások megfékezéséért?


Ander Balázs (Jobbik) emlékeztetett: egy sümegi fiú a mindennapos zaklatások miatt öngyilkos lett, az eset országos felháborodást váltott ki. Minden szülő azt szeretné, hogy semmilyen bántódás ne érje a gyermekét az iskolában, mégis sokakat ér rendszeresen fizikai, lelki, verbális erőszak, amely az online platformokon is folytatódik - mondta.

Kiemelte: fontos a család felelőssége, de emellett az államnak is felelőssége van. Mit tesz a kormány, hogy minél kevesebb ilyen tragédia legyen? - kérdezte.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: valóban minden szülő aggódik, hogy elfogadó közösségben legyen a gyermeke. A kormánynak a gyermekvédelem ügye az egyik legfontosabb - fűzte hozzá.

Közölte: plakátkampányt indítottak, amely azt az információt juttatja el iskolákba, hogy hova lehet fordulni zaklatás esetén. Ingyenes segítségnyújtó telefonszámot is működtetnek, iskolaőr-programot indítottak, emelték az iskolapszichológusok számát, programokat indítottak az iskolai erőszak megelőzésére - sorolta. Hozzátette: ezek abban segítenek, hogy minél biztonságosabb közeg legyen az iskola.

A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.


Párbeszéd: mikor láthatjuk a szigorú szabályok következményeit?


Szabó Rebeka (Párbeszéd) szerint a kormány állításával szemben Magyarországon nem szigorúbbak az európaiaknál az akkumulátorgyárakra vonatkozó szabályok. Hozzátette: hetente derülnek ki ügyek, amelyek nem érik el sem a hatóságok, sem a kormány ingerküszöbét. Példaként említette, hogy a Heves vármegyei Abasáron hiába büntették 103 millió forintra egy vállalkozót, a selejtes akkucellákat nagy részét augusztus eleje óta nem szállította el.

Közölte, a magyar akkuhulladék-feldolgozás "messziről bűzlik": az egyik cégnek, amelyik a gödi és a komáromi gyáraktól a hulladékot átveszi, nincs is engedélye. Hozzátette: a másik főszereplő, az Éltex nevű cégnek Tiborcz István magántőkealapja a tulajdonosa. Ez a cég szintén részt vesz a gödi és a komáromi gyárak hulladékának eltüntetésében, és a létező összes szabálytalanságot elkövette - közölte, azt kérdezve, mikor lehet látni már a szigorú szabályok következményeit.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, hogy Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak az akkumulátorgyárakra és a hatóságok kiemelten kezelik ezeket az ügyeket. Szerinte a képviselő sok valótlanságot fogalmazott meg, minden egyes állítása álhír, a hangulatkeltést szolgálja.

Az államtitkár értetlenségének adott hangot, mert szerinte a Párbeszéd az ellen, az elektromobilitás ellen harcol, amit korábban támogatott.

Kitért arra, hogy Abasárról a kormányhivatal intézkedése nyomán már elszállítottak 136 tonna illegális hulladékot.

Szabó Rebeka a választ nem fogadta el.


Mi Hazánk: módosítani kell a nyugdíjak letiltására vonatkozó szabályokon



Szabadi István (Mi Hazánk) sürgette, hogy a kormány emelje meg a jövedelem azon részét - legalább az adós nyugdíjasok és a devizahitelesek esetében -, amely mentes a végrehajtás alól. Követelte azt is, hogy a 13. havi nyugdíj összege legyen mentes a végrehajtás alól. Szerinte a jelenlegi rendszer igazságtalan, mert a végrehajtási eljárásban a nyugdíjból ugyanannyi levonás teljesíthető, mint a munkabérből, amelynek mértéke legfeljebb a nyugdíj 33 százaléka, több letiltás esetén az 50 százaléka.

Kevesellte, hogy idén januártól a havi jövedelem nem végrehajtható része 28 500 forintról 60 ezer forintra emelkedett. Miért szolgáltatják ki a nyugdíjasokat "a hiéna követeléskezelőknek és a népnyúzó végrehajtóknak"? - kérdezte.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a végrehajtás alapja minden esetben bírósági határozat vagy közjegyzői okirat, azt nem a végrehajtó rendeli el. A végrehajtó felelőssége, hogy a jogszabályok betartásával történjen a végrehajtás - magyarázta.

Ismertetése szerint a letiltásra vonatkozó szabályokról az Országgyűlés döntött a végrehajtási törvényben, majd felsorolta, milyen támogatások mentesek a végrehajtás alól.

Az ellenzéki politikus a választ nem fogadta el.


LMP: a kormány kikéri józsefvárosiak véleményét a Pázmány új kampuszával kapcsolatban?


Csárdi Antal (LMP) a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek, a Magyar Rádió egykori épületeibe, illetve azok környékére tervezett új kampusza ügyében kérte számon a kormányt. Szerinte a Józsefvárosban élők körében nagy vihart kavart a terv, mert teljesen átformálná a Bródy Sándor utca környékét. Egyetértett azzal, hogy az új kampuszra szükség van, de kifogásolta, hogy a tervekkel kapcsolatban nem volt lakossági véleményezés és, hogy túl nagy területet akarnak beépíteni. Azt kérdezte: a kormány hajlandó-e az emberek véleményét is kikérni a projekttel kapcsolatban.

Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter válaszában azzal vádolta "Budapest liberális vezetését": "üldözi" azt, hogy a belvárosban katolikus egyetem épüljön, a kerületben pedig "uszítanak" a beruházás ellen. Ez kifejezetten egy világnézeti vita, semmi köze tervekhez, a civilekhez vagy az ott lakókhoz - jelentette ki.

Hangsúlyozta: a végleges kiviteli terv jövő április 30-ra készül el, ugyanakkor a beruházásról már eddig is 9 alkalommal egyeztettek civilekkel, és bevonták a kerületi és a fővárosi főépítészt is. Megjegyezte: a kerületben "odáig süllyedtek", hogy a Magyar Rádió azon épületére adtak ki helyi védettséget, ahonnan 1956-ban emberekre lőttek az ávósok.

A képviselő nem fogadta el a választ.