LMP: legyen adómentes a minimálbér!


A minimálbér adómentessé tétele mellett szólalt fel Csárdi Antal (LMP). Kijelentette: annak nettó összege akár 25 százalékkal is növelhető lenne úgy, hogy az a munkaadóknak nem jelent nagy terhet.

Szerinte már a kormány is kétkulcsos adórendszert támogat, miután a 25 év alattiaknak is adómentességet ígér és a családosoknak is visszatéríti azt, vagyis ők is nulla százalékos adót fizetnek az átlagbér szintjéig. Szerinte a többkulcsos adó a társadalmi igazságosság jegyében nem várhat tovább.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint az ellenzék adóemelést szeretne, míg a Fidesz immár tíz éve adót csökkent.

Azt mondta: egykulcsos adó alapján kell általános és egyenlő közteherviselést megvalósítani az országban. Az ellenzéki javaslat szerinte rossz irányba vinné az országot, mert azáltal a legális jövedelmek "beragadhatnak" alacsonyan szinten és ez a szürkefoglalkoztatás terjedését eredményezné. A családi adókedvezmény jelentősége is elveszne a minimálbér adómentessége esetén - mutatott rá.

A képviselő nem fogadta el a választ.


Párbeszéd: mikor csökkentik az alacsony jövedelműek adóját?


Burány Sándor (Párbeszéd) azt kérdezte: mikor akarják csökkenteni az alacsony jövedelműek adóját?

Arra mutatott rá, hogy a magyar személyijövedelemadó-terhek nemzetközi összehasonlításban annál magasabbak, minél alacsonyabb jövedelmi szinten vizsgálják azt. Ennek eredője szerinte az a 2010-es törvényjavaslat, ami az átlag alatti jövedelmet keresők adóját megnövelte, a többi között a minimálbér adóját is. Ezzel szerinte az adózók kétharmadának nem csökkent, hanem nőtt az adója, eközben az áfát is emelték.

Tállai András azt felelte: a magyar adórendszer Európában a harmadik legkisebb adókulccsal bír, ami mellett akár a minimálbért keresők, akár más jövedelmi szintűek nettó jövedelme évről évre nő, ahogy a fogyasztások is. Reálértéken tehát nem csökkennek a bérek, ahogy a szocialista kormányok idején, hanem emelkednek - mondta.

Kijelentette: a minimálbér összege jelentősen emelkedett, míg a szocialista kormányzás végén 73 500 forintos minimálbér volt, most 167 ezer 400.

"Én az ön helyében az áfaemelést végképp nem hoznám fel" - fogalmazott, mert szerinte annak emelése többször fordult elő a szocialista kormányok alatt.

A képviselő nem fogadta el a választ.


Fidesz: mekkora migrációs nyomásra kell számítani?


Ágh Péter (Fidesz) arra kérdezett rá: mekkora migrációs nyomásra kell számítani a jövőben?

Felhívta a figyelmet arra, hogy Afganisztánból máris tízezrek indultak el, Magyarországon pedig megsokszorozódott az illegális határsértők száma, ahogy embercsempészből is csaknem háromszor annyit fogtak el idén az év első nyolc hónapjában, mint tavaly ugyanezen időszakban.

Szerinte akár a 2015-öshöz hasonló szintű migrációra is fel kell készülnie az országnak.

Bár a rendvédelmi szervek a biztonságot garantálják, a Gyurcsány Ferenc által vezetett baloldal szerinte folyamatosan bírálja a határvédelmet és beengedné a migránsokat.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte: Magyarország felkészült az egyre növekvő migrációs nyomás elhárítására, "megvédjük Magyarország határait". Szerinte várhatóan nőni fog a migráció, ezért a déli határt meg kell erősíteni.

Egyre nő a jogellenes belépést megkísérlők száma - hangsúlyozta, hozzátéve: az afganisztáni helyzet miatt akár többmilliós hullám is elindulhat. A migráció nem emberi jog, mindenkinek van hazája, azt kell élhetővé tenni - szögezte le.

A képviselő a választ elfogadta.


KDNP: milyen kormányzati intézkedések eredménye a kiemelkedő gazdasági növekedés?


Aradszki András (KDNP) arra várt választ: milyen kormányzati intézkedések eredménye a kiemelkedő gazdasági növekedés?

Arra mutatott rá, hogy Magyarország a vírusválságot megelőzően az egyik legdinamikusabban növekvő gazdasággal rendelkezett. Sorolta a fiatalok életkezdéséhez vagy a családoknak nyújtott támogatásokat és kijelentette: az újraindítási akcióterv a vártnál is dinamikusabb bővülést eredményezett, a GDP 17,9 százalékkal nőtt egy év alatt.

Tállai András úgy felelt: a magyar gazdaság jól teljesített a válság alatt, a hitelminősítők is ezt fejezték ki a felminősítéssel. Ebben azonban benne van az elmúlt tíz év munkája - hangsúlyozta. Ez tette lehetővé a GDP 30 százalékát kitevő átfogó intézkedéseket, amelynek az eredményei már látszódnak.

Az államtitkár szerint ez a többi között annak az eredménye, hogy a kormány nem egy új segélyezési rendszert indított, hanem a munkahelyeket védte. A programoknak köszönhetően 837 ezer álláshelyet sikerült megvédeni és 67 ezer új munkahely jött létre, vagyis mára több mint 4,7 millió a foglalkoztatottak száma.

A kormány mindezt adócsökkentéssel, adókönnyítéssel és kedvezményes vagy kamatmentes hitelek nyújtásával érte el. A beruházásélénkítéshez a költségvetés támogatása is hozzájárult, valamint az uniós források ideterelése is.

A képviselő a választ elfogadta.