OGY - Krónika 5. rész (bizottsági jelentések)

Belföld, 2022.05.23

Bírálták az ellenzéki képviselők hétfőn az Országgyűlésben a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a munkaerőkölcsönzésre és a pedagógussztrájkra vonatkozó módosító indítványokat. Ezt követően a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény kapcsolódó módosításairól tárgyaltak a képviselők.



DK: aggályos a közoktatás belügyminisztériumhoz helyezése


Barkóczi Balázs (DK) már azt is aggályosnak nevezte, hogy a belügyi tárcához került az oktatásügy, majd arról beszélt: a kormányoldal "megszállta és tönkretette a közoktatást", amelyből 6600 pedagógus hiányzik, a pályán maradottakat alul fizetik, rendszeres túlórára kényszerítik.

Frakciótársa, Gréczy Zsolt - hangsúlyozottan nem idegenellenes céllal - arról beszélt: korábban a kormányzat külföldről érkezőkkel "fenyegetőzött", most pedig külföldi munkavállalókkal töltenék fel a magyar gyárakat. Szerinte ez "minimum problematikus", hiszen letöri a béreket és a korábbi kampány után rontja majd az emberek biztonságérzetét.


Államtitkár: a jogbiztonságot szolgálja a törvénycsomag


A vitában elhangzottakra reagálva Azbej Tristan azt emelte ki: a 21. század legsúlyosabb egészségügyi és gazdasági válságát okozó koronavírus-járvány elleni védekezés eredményességének kulcsa a gyors, hatékony döntéshozatal és végrehajtás volt, ezt pedig a veszélyhelyzeti jogrend bevezetése tette lehetővé.

Hozzátette: Magyarországé volt Európa egyik, ha nem a legsikeresebb oltási kampánya, miközben "az ellenzék végig aknamunkát folytatott", elbátortalanítva az embereket. Eközben, jegyezte meg, kiugró volt a hazai GDP-növekedés, Magyarországon gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság.

Kiemelte: most nyílik mód a rendes eljárási rendre való visszaállásra, de ehhez a jogbiztonság érdekében átmeneti szabályokat kell alkotni.

Az államtitkár a módosítások között a köznevelési intézményekben tartandó sztrájk témáját emelte ki, amelyek értelmezése szerinte "komoly félreértéseket szül", holott e változtatás célja az, hogy egyszerre érvényesülhessen a sztrájkjog a gyermekek fejlődéshez és oktatásban részvételhez való joga.

Azbej Tristan megemlítette: EU-n kívüli államok polgárait csak a magyarokkal tartósan betöltetlen álláshelyeken alkalmazhatóak, így "a magyar munkavállalók joga semmilyen formában nem sérül".


Minisztériumok felsorolása


Ovádi Péter (Fidesz) a törvényalkotási bizottság képviseletében kiemelte: április 3-án a magyarok világos és egyértelmű döntést hoztak arról, hogy olyan kormányra van szükség, amelyik képes megvédeni Magyarországot és képes jó válaszokat adni az előttünk álló kihívásokra. A nemzeti konzervatív oldal soha nem látott mértékű felhatalmazást kapott és ezzel élni fog - jelezte, aláhúzva: eddig is megvédték a rezsicsökkentést, árstoppokat vezetett be, hogy az infláció negatív hatásait ne a háztartások fizessék meg.

Kiemelte: a kormány összetételét az előttük álló négy év feladataiból vezették le. A javaslat az új kormányzati struktúrának megfelelően módosítja azokat a jogszabályokat, amelyek a munka megkezdéséhez szükségesek - közölte.


Képviselői hozzászólások


Sebők Éva (Momentum) arról beszélt, hogy ez a strukturális átalakítás nem a Magyarország előtt álló kihívásokra reagál, hanem a Fidesz belső politikai történéseire. Ez katasztrófához fog vezetni - vélekedett. Úgy látta: a gombhoz varrták a kabátot. Kitért arra, hogy az egészségügyet és az oktatást az elmúlt harminc évben elhanyagolták és mára mindkét terület vállalhatatlan állapotba került. Szóvá tette, hogy hat tárca foglalkozik gazdasági kérdésekkel, szerinte a cél a teljes átláthatatlanság.

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta: valóban a válságok kora elé néznek és olyan kihívásokkal néznek szembe, amilyenekkel korábban nem. Ha nem tudják a természeti erőforrásokat megvédeni, óriási bajba kerül az ország és a nemzet - figyelmeztetett. A kormánynak ugyanakkor egyre kevésbé fontos ez a terület, a környezetvédelem ügyét az ipar fejlesztéséért felelős miniszterhez helyezték, a vízügyeknek pedig semmilyen kormányzati felelőse nincsen - tette szóvá. A környezet ügyét még az előző ciklushoz képest is lefokozták - fogalmazott.

Vajda Zoltán (MSZP) szintén az oktatási és egészségügyi tárcák hiányát tette szóvá. Értékelése szerint idejét múlt munkalapú társadalmat akarnak építeni, miközben Európa már rég tudásalapú társadalmat épít.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) riasztónak nevezte, hogy a lakhatási kérdésekkel a 6 gazdasági érintettségű minisztérium közül négy is foglalkozik. Ezért nem egyértelmű, hogy kihez lehet fordulni és ki a felelős a területért.

Nacsa Lőrinc (KDNP) az ellenzéki kifogásokra, amelyek szerint sok minisztérium foglalkozik gazdasági kérdésekkel, úgy reagált: az elmúlt időszakban egyértelműen bebizonyosodott, hogy ha a gazdaság teljesítménye nő, akkor egyre több pénz jut más területekre.

A szocialista válságkezeléssel szemben, amely elvett az emberektől, a helyes válságpolitika nagy figyelmet fordít a gazdaságra, mert ha sikerül a gazdaságot növekvő pályán tartani és ellenállóvá tenni, akkor egyre több pénz jut az oktatásra, az egészségügyre és a családtámogatásokra.

Sebők Éva momentumos képviselőt arra kérte, beszéljen nagyobb tisztelettel a rendőrökről, hiszen nekik is köszönhető, hogy 2010 óta sokat javult közbiztonság. Míg 2010-ben 400 ezernél is több regisztrált bűnelkövetés volt Magyarországon, most ez a szám 190 ezernél is kevesebb - mondta.

Z. Kárpát Dániel erre úgy reagált, torzítja a bűnelkövetésekkel kapcsolatos statisztikát, hogy időközben a kormány a többszörösére emelte a szabálysértési értékhatárt.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!