Mi Hazánk: megvan az első magyar no-go zóna

Novák Előd (Mi Hazánk) azt mondta, a kormányzatnak már papírja van Magyarország első hivatalos no-go zónájáról, ahol a rendőrség sem tudja biztosítani a rendet, még egy rendpárti felvonulás erejéig sem.

Szolnokon ugyanis a rendőrség betiltotta pártja felvonulását az eredetileg tervezett helyszínen - idézte fel, hozzátéve, végül mégis felvonulhatott Szolnokon a Mi Hazánk, a rendőrség a harmadik bejelentésüket elfogadva tudomásul vette a rendezvényt. Nehezményezte azonban, hogy a Fidesz "struccpolitikusai" leszavazták a Mi Hazánk Btk. -szigorító törvénycsomagját, miközben Szolnokon és a vármegyében is nagykoalíciós egyetértésben fogadták el a közbiztonsági beszámolót, noha Szolnokon tavaly 34 százalékos növekedés volt a regisztrált bűncselekmények számában, a rablások száma például megduplázódott - jelezte.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában rámutatott: no-go zónának azt nevezik, ahová a rendőrök már be sem merik tenni a lábukat, ilyen azonban Magyarországon nincs, és amíg Fidesz-KDNP-kormány van, nem is lesz. Szolnokon éppen a törvények érvényesültek: a Mi Hazánk a rendőrséggel egyeztetett útvonalon végül megtarthatta felvonulását - hangsúlyozta, arra kérve a Mi Hazánkot, hogy politikai céljaihoz ne használja fel a rendőrséget. A kábítószer elleni fellépésről szólva azt mondta: egyre több kábítószeres bűnöző kerül rendőrkézre, ezzel más bűncselekménytípusok is ritkulni kezdtek.

Párbeszéd: Paks II. -nek nincs érvényes uniós engedélye

Tordai Bence (Párbeszéd) emlékeztetett, Paks II. ügyében szeptember 11-én jogerős európai bírósági ítélet semmisítette meg az Európai Bizottságnak a beruházás állami támogatását engedélyező határozatát. Ez azt jelenti, hogy Paks II. -nek jelenleg nincsen uniós engedélye, így tiltott állami támogatásnak minősül minden állami ráfordítás - jelezte.

Hozzátette, a magyar kormány szerint ez a döntés semmiféle hatással nem bír a paksi beruházásra. Hangsúlyozta: Paks II. nem fog újra engedélyt kapni, mert időközben sok minden megváltozott, például a kormány kapacitásfenntartó beruházásra kért engedélyt, közben azonban Paks I. élettartamának meghosszabbításáról hozott döntést.

Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára azt nehezményezte, hogy a képviselő számára nem fontos a magyar energiaszuverenitás. Az atomenergia nélkülözhetetlen, erre a világ sok országában rádöbbentek, ahol a közelmúltban atomerőművek üzemidejének meghosszabbításáról vagy építéséről döntöttek - emlékeztetett, hozzátéve: a nukleáris energia hozzájárul a zöldátálláshoz is. Az említett ítélet nem állapított meg semmilyen jogsértést Magyarország részéről. Mi továbbra is kiállunk Paks II. , Magyarország energiabiztonsága mellett - szögezte le.

Jobbik: október 1-től rendeljék el a kilakoltatási moratóriumot

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kilakoltatások leállítását sürgette, és arra szólított fel, hogy már október 1-től rendeljenek el moratóriumot. Utalt arra, hogy a kormány általában november 15-től rendeli el a moratóriumot, és azt mondta, addig a végrehajtók a lehető legtöbb ember ingatlanját szeretnék majd megszerezni. Amíg az Európai Unió bíróságának ítéletén vitatkoznak, ne engedjék, hogy a végrehajtók felfuttassák ezt a bizniszt, nem járja, hogy iparág legyen ebből - hangsúlyozta. Jelezte: ismét benyújtják a Marczingós László ügyvéd által kidolgozott csomagot.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára kiemelte: a végrehajtást a bíróság rendeli el, nem a kormány. A végrehajtó ezt követően hajtja végre több lépcsőben, mert az adós önként nem teljesít.

A végrehajtó nem feltétlenül tudja, milyen jogalapon indul a végrehajtás - jegyezte meg, hozzátéve: akár más, közüzemi tartozások is társulhatnak az ügy mellé. És mi van önkényes lakásfoglalókkal, önkormányzati bérlakásokkal, ahonnan ki kell tenni a nem fizetőket? - kérdezte. Jelezte: a téli kilakoltatási moratórium hamarosan indul.

MSZP: meg sem közelíti a bolti drágulást a nyugdíjak emelése

Komjáthi Imre (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány mindössze 1,6 százalékra értékeli a nyugdíjasokat, ennyivel emeli novembertől a juttatásukat. Ez meg sem közel a boltokban látható drágulást, legfeljebb arra a drágulásra elég, ami a boltba való belépés és kilépés között telik el - vélekedett. Ez szégyenkező oldalazás, pótcselekvés, semmi több - fogalmazott, hozzátéve: nyugdíjasok millióinak ez nem statisztika, hanem megélhetés.

Azonnali kiegészítő nyugdíjemelést követelt, illetve az átlag alatti nyugdíjak kiegészítését az átlag szintjére decemberben. Javasolta, hogy mindenki átlagnyugdíjat kapjon a 13. havi nyugdíj kifizetésekor, a hosszú ideje nyugdíjban részesülők pedig kapjanak külön korrekciót a száguldó infláció miatt, és számolják fel a luxusnyugdíjakat.

Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára kiemelte, a kormány eltökélt a nyugdíjak vásárlóerejének, értékének megőrzése iránt. A háborús időkben is megőrzik a nyugdíjak reálértékét - rögzítette.

A kormány biztosítja az inflációkövető nyugdíjemelést, és - a szocialistáktól eltérően - biztosítják a 13. havi nyugdíjakat. Rámutatott: a nyugdíjas-infláció a várakozások szerint 4,8 százalékos lesz, ezért kiegészítő emelést, kompenzációt biztosítanak 2,4 millió nyugdíjas számára, ami éves szinten több mint 51 ezer forintot jelent. Kitért a 30 ezer forintos élelmiszerutalványra is és arra, hogy februárban 536 milliárd forint pluszjuttatást fizetnek ki a nyugdíjasoknak és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek.