OGY - Krónika 4. rész (normakontroll-javaslat)

Belföld, 2022.10.04

A büntetőeljárási törvény módosításának alaptörvénnyel való összhangját hangsúlyozta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kedden az Országgyűlésben az erről szóló normakontroll-javaslat vitájában.



Előterjesztő: nem sérül az ügyészi vádmonopólium



A normakontroll-javaslatot előterjesztő Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, az előterjesztés elfogadása esetén arra kérnék az Alkotmánybíróságot (Ab), vizsgálja meg az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény hétfőn elfogadott módosításának alaptörvénnyel való összhangját. Az Ab-nek azt kellene eldöntenie, az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a büntetőeljárási törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll-e az alaptörvényben rögzített ügyészségi vádmonopólium elvével.

Felidézte, hogy a jogszabály egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárási korrekciót vezet be a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén.

Ha az állami bűnüldöző szervek arra nem hajlandóak, vagy azt nem látják megalapozottnak, akkor is lehetővé válik, hogy az indítványozó a közösséget érintő kiemelt bűncselekmények miatt vádindítvánnyal a bírósághoz forduljon - magyarázta.

Répássy Róbert emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény szerint az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője, ugyanakkor az Ab álláspontja szerint is van lehetőség vádkorrektívumok bevezetésére.

Kifejtette: a kormány egyetért a testület azon álláspontjával, miszerint ha az ügyészség úgy foglal állást, hogy nincs helye büntetőeljárás lefolytatásának, akkor ezzel tulajdonképpen lemond az állami büntetőigény érvényesítéséről. Ha ilyen esetben a jogalkotó mégis biztosítja valakinek a bíróság előtti fellépés lehetőségét, akkor nem sérül a vádmonopólium alkotmányos előírása - érvelt.

Hangsúlyozta, a jogalkotó szigorúan nem közhatalmat gyakorló szervezeteknek, személyeknek kíván jogot adni arra, hogy bíróságnál kezdeményezhessék a szerintük fennálló büntetőjogi felelősség megállapítását.

Az államtitkár úgy összegzett, a törvényt abban a szellemben alkották meg, hogy a büntetőeljárási törvény által bevezetendő új jogintézmény az alaptörvényben megfogalmazott ügyészi vádmonopólium elvét nem csorbítja, csak a pótmagánvádhoz hasonló új korrekciós mechanizmust hoz létre.



Támogatás a törvényalkotási bizottság részéről



Illés Boglárka, a törvényalkotási bizottság fideszes előadója is a pótmagánvádas eljáráshoz hasonlította a most bevezetendő új büntetőeljárási szabályozást. Ha a parlament elfogadja a normakontroll-javaslatot, akkor az Országgyűlés elnöke a hétfőn elfogadott törvényt az Alkotmánybírósághoz továbbítja - ismertette, jelezve, hogy az előterjesztést a törvényalkotási bizottság jóváhagyta.



Képviselői felszólalások



Dunai Mónika (Fidesz) jelezte: frakciója azt javasolja - és ezzel támogatja a kormány előterjesztését -, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg a büntetőeljárási törvényt, miszerint az ügyészségen kívül lehet-e más személynek joga arra, hogy a bíróságon vádat emeljen.

Sebián-Petrovszki László (DK) emlékeztetett arra, hogy frakciója nemmel szavazott a büntetőeljárási törvény hétfői módosítására és így fognak eljárni a továbbiakban is, mert ebből "a korrupciótámogató törvénycsomagból" tudják, hogy a kormány nem akar valódi jogállamot, csak az uniós pénzt akarja kilopni a "Brüsszel szájából", hogy azt pontosan ugyanolyan rendszerben lopja el, mint az elmúlt 12 évben.

Az ellenzéki képviselő színjátéknak tartotta azt, hogy a kormánypárti képviselők az Ab-hez fordulnak, szerinte ugyanis a törvény alaptörvényellenesen lett megírva, így az alkotmánybírók el fogják utasítani azt, de Brüsszelben majd elő lehet adni a döntést egy újabb bizonyítékként a magyar demokrácia és jogállam működésére. A DK-s politikus alaptörvény-módosítást sürgetett, majd azt mondta, a legegyszerűbb az lenne, ha az ország csatlakozna az európai ügyészséghez.

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt: az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében benyújtott javaslatok vitájában nyilvánvaló a teljes baloldal szándéka, hogy ne legyen megállapodás Magyarország és a bizottság között. A baloldal mindent megtesz azért, hogy a magyar emberek, vállalkozások, családok és pedagógusok ne kapják meg a nekik jogosan járó forrásokat.

Hozzátette: a baloldal fél a megállapodástól, mert ha megtörténik, akkor összedőlnek az eddig hangoztatott "lózungjaik", például, hogy amíg Orbán Viktor a miniszterelnök, addig Magyarország egyetlen fillért nem kap a neki járó forrásokból.

Nacsa Lőrinc felszólította a baloldali képviselőket, hogy fejezzék be "nemzetellenes politikájukat", és arra használják európai parlamenti pozícióikat, hogy segítsenek Magyarországnak.


Zárszó

A vita lezárása után Répássy Róbert az elhangzottakra reagálva jelezte, az ügyészség vádmonopóliumát eddig egyetlen politikus, Gyurcsány Ferenc élvezte.

Sebián-Petrovszki László hozzászólására reagálva, aki a "korrupciótámogatónak" nevezte a törvénycsomagot, közölte, az összes, az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében született javaslatot jóváhagyta a bizottság, így a képviselő vádja nem a kormányra, hanem a "bizottságra hullik vissza".

Visszautasította a vádat, hogy a kormány az Alkotmánybírósággal akarja megbuktatni a javaslatot, hozzátéve, meggyőződésük, hogy a javaslat megfelel az alaptörvénynek, de úgy tartják helyesnek, ha ebben a kérdésben az AB mondja ki a végső szót.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!