A Ház az előre beterjesztettnek megfelelően fogadta el napirendjét.


Új tagot választottak a monetáris tanácsba


Megválasztotta Gottfried Pétert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa új tagjának az Országgyűlés.

A képviselők 112 igen szavazattal, 19 nem ellenében támogatták a jelöltet, akinek mandátuma hat évre szól.

Gottfried Péter 2010 óta dolgozik Orbán Viktor miniszterelnök mellett főtanácsadóként. 2018-tól miniszterelnöki megbízott, feladata az Európai Unión belül zajló események elemzésével kapcsolatos, illetve az Európai Unióban képviselendő magyar álláspontok kidolgozásával összefüggő szaktanácsadás nyújtása, ezeknek az álláspontoknak a képviselete.

A monetáris tanácsba azért kellett új tagot választani, mert Báger Gusztáv december 31-ével lemondott a mandátumáról. Báger Gusztáv 2015 júliusa óta a tanács tagja.


Bizottsági jelentés vitája



Héjj Dávid Ádám (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója ismertette a köztársasági elnök észrevételeit a családi gazdaságokról szóló, a Háznak visszaküldött törvényhez és azt is, hogy azokat a törvényalkotási bizottság orvosolta.

Elmondta: a javaslat jelentős előnyt jelent a mezőgazdaságban dolgozók, a családi gazdaságok számára. Az államfő ugyanakkor olyan adatkezelési szabályokra hívta fel a Ház figyelmét, amelyek a képviselők figyelmét elkerülték.

Közölte azt is: a jogszabály elfogadása rendkívül fontos, mivel az adószabályokat tartalmaz, amelyeket a hatályba lépésnél 30 nappal hamarabb el kell fogadni és ki kell hirdetni.

Keresztes László Lóránt (LMP) kijelentette: az Agrárminisztérium példamutató módon áll a parlamenti vitákhoz, ezt a javaslatot is ez jellemezte. A korrekciót az LMP támogatni fogja és magát a javaslatot is.

Varga László (MSZP) elmondta, hogy pártja az eredeti javaslatot is támogatta, és a módosított változatot is megszavazza.

Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy a jogszabálytól nemcsak adóoptimalizálást vártak volna, hanem olyan jogi környezet kialakítását, amely könnyebbé teszi a gazdálkodást a családok számára.

Nacsa Lőrinc (KDNP) jövőbemutatónak nevezte a javaslatot és köszönetet mondott az államfőnek, amiért észrevette a hibát, amit a Ház nem ismert fel.

Vadai Ágnes (DK) is arra mutatott rá, hogy az agrártörvényekben az utóbbi időben egyetértés alakul ki a Házban.

Győrffy Balázs (Fidesz) szerint korábban fontos kérdést nem vett észre az Országgyűlés a törvénnyel kapcsolatban.

Nagy István agrárminiszter megköszönte a támogatást. Mint mondta, jó célt, jó törvényt támogat ezzel a Ház. A jogszabályt szakmai szinten hosszú egyeztetés előzte meg - fogalmazott -, a változtatás pedig történelmi lehetőséget hordoz a vidéki helyben maradás támogatására.

Megköszönte az államfő észrevételét, ami lehetővé teszi, hogy a törvényt hibátlan formában fogadják el.


A Ház ismét elfogadta a családi gazdaságokról szóló törvényt


Az Országgyűlés ismét elfogadta a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, kétharmados parlamenti támogatást igénylő jogszabályt a családi gazdaságokról. A Ház 170 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett fogadta el a törvényt.

Az államfő a november 17-én elfogadott jogszabály adatkezelési előírásaival kapcsolatban fogalmazott meg észrevételeket, és sérelmezte, hogy a javaslatot előzetesen nem véleményezte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH).

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága ezért olyan változtatásokat kezdeményezett a törvényen, amelyek ezen kifogásokat orvosolják, a NAIH elnöke, Péterfalvai Attila javaslatára pedig olyan pontosítások kerültek a jogszabályba, amely által az mind a magyar infotörvénynek, mind a GDPR-nak megfelel.

A Nagy István agrárminiszter által jegyzett jogszabállyal a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, valamint családi gazdálkodók működésének jogszabályi háttere rendeződik és egyszerűsödik. A törvény célja, hogy hozzájáruljon a gazdaság kifehérítéséhez, az adminisztrációs terhek csökkentéséhez, erősítse a termelők piaci alkupozícióját, javítsa a versenyképességet - áll az indoklásban.

A jogszabályban három működési formát rögzítettek: a mezőgazdasági őstermelőt, az őstermelők családi gazdaságát és a családi mezőgazdasági társaságot.

A jövőben nem kell több vállalkozási formát működtetniük az őstermelőknek, a termelőtevékenység mellett a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó olyan kiegészítő tevékenységet is folytathatnak, mint például a falusi turizmus vagy mezőgazdasági szolgáltatások nyújtása.

Változtak az adózási szabályok is. 2021-től az átalányadózás már nemcsak a 8 millió forintot, hanem az éves minimálbér tízszeresét el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők számára is elérhetővé válik.

A mezőgazdasági támogatások már nem számítanak bevételnek, így azokat sem az adóköteles jövedelem megállapításánál, sem az adózási értékhatároknál nem kell figyelembe venni.

Nem terheli személyi jövedelemadó az őstermelő éves bevételét, ha az összeg nem haladja meg a mindenkori minimálbér ötszörösét. Az eddigi 600 ezer forint helyett immár az éves minimálbér felének megfelelő bevételig adóbevallást sem kell benyújtaniuk az érintetteknek.

A koronavírus-járványra tekintettel a jogszabályba bekerült az is, hogy a Nemzeti Agrárkamara megyei és országos küldöttközgyűlései akár személyes jelenlét nélkül is megtartható.

A törvény január 1-jén lép hatályba.