Mentelmi ügy


Latorcai János levezető elnök tájékoztatása szerint Orosz Anna (Momentum) márciusban mentelmi joga megsértésére vonatkozó bejelentést tett, amelyről a mentelmi bizottság április 8-án megállapította, hogy nem sértették meg az ellenzéki politikus mentelmi jogát, mert az nem akadályozza a tanúkénti meghallgatást szabálysértési ügyben.


Napirend


A napirend elfogadása előtt döntött az Országgyűlés a DK, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum képviselői által benyújtott 2007-2032. évekre vonatkozó "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia végrehajtásáról szóló vita négyórás időkeretben történő tárgyalásáról.

A napirend elfogadását követően a képviselők áttértek az interpellációk tárgyalására.


Interpellációk


DK: Miért hagyják futni "az orbáni pedofilhálózat" bűnözőit?


Varju László (DK) úgy fogalmazott: pártjukat nem érdekli a volt és jelenlegi fideszesek harca, hanem az, hogy végre igazságot szolgáltassanak az áldozatoknak és megvédjék a gyermekeket.

Azt mondta: K. Endre szabadlábon továbbra is fenyegeti, zsarolja az egykori bicskei áldozatokat, és ezt a kormány, a rendőrség és az ügyészség "tétlenül nézi". Kijelentette azt is, hogy a hatóságok sohasem vizsgálták a kormánytagok és a bicskei "pedofil társaság" kapcsolatait.

Miért hagyják futni "az orbáni pedofilhálózat bűnözőit" és mikor szolgáltatnak végre igazságot a bicskei áldozatoknak - tette fel a kérdést.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a pedofíliával szemben nulla tolerancia van. Minden pedofilnak börtönben a helye, és a kormány meg is nyolcszorozta 2010 óta a börtönben ülő pedofilok számát: a korábbi 81-gyel szemben most 663-an töltik büntetésüket - ismertette.

Kitért arra is, hogy a kegyelmi ügyben a köztársasági elnök és a volt igazságügyi miniszter is vállalta a következményeket, távozott a közéletből. Megjegyezte: az ellenzéki politikustól is példamutatást várnának, Varju Lászlót ugyanis garázdaság és választás rendje elleni bűncselekményekért jogerősen elítélték.

Az interpelláló nem fogadta el az államtitkári választ.


MSZP: tesznek-e bármit a szegénységben élő nyugdíjasok támogatása érdekében?


Szabó Sándor (MSZP) több mutatót felsorolva azt mondta, hogy romlott a nyugdíjasok helyzete Magyarországon. Rámutatott: 2004-ben a GDP 9,7 százalékát költötte az állam nyugdíjakra, 2022-re ez a szám már csak 8 százalék volt, továbbá a szociális védelmi kiadások is a GDP 20 százalékáról 16 százalékra csökkentek ezalatt.

Jelezte: az MSZP a teljes jogú öregségi nyugdíjminimumot az adott évi nettó minimálbér 70 százalékában állapítaná meg, és az ennél alacsonyabbakat egyszeri emeléssel pótolná ki. A 13. havi nyugdíjat mindenkinek azonos összegben, az átlagnyugdíj mértékében adnák, és korhatár alatt is lehetővé tennék a nyugdíjba vonulást.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a 2010 előtti baloldali kormányokkal szemben a Fidesz-KDNP minden évben biztosította a nyugdíjak vásárlóértékét és visszaadta a baloldal idején elvett 13. havi nyugdíjat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a GDP-arányos változás nem azt jelenti, hogy a nyugdíjkiadások csökkentek volna, az arányváltozást az a tény is befolyásolja, hogy a GDP a gazdaság teljesítményének köszönhetően emelkedett.

A szocialista politikus nem fogadta el az interpellációra adott választ.


Jobbik: miért nem a magyarok lakhatására költ a kormány?


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a budapesti Rákosrendezőre tervezett beruházással kapcsolatban arról beszélt, hogy külföldi beruházóknak adnak oda százmilliárdokat, a magyarok lakhatásával azonban nem foglalkoznak.

Szóvá tette, hogy egy penészes lakóépületben biztosítottak volna cserelakást egy, a beruházás miatt kitelepítendő embernek. A kormány miért nem azzal kezdte a munkát, hogy a magyarok lakhatását biztosítja és ezután kezd tárgyalni a külföldi befektetőkkel? - vetette fel.

Rámutatott: 300 milliárd forinttal támogatják a "maxi-Dubaj" beruházást, amely magyar bérlakások helyén létesülne, az otthonfelújítási programra eközben 108 milliárdot különítenek el.

Hogyan kívánja rendezni a kormány a 24 szolgálati lakásban élő lakhatását a területen? Van-e lakhatási, bérlakás-koncepciója a kormánynak? - kérdezte.

Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár közölte: Budapest szívében 30 hektáros barnamezős területről van szó, ahol jelentős mennyiségű hulladék van. Az első és legfontosabb kérdés, hogy ezt a területet rendezni kell, egyes káros és szennyező anyagok jelenléte ugyanis több mint ezerszerese a megengedettnek.

A 27 érintett lakóval az egyeztetés folyamatban van, a MÁV a lakók nagy részével már meg tudott állapodni - mondta.

A képviselő a választ nem fogadta el.