A DK nem támogatja a javaslatot



Varju László, a DK vezérszónoka a 27 százalékos általános forgalmi adó miatt bírálta a kormányt, mert szerinte a magas áfa leginkább a szegényeket sújtja, például azokat a nyugdíjasokat, akik 80 ezer forintból vagy még kevesebből élnek. Megjegyezte: az áfából származó többletbevételekre szüksége is lehet a kormánynak, hiszen miből fizetnék ki az uniós források felhasználása miatt kiszabott büntetéseket, például az Elios-ügyben. Az egészségügyre alig növekvő módon költenek, az oktatásra fordított források pedig csökkennek - bírált.

Jelezte: a javaslatot nem támogatják, mert továbbra sem hoz változást abban a koncepcióban, hogy a kabinet csak a kormányoldal számára legkedvesebbeket támogatja.



LMP: a multiknak évről-évre könnyebb, a hazai kkv-knak egyre nehezebb



Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka azt mondta: az LMP igazságos, emberközpontú, zöld, innovatív és fenntartható gazdaságot akar, azonban a 2010. utáni adórendszer a szélsőségesen igazságtalan társadalom felé lökte Magyarországot. Az egykulcsos adó és a multikat támogató kormányzati politika a gazdag kevesek és milliónyi szegény magyar társadalmát teremtette meg - hangoztatta a politikus, aki szerint ma a multicégeknek évről-évre könnyebb, a hazai kis-és közepes vállalkozásoknak viszont egyre nehezebb.

A leggazdagabb felső-középosztály egyre több segítséget kap, a társadalom 80-90 százaléka viszont csak abban reménykedhet, hogy jövőre nem lesz még nehezebb, nem csoda, hogy sokan külföldön keresik boldogulást - jegyezte meg.

Csárdi Antal szerint a kormány a társadalmi különbségek további növelésében érdekelt, adópolitikája a gazdagoknak kedvez, és tovább megy azon az "önsorsrontó" úton, ami a tőkeadó csökkentését jelenti. Ez egy lefelé tartó verseny, amit egy nemzetállam nem nyerhet meg, mert a multik egymással versenyeztetik az országokat, hozzájárulásuk a közöshöz pedig egyre kisebb - vélte.


Párbeszéd: nem azoknak az adóját csökkentik, akiknek az adóját emelték 2010 után


Burány Sándor (Párbeszéd) kiemelte: nem azoknak az adóját csökkentenék a beterjesztett javaslatokkal, akiknek az adóját emelte a kormány 2010 után.

Mint mondta, a kormánypártok szeretik átírni a történelmet, és egész másként emlékeznek kormányzásuk kezdeti szakaszára, mint ahogyan az valójában volt. 2010 után nem kezdett brutális adócsökkentésbe a kormány, hanem adót emelt, elsősorban az alacsony jövedelműek adóját. Az adónemek számát sem csökkentették, hanem több új adónemet vezettek be, mint például a chipsadó, a tranzakciós illeték - közölte.

Hangsúlyozta: a kormány most a 2010 utáni adóemelésekből jön vissza, az elszaporított adónemek között próbál rendet vágni. A beterjesztett javaslatok valóban tartalmaznak adócsökkentést és lépéseket az egyszerűbb adórendszer irányába, de nem azok adóját csökkentik, akiknek az adóját korábban emelték. Olyan adócsökkentési javaslatról van szó, amelynek egyes elemei valóban támogathatók, de egészében az ország kettészakadását növeli a jövőben is - jelentette ki.


Nemzetiségi felszólaló: a nemzetiségek bizottsága támogatja a javaslatokat


Ritter Imre német nemzetiségi felszólaló elmondta: a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja a benyújtott javaslatokat.

Kiemelte: fontos kérdés a nemzetiségi oktatás, a nemzetiségi pedagógusképzés és e képzés minőségének javítása. Korábban sikerült elérniük a nemzetiségi pedagógushallgatói ösztöndíjprogramra vonatkozó - annak megvalósítását egyszerűbbé tevő - módosítást, amelynek rendkívül nagy jelentősége volt - emlékeztetett.


A Magyar Honvédségnél rendszeresíthető beosztások számáról


A honvédség létszámplafonját a jövőben is az Országgyűlés határozza meg, ám a tényleges, szükséges létszámról a kormány dönthet határozatában - ismertette a Magyar Honvédségnél rendszeresíthető beosztások számáról szóló előterjesztés szükségességét a szaktárca államtitkára.

Németh Szilárd elmondta: a kormány a jelenlegi 37 ezer 650 státusz megtartásával szabályozza újra a honvédségnél betölthető beosztásokat.

Az államtitkár szólt a haderőfejlesztésről, amelynek célja nemcsak eszközbeszerzés a hadviselés minden területén, hanem előtérbe helyezi az állomány folyamatos képzését, felkészültségének biztosítását is.

Szólt a hibrid hadviselésről és arról is, hogy növekedett a határvédelem létszámigénye, így abban a honvédség is részt vesz.

Bírálta a szocialista kormányokat, kijelentve: tudatosan építették le a katonai képességeket és felezték meg a létszámot, "tudatosan tették tönkre a magyar honvédséget".


Fidesz: a létszámkeretet továbbra is az Országgyűlés határozza meg



Hubay György (Fidesz) arra mutatott rá, hogy a kormány a feltölthető létszámokról a honvédelmi törvény alapján dönt, ás csupán a létszám elosztását határozhatja meg.

Az előterjesztés rendelkezik a legfeljebb 20 ezer fős önkéntes tartalékos állományról is, valamint azokról a keretszámokról, amelyek átszervezés miatt kikerültek az állományból - tette hozzá.