Időjárás
meteoblue
TV műsor

OGY - Krónika 4. rész (minimálbér és garantált bérminimum)

Belföld, 2021.12.01

A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggő javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán.



MSZP: vannak szükséges elemek, de csapdák is


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt: vannak a törvényjavaslatnak támogatható elemei, de szerepelnek benne a megszavazását lehetetlenné tévő csapdák is.

Felvetette: ezzel a módosítással a munkavállalók terheit csökkentenék, az átlagosan háromszor ekkora összeget fizető munkavállalókét nem, ez pedig "nagyon nincsen rendben".

A képviselő szerint a minimálbért nemcsak emelni kellene, de újra adómentessé is kellene tenni, ahogy növelni kell a Start-számlák állami támogatását és babakötvényre fizetett összegét is.

Szorgalmazta az általános forgalmi adó csökkentését is, javasolva, hogy annak mértékét a jelenlegi 27-ről mérsékeljék az általános élelmiszereknél 18, az alapvető cikkeknél pedig öt százalékra.

A képviselő kifogásolta, hogy a korábbi ígéretek dacára tíz éve késik a 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíj-pénztári megtakarítás elvételekor ígért egyéni számlarendszer bevezetése.

A szocialista politikus szerint a törvénymódosítást valójában a választások közeledte indokolja.


DK: az eredményekről beszél a kormány, azok áráról nem



Varju László (DK) szerint az eredményekről, a juttatásokról beszél a kormány, de arról nem, hogy mi azok ára.

Szerinte a javasolt módosítás "a realitásoktól teljesen elrugaszkodott választási költségvetés része", ami azt mutatja, hogy a kormányoldal a következményekkel nem számolva menekül előre, hiszen ezen kifizetések forrása nem a gazdaság teljesítménye, hanem hitelfelvétel.

Ez a nagy átverés kormányának törvényjavaslata - fogalmazott az ellenzéki politikus, hangsúlyozva, hogy az állam az adókedvezmények sokszorosát szedi be a magas általános forgalmi adóval vagy az alacsony nyugdíjak révén.

Arról beszélt: sikerült rekordgyenge szintre rontani a forintot, emelni a benzinárat, az államadósságot és az inflációt, mindezek alapján pedig nem nevezhető sikeresnek a kormány gazdálkodása.

Varju László szerint a választás előtti utolsó hónapokban próbálják kompenzálni például azt, amit a nyugdíjasoktól elvettek, ám nem elfogadható, hogy előbb elvonnak, aztán annak egy részét visszaadják.


LMP: a kormány nem akar rendszerben gondolkodni


Csárdi Antal (LMP) közölte: elsőre szépnek tűnik a minimálbéremelés, de a tavalyi a közelében sem volt ennek a nagyságrendnek, sőt, reálértéken egyértelmű csökkenést jelentett az infláció miatt.

Úgy vélte, a javaslat a garantált bérminimum emeléséről azt jelenti, hogy a közigazgatásban dolgozók munkáját annyira értékelik, mint a legrosszabbul fizetett szakmunkásokét, ami oda vezet, hogy aki teheti, menekül a közigazgatásból.

Kitért rá: a pedagógus-bértábla hasonló helyzetben van, tehát lesznek pedagógusok, akik a legrosszabbul fizetett szakmunkások fizetését kapják. A pedagógusokat jobban meg kellene becsülni, mert ők valóban versenyképesebbé tehetik az országot - vélekedett.

Megjegyezte: hasonlóan problémás a helyzet a rendvédelemmel is, az ott dolgozókat is jobban meg kellene fizetni, ahogyan a tűzoltókat és a büntetés-végrehajtásban dolgozókat is.

Hangsúlyozta: mindez azt jelenti, hogy a kormány nem tud, vagy inkább nem akar rendszerben gondolkodni. Mindazonáltal szükség van a béremelésre, azonban európai, illetve visegrádi összehasonlításban ez még mindig kevés - mondta Csárdi Antal.


Nemzetiségi képviselő: pozitív fordulat a nemzetiségi köznevelési intézményeknek


Ritter Imre nemzetiségi képviselő kifejtette: a szóban forgó intézkedés érinti a nemzetiségek által fenntartott intézményeket is, és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelése által okozott költségvetési többletigény és a járulékcsökkentés hatását intézményenként kell megvizsgálni.

Rámutatott: a béreket érintő pozitív, de költségvetési többletforrást igénylő lépésekkel szemben állnak költségcsökkentő lépések is, és a köztehercsökkentésnek köszönhetően a javaslat a nemzetiségi köznevelési intézményekre egyértelműen pozitív hatással lesz.

A garantált bérminimum és a minimálbér emelése által érintett személyzet elégedettsége a nemzetiségi intézményekben fontos, másrészt munkaadóként azt látják, hogy a járulékcsökkentés kedvező lehetőségeket biztosít - méltatta a javaslatban foglaltakat Ritter Imre.


Képviselői felszólalások


Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy úgy tűnik, az ellenzék nem támogatja az adócsökkentést. Történelmi léptékű javaslatról van szó, az ellenzék mégsem támogatja, mert mindent elutasít, amit a kormány javasol - jelentette ki.

Varju László (DK) közölte: egyetlen képviselő sem mondta, hogy nem támogatja az adócsökkentést, a kormánypártok viszont eltagadják, hogy ennek ára van például az egészségügyben, a járványkezelésben.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!