OGY - Krónika 4. rész (zárszámadás)

Belföld, 2022.11.23

Folytatódott a Magyarország 2021-es költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitája az Országgyűlés szerdai ülésén. A Momentum választási költségvetésként aposztrofálta a tavalyi büdzsét, a Jobbik túlköltekezésről beszélt, a Párbeszéd a plusz bevételek elköltésének mikéntjét bírálta, a Mi Hazánk pedig azzal vádolta a kormányt, hogy "végigtrükközte" a tavalyi költségvetést.



Momentum: ez egy választási költségvetés volt


Tóth Endre (Momentum) szerint a 2021-es választási költségvetés volt, mert a kormány már akkor elkezdte azt az osztogatást, amelynek "most isszuk meg a levét". Ennek az osztogatásnak az eredménye az óriási infláció; nem a szankciók miatt magasak az árak, hanem azért, mert a kormány már 2021-ben elengedte a gyeplőt, így a mostani drágulás az elhibázott gazdaságpolitika eredménye - jelentette ki.

Azt mondta, a kormány a választási győzelem érdekében beáldozta a költségvetési stabilitást, de a Magyar Nemzeti Bank is felelős a drágulásért, mert "nem hatja meg" a magyarok megtakarításainak elértéktelenedése.

Megjegyezte: a drágulás elvitte a korábban kiosztott pénzt, de ez a kormányt nem is annyira érdekli.

Úgy folytatta: idén már komoly megszorításokat kellett végrehajtania a kormánynak, legfontosabb ígéretét, a rezsicsökkentés védelmét sem tudta megtartani. Mindez azért volt szükséges, mert ki kellett igazítani az előző év túlköltekezését - vélekedett.

Úgy látja, az is nagy problémát okoz, hogy a kormány miatt az ország nem jut hozzá az uniós forrásokhoz.

Kitért rá: bár sokat költöttek 2021-ben, sok olyan helyre nem jutott pénz, ahol pedig nagy szükség lett volna rá, ilyen például az oktatás.


Jobbik: a kormány felfalta a jövőt


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint "a kormány felfalta a magyar jövőt, de annak egy részét mindenképpen". Sok tényező miatt több bevétel folyt be, de a másik oldalon sokkal többet költöttek a tervezettnél, ezzel fenntarthatatlan helyzet alakult ki - mondta.

Közölte: átfogó bérlakásiépítési programot kellett volna indítani, ami a gazdaság újraindítását is segítette volna.

Egyre kevesebb gyermek születik, ezért kevesebbet fizetnek ki a családoknak kedvezmény formájában, de erről nem esik sok szó - vetette fel, jelezve: többet kellene beszélni a demográfiai kérdésekről, hiszen ez a legnagyobb probléma, és erre vezethető vissza sok más gond is.

Hozzátette, az inflációt sem követte az az összeg, amit az egészségügyre fordítottak, és ez meglátszik az egészségügyi szolgáltatásokon is.

Azt javasolta: mindenki rendelkezhessen arról, hogy a befizetett személyi jövedelemadója 10 százalékából a szüleit támogatja.


Párbeszéd: már a költségvetés is megalapozatlan és elhibázott volt


Mellár Tamás (Párbeszéd) felidézte, hogy már a költségvetést is megalapozatlannak és elhibázottnak ítélte.

Szólt arról, hogy a bevételek ugyan 10 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor az adóssághányados nem volt tartható, holott korábban a számvevőszék is annak ítélte. Kifogásolta, hogy a plusz bevételt nem a költségvetési egyensúly tartására fordította a kormányzat.

A GDP magas növekedési arányáról szólva közölte: az egy főre jutó fogyasztás attól jelentősen elmarad, abban az unió országai közül csak egy-kettő van mögöttünk, ami azért van, mert erőltetett, prociklikus gazdasági növekedés zajlott, ami az alacsony hatékonyságú szektorokat támogatta.

A beruházások mögött többnyire építőipari beruházások vannak, ami nem a technológiai megújulást szolgálja - mondta. Szerinte esély van arra, hogy fiktív gazdasági növekedés alakul ki az építőipari beruházások túlárazása miatt.

Nem bővültek az exportkapacitások, az egészségügyi kiadások pedig csökkentek a GDP arányában - sérelmezte.

Kijelentette azt is: az Állami Számvevőszék szerinte nem valóságos ellenőrző és korrigáló szerepet játszik, ami nem segíti a költségvetés megalapozottságát. Lényegi jelentőségűnek nevezte azonban azt az ÁSZ-kritikát, hogy ha törvénymódosítás nélkül lehet átcsoportosítani a fejezetek között, akkor az eredeti büdzsét teljesen át lehet írni.


Mi Hazánk: a kormány "végigtrükközte" a tavalyi költségvetést


Toroczkai László (Mi Hazánk) is kifogásolta, hogy a tavalyi költségvetést túl korán fogadta el az Országgyűlés, amikor szerinte még nem lehetett tervezni. A kormány azóta nyolcvanötször módosított azon, de mindössze egyetlen alkalommal hozta a Ház elé a módosítást, azaz saját hatáskörben, "diktatórikus eszközökkel" változtatott a büdzsén - rótta fel.

Rámutatott: a hiány több mint kétszerese lett a tervezettnek, és döbbenetes módon mindez jelentősen növekvő bevételek mellett alakult így.

Szerinte a kormány "végigtrükközte" a tavalyi költségvetést.

Az egészségügyre 700 milliárd forinttal költött többet az állam, ugyanakkor GDP-arányosan még így is kevesebbet fordított erre az ország, mint számos másik állam, például Csehország. Az összeg nem az ápolók bérrendezésére ment el, hanem a Coviddal kapcsolatos kiadásokra, amelyek ma már nem minősíthetők egyértelműen hasznosnak - folytatta.

Toroczkai László gyalázatnak és szégyennek nevezte a nyugdíjak értékét, a gazdaság újraindítását szolgáló alap pedig szerinte nem azokat támogatta, akik a terheket cipelik: nem a magyar kis- és közepes vállalkozásokhoz ment a források jelentős része, hanem például atlétikai stadionra. Kijelentette: nem látszik, hogy a kormánynak célja lett volna a gazdaság legfontosabb részének fejlesztése, például az agráriumé vagy a kis- és közepes vállalkozásoké.

Nyomatékosította: a világpolitikai folyamatok felelősségteljesebb tervezést igényeltek volna, nem lehetett 2021-ben egy olyan költségvetést végrehajtani, amelyet 2020 júniusában fogadott el a Ház.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!