OGY - Krónika 4. rész (nemzetközi fuvarozás, kiberbiztonság)

Belföld, 2023.03.28

A nemzetközi fuvarozásra vonatkozó vámegyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg az Országgyűlés kedden, majd áttért a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényjavaslat megvitatására.



Módosul a nemzetközi fuvarozásra vonatkozó TIR vámegyezmény



Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: módosult a TIR igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó 1975-ös vámegyezmény, amit át kell vezetni magyar szabályozásba is. Ismertette: Magyarország 1978-tól alkalmazza a gyakorlatban is az egyezményt, amelynek célja, hogy a vám- és adófelfüggesztés hatálya alatt lévő áruk a lehető leggyorsabban jussnak át a határon. A mostani módosítások korszerűsítik a TIR egyezményt és technikai pontosításokat vezetnek be.

Hörcsik Richárd, a Fidesz-frakció nevében támogatta az egyezmény kihirdetését. Elmondta: a több mint négy évtizede kötött egyezmény lényeges eleme a vámhatóságok ügyintézésének felgyorsítása.

Gurmai Zita, az MSZP vezérszónokaként szintén támogatta az előterjesztést, hangsúlyozva, hogy az hozzájárulhat az adminisztrációs terhek csökkentéséhez.

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka támogatta a javaslatot, és azt emelte ki: a TIR egyezmény elfogadása az árufuvarozás még szélesebb körű elektronizálását teszi lehetővé.


Egységesülhetnek a kiberbiztonsági tanúsítványok


Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényjavaslatról azt mondta: uniós kötelezettséget teljesít az Országgyűlés az előterjesztés elfogadásával. Ugyanakkor a digitalizáció egyre nagyobb szerepet játszik a gazdaságban, így a kiberbiztonságra is figyelni kell - mondta.

Közölte: a magyar szoftveripar sokszor nem tudja megszerezni a nemzetközi tanúsítványokat, ami versenyhátrányt okoz. Ennek egyik oka, hogy magasak a tanúsítványok költségei és azok nem egységesek. Ezért a javaslat létrehoz egy egységes kiberbiztonsági tanúsítvány keretrendszert.

Az érintett vállalkozások 80 százaléka elfogadja ezt az új rendszert - ismertette.

A javaslat kiemelt szerepet szán a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának. A többi között nyomon követi az európai kiberbiztonsági rendszerek fejlesztését, a szabványosítást.

Szeberényi Gyula (Fidesz) arra mutatott rá, hogy az egységes kiberbiztonsági tanúsítási rendszer növelheti a hazai infokommunikációs szektor versenyképességét. Elmondta: a kiberbiztonsági fenyegetettség jelentős károkat okozhat a gazdasági és társadalmi életben. A követelményeket a termék gyártójának vagy a szolgáltatás nyújtójának kell megfelelnie, engedélyezett módon - ismertette.

Gréczy Zsolt (DK) a kiberbiztonsággal kapcsolatban szólt a politikai befolyásolásról, valamint a kiberfegyverekről. Utóbbiak adathalász szoftverek, amelyek magánszemélyek vagy cégek adataival is visszaélhetnek. Fontosnak nevezte az európai szabályozás megjelentését a magyar törvényekben. A rendszerben szervezeti szabályok is vannak, "jó lenne tudni, hogy ezek pontosan hogyan fognak működni" - fogalmazott. Fontosnak nevezte a jogszabályt, de az szerinte pontosításra szorul.

Nacsa Lőrinc (KDNP) arra mutatott rá, hogy jelenleg hiányzik a termékek támogatása a kiberbiztonság terén. A változtatás az ország számára alapvetően fontos tevékenységet végző vállalatokat érinti. Nekik rendszeresen kell értékelni a kockázatokat és hatékonyan kell fellépni azok ellen.

A javaslat társadalmi egyeztetésen is átesett - hangsúlyozta. Az védi a nemzetbiztonságot, a nemzetgazdaságot, a nemzeti érdeket - közölte.

Gurmai Zita (MSZP) arra mutatott rá, hogy a kiberbiztonság tárgyalásakor a személyek és a rendszerek védelméről egyaránt beszélni kell. Szólt a többi között a dezinformációról, szerinte azonban a kormány és csatolt szervei jelentenek ilyen fenyegetettséget. Szólt a Pegasus kémszoftverről és kijelentette: "önök kibertámadást hajtottak végre a magyar állampolgárokkal szemben".

Sas Zoltán (Jobbik) kiemelte: sok kritikus ágazat függ a kiberbiztonságtól, ráadásul a szomszédban zajló háború is rávilágít e téma fontosságára. A kibertámadások egyre gyakoribbá válnak, ezért is kell foglalkozni ezzel a kérdéssel - vélte. Hozzátette: a biztonságos kibertér közös érdek, az erre vonatkozó szabályokat mielőbb meg kell alkotni.

Elmondta: azért tárgyalják most az előterjesztést, mert ez az európai uniós jogharmonizáció alapján kötelezettsége Magyarországnak, de az, hogy ennek a kötelezettségnek eleget tegyen, egyébként is jól felfogott nemzeti érdek.

Szabadi István (Mi Hazánk) kifejtette: a javaslatban több hiányosság van, sok fontos részletkérdésre nem terjed ki. A javaslat a kibervédelem irányába hat, de az illetékes hatóság nem biztos, hogy valóban képes ellátni a feladatát - vélekedett.

Kiemelte: a javaslat elfogadása szükséges intézkedés, ezért támogatják, de a részletkérdéseket szabályozni kell majd.

Ezt követően az általános vitát lezárták.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!