OGY - Krónika 4. rész (napirend előtt: kampányfinanszírozás; költségvetés)

Belföld, 2023.03.27

A baloldali pártok külföldi kampányfinanszírozásáról is szó volt hétfőn napirend előtt, majd a képviselők bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitáit folytatták le, elsőként az idei költségvetés módosításával kezdve.



Napirend előtt



Fidesz: erős a gyanú, hogy a baloldali pártok valóban tiltott pártfinanszírozásban részesültek



Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt, bebizonyosodni látszik, hogy a tavalyi országgyűlési választást megelőző kampány idején több milliárd forintnyi dollár érkezett az Egyesült Államokból a hazai baloldali pártokhoz, ami tiltott pártfinanszírozásnak minősülhet. A titkosszolgálat már jó ideje nyomoz, az Állami Számvevőszék pedig nemrég a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is bevonta a vizsgálódásba.

Elmondta, meghívására Windisch László, az ÁSZ elnöke a gazdasági bizottság hétfői ülésén személyesen tájékoztatta a bizottság tagjait a vizsgálat eddigi eredményeiről. Beszámolója szerint az ellenőrzés végrehajtása során olyan különleges körülmények merültek fel, amelyek túlmutatnak a korábban végzett kampányellenőrzések tapasztalatain.

A 2022. évi országgyűlési választásokon fontos körülmény volt, hogy hat párt (a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd) közös listát állított a párton kívüli Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökének részvételével. Az egyesült baloldal kampányát közös kampánystáb irányította. Az ÁSZ számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett külföldi támogatás a hat baloldali párt választási eredményeit is döntően befolyásolhatta. A külföldi pénz, ami papíron a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett, valójában a baloldali ellenzéki pártok kampányát finanszírozta.

Az ÁSZ a beérkezett dokumentumok alapján adatkéréssel fordult 23 további gazdasági társasághoz, amelyek részt vettek a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányidőszakban folytatott tevékenységében.

Az eddigi vizsgálatok alapján rendkívül erős a gyanú, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, ha ez így van, akkor a baloldali pártok törvényt sértettek, és annak kell, hogy legyen következménye. Arra kérte az ÁSZ vezetőjét és minden, a vizsgálatban részt vevő alkalmazottját, hogy "függetlenül, de határozottan folytassák le a vizsgálatot".

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: több évtizedes konszenzus volt eddig, hogy a pártok sem jogi személyektől nem fogadtak el támogatást, sem külföldi támogatásokat nem használhattak a választási kampányok során, hiszen ez esetben felmerülhet a kampányba való külföldi beavatkozás.

A baloldali pártok külföldi finanszírozása - ha beigazolódik a gyanú - tehát példa nélküli, az elmúlt 30 év választási hagyományait teljesen semmibe vevő magatartás lenne.

Ha a vádak bebizonyosodnak, a külföldről támogatott pártoknak vissza kell fizetniük a kapott állami kampánytámogatás kétszeresét - mondta.


Költségvetés


A költségvetési bizottság véleménye


A 2023-as költségvetés módosítása bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában a költségvetési bizottság előadója, Szűcs Lajos ismertette a gazdasági bizottság véleményét. Azt mondta, az elhúzódó háború, az elhibázott szankciók és az energiaválság miatt Európát recesszió fenyegeti. Hozzátette: az új gazdasági körülményekhez hozzá kell igazítani a büdzsét.

Elmondta, a mostani költségvetési módosítás 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel tervez és az elért eredmények megőrzését szolgálja.

A kormány elkötelezte magát a rezsivédelem, a korábban létrehozott egymillió új munkahely megőrzése, valamint a nyugellátások és a családtámogatások megőrzése mellett - mondta.

Közölte, a háború miatt Magyarország biztonságát is erősíteni kell, ezért honvédelemre idén több mint 50 százalékkal több forrás lesz.

Ismertetése szerint a kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya 2023-ban a nemzeti össztermék arányában 3,9 százalékra módosul és a kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány megemelte a központi tartalékot is.

Az állam működése továbbra is nullszaldós, a gazdasági növekedés érdekében kizárólag a hazai felhalmozási és az uniós fejlesztési költségvetés deficites - magyarázta.

Rögzítette, a kormány továbbra is elkötelezett az egyensúlyi mutatók javításában, a hiány és az adósság csökkentésében, cél az is, hogy év végére egyszámjegyű legyen az infláció.


A költségvetési bizottság kisebbségi véleménye


A költségvetési bizottság kisebbségi véleményét ismertető egyik képviselő, Vajda Zoltán (MSZP), a testület elnöke elszalasztott lehetőségnek nevezte a büdzsé módosítását. A parlament elfogadhatott volna egy megalapozott, a piacok számára is hihető büdzsét, ami helyénvaló módon tudta volna kezelni a recesszióba kerülő magyar gazdaságot és a családok jövedelmét felemésztő inflációt - mondta.

Szerinte a kormány a költségvetési hiányt sem tudta kordában tartani, ami azért meglepő, mert egyetlen kormány sem szedett be annyi adót, mint a mostani.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány először csak kormányrendeletben módosította a költségvetést. Szerinte az Országgyűlés elé került verzió sem megalapozottabb és átláthatóbb, és az év során biztos, hogy kormányhatározatok tucatjai rendezik majd át a sorokat.

Ander Balázs (Jobbik) az oktatás, a szociális szféra és az egészségügyi helyzetéről beszélt. Szerinte az oktatás a költségvetés vesztese, az arra fordított kiadások még az inflációt sem ellensúlyozzák.

Elmondta, a szociális szférában dolgozóknak már ígérgetés sem jutott, nekik csak a máról holnapra való nyomorúságos vegetálást is alig biztosító bérezés maradt. Sürgette az egészségügyi szakdolgozók bérrendezését is.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!