TV műsor

OGY - Krónika 4. rész (kérdések)

Belföld, 2021.05.03

Az érettségi-pótidőpontokról, a mérlegbeszámolók benyújtásáról, a tatai forrásokról és a nyugdíjemelésről is kérdezték a kormány tagjait képviselők hétfőn a parlamentben.



Független: miért nincs pótidőpont az írásbeli érettségin?


Farkas Gergely (független) azt vetette fel, miért nem biztosít a kormányzat pótidőpontot azoknak a diákoknak, akik a járvány miatt nem jelennek meg az írásbeli érettségi vizsgán.

Hozzátette: ez logikus lépés volna, hiszen lehet, hogy önhibájukon kívül fertőződtek meg vagy váltak kontaktszeméllyé a fiatalok, ezért voltak kénytelenek távol maradni a megmérettetéstől.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára utalt rá: akárcsak tavaly, idén is szigorú biztonsági előírások mellett lehet vizsgázni, előre publikált szabályok alapján.

Hozzátette: az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének vezetője (WHO) is fontosnak nevezte, hogy járvány idején az iskolákat utolsókként zárják és az elsőként nyissák, ezért "a WHO-val vitatkozik" a kérdező.


Jobbik: miért nem tolják ki a mérlegbeszámolók benyújtásának határidejét?


Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) annak - a Pénzügyminisztérium honlapja szerint - 600 ezernél több szervezetnek a helyzetéről kérdezett, amelyeknek mérlegbeszámolót kell készíteniük.

Arról tudakozódott: a tavalyi után idén miért nem tolják ismét a benyújtás határidejét május végéről szeptember 30-ra, hiszen a járvány harmadik hullámában a könyvelőirodák sem fogadhattak ügyfeleket.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: eltér a tavalyi helyzettől az idei, hiszen most az újraindítás, a normalizált élet visszaszerzése, visszaadása a cél, aminek része a kötelezettségek teljesítése.

Jelezte: aki nem tud határidőre eleget tenni e kötelezettségének, kérhet a járványhelyzet miatt haladékot; a tárca arra kérte az adóhivatalt, hogy ezt tekintse különösen méltánylandó körülménynek.


MSZP: miért nem védik a tatai források élővilágát?


A tatai források megóvásáról kérdezte az innovációs minisztert Gurmai Zita (MSZP) annak kapcsán, hogy az itteni karsztvidéket be kívánják kapcsolni egy komáromi akkumulátorgyár vízellátásába.

Felvetette: a megyei kormányhivatal részletes hatásvizsgálatot rendelt el, mivel a beruházás jelentősen apasztaná a környéken a vízszintet. Javasolta, hogy a komáromi bázis fejlesztése mellett máshonnan biztosítsák az ipari park vízellátását.

Válaszában Schanda Tamás hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a jó minőségű ivóvíz-szolgáltatás fejlesztése és korszerűsítése ránt, a cél az, hogy mindenki jó minőségű vízhez jusson; ez történik Komáromban is, ahová napi 10 ezer köbméter vizet továbbítanak majd a tatabányai karsztvidékről.

Hozzátette: a komáromi akkumulátorgyár nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos, a versenyképességet befolyásoló, sokaknak munkát teremtő beruházás.


DK: mit tesz a kormány az emberekért?


A bajba jutottak támogatása érdekében tett kormányzati lépésekről kérdezte a miniszterelnököt Varga Zoltán (DK).

Hangsúlyozta, "a Várból nem látszik a szegénység", majd arról beszélt: a szerinte megalázó, átlagosan 878 forintos nyugdíjemelésből például fél gramm belugakaviárra, fél kiskanálnyi kínai fecskefészeklevesre vagy a miniszterelnök kedvenc fügepálinkájából negyed centiliternyire futja.

Válaszában Schanda Tamás felvetette, a kérdező "a nyugdíjakról mer beszélni", holott párttársai annak idején megszavazták a 13. havi nyugdíj elvételét. Hozzátette: a nemzeti-polgári kormány hozza helyre azt a hibát, visszaadva az időseknek ezt a juttatást.

Önök semmit nem segítettek a magyar embereknek, amikor lehetőségük volt rá - fogalmazott Schanda Tamás, hozzátéve, a baloldali kormányzat megsarcolta a magyar családokat és a csőd szélére sodorta az országot Gyurcsány Ferenc kormányzása idején.


LMP: hogyan hozhatják be a diákok a korlátozások okozta hátrányokat?


Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt, hogy a járványügyi korlátozások során elrendelt óvoda- és iskolabezárások miatt a gyerekek egy része nem vagy nem megfelelően fért hozzá a digitális oktatáshoz. Sokszor nem az eszköz, hanem a digitális kompetencia vagy a fizikai tér hiánya jelent gondot - közölte.

Az intézmények nyitása nem elég a lemaradások pótlására - szögezte le. Milyen eszközökkel teremtik meg annak az esélyét, hogy a korlátozások okozta hátrányokat minden gyermek be tudja hozni? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte, hogy más országokhoz viszonyítva Magyarország jól vizsgázott a digitális oktatás ügyében. Hozzátette, a legfontosabb a beoltottság, mert a vakcinák segítségével lehet minél hamarabb visszatérni az iskolapadba.

A politikus felhívta a figyelmet, hogy a diákok számára megnyitották a személyes vagy kiscsoportos konzultációk lehetőségét. A magyar tanulók 98,5 százaléka rendelkezik internethozzáféréssel - emelte ki.

Párbeszéd: meg kell hosszabbítani a kilakoltatási moratóriumot!


Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy kedden véget ér a kilakoltatási moratórium. A képviselő azt mondta, hogy a moratórium fenntartása mellett olyan lakáspolitikára van szükség, ami mindenki számára megfizethetővé teszi a lakhatást. Meghosszabbítják a moratóriumot? - kérdezte a politikus. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a kormány több olyan rendkívüli, például pénzügyi és szociális intézkedést hozott, amelyek képesek támogatni a nehéz helyzetbe került családokat.

Közölte, hogy az ellenzék meg tudja majd szavazni a veszélyhelyzet fenntartásáról szóló javaslatot, és akkor a kormány a kilakoltatási moratórium ügyében pozitívan tud majd intézkedni.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!