MSZP: az adatkezelést törvényi szinten kell szabályozni


Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy a digitális online ügyintézés kiterjesztése alapvetően kívánatos az állampolgárok számára. Ezáltal csökkenhet az indokolatlanul hosszú ügyintézési idő, és költségcsökkentő az állam számára. Emellett a közigazgatásban az emberierőforrás-hiány okozta fennakadás is mérsékelhető.

Ugyanakkor a javaslat számos helyen utal kormányrendeleti szintre olyan szabályokat, amelyeket eddig törvényi úton rendeztek.

Az adattovábbítás önmagában kiszolgáltatja az adatalanyokat, átvilágíthatóvá teszi magánszférájukat és egyenlőtlen kommunikációs helyzetet eredményezhet - idézte az Alkotmánybíróság állásfoglalását.

Rámutatott: minden ország eldöntheti, hogy melyik útra lép. Például arra, amelyre Kína lépett, ahol "digitális pórázon" tartják a polgárokat, akik száz százalékosan ki vannak szolgáltatva az államhatalomnak. Ezt épeszű ember se saját magának, se egy következő kormánynak nem kívánhatja - vélte.

A másik lehetőség az az út, amin az Európai Unió jár - jegyezte meg.

Felszólította a kormányt, hogy irtsa ki a jogszabályból azokat a pontokat, amelyek az adatkezelést nem törvényi, hanem kormányrendeleti szinten szabályoznák. Máskülönben ugyanis elvész a törvényi garancia és csak a politikai szándék marad, hogy a kínai útra lépjenek - mutatott rá.


Jobbik: veszélyeket rejt a javaslat


Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szerint a javaslattal nem az a baj, amit tartalmaz, hanem az, ami lehet belőle. Kritikával illette, hogy bizonyos kérdéseket nem törvényi szinten, hanem kormányrendelettel szabályoznának. Kijelentette: ez lehetetlenné teszi a csomag megszavazását.

Szóvá tette azt is, hogy a digitális átállásról szóló törvény korábbi vitájában már feltette a kérdést, de azóta sem kapott rá választ: ha valakit jogsérelem ér, kihez fordulhat?

Kijelentette, hogy senki sem akar "a kínai típusú rendszer" irányába elmozdulni, de a kormány viselkedéséből szerinte egyenesen következi, hogy "nagyon rossz felé" fordulhatnak a dolgok.

Azt is szóvá tette, hogy a javaslat egy szót sem ejt a mesterséges intelligencia szabályozásáról. Azzal kapcsolatban szerinte két dolgot nem szabad tenni: betiltani és teljes kontroll nélkül hagyni. A képviselő különadót vetne ki a mesterséges intelligencián nagyot "hasító" cégekre, az összeget pedig munkahelyvédelmi alapba utalná. Ebből kellene finanszírozni az ingyenes átképzéseket, valamint a magyar start-upok és kisvállalkozások támogatását - közölte.


Mi Hazánk: nem szabad veszélyeztetni az emberek szabadságát


Dúró Dóra (Mi Hazánk) arra hívta fel a figyelmet, hogy "Bill Gates tervei szerint a digitális azonosító kötelező lesz a társadalomban való részvételhez", vagyis az üzletember azt szeretné, ha 2030-ig az ENSZ minden tagállamában bevezetnék a kötelező digitális azonosítót. Az ENSZ, a Bill és Melinda Gates Alapítvány valamint a Rockefeller Alapítvány partnerei közös kampányt indítanak a digitális személyazonosítás, a digitális fizetés, valamint az adatmegosztás felgyorsítása érdekében - idézett a hírekből a vezérszónok.

Az állami szabályozásban csak addig szabad elmenni, ameddig nem veszélyeztetik az emberek személyes szabadságát, ezért is áll ki a Mi Hazánk a kézpénzhasználat mellett - közölte.

A politikus párhuzamot vont a törvényjavaslat és a koronavírus elleni vakcinák között. Arról beszélt, hogy az oltatlanokat számos szolgáltatás igénybevételéből kizárták és a munkahelyük elvesztésével "zsarolták meg".

A jelenlegi indítványban olyan előírásokat fogalmaznak meg az állami dolgozókkal szemben, amelyek a Mi Hazánk véleménye szerint sértik a jogaikat - érvelt Dúró Dóra.

Összefoglalásként közölte, hogy frakciójuk nem tudja támogatni a javaslatot.


Kormány: egyetlen frakció sem vitatja az általános célt


Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az elhangzottakra válaszolva hangsúlyozta, hogy szerte a világon sok állami és nem állami szereplő tesz lépéseket a digitalizáció terén, a magyar államnak pedig éppen azért kell cselekednie, hogy ne monopóliumok diktálhassák a tempót.

A kormány a kínai példát nem, a dán, az észt és a spanyol megoldásokat azonban tanulmányozta - emelte ki. A bírálatokra reagálva úgy fogalmazott, hogy a kabinet által indított hírlevél-szolgáltatásokat hozzájárulás alapján nyújtják, azokról bármikor le lehet iratkozni, ez azonban nem mondható el azokról az sms-ekről, amelyeket a baloldali erők tömegével küldtek ki magyar állampolgároknak.

A szigorú adatvédelmi szabályok változatlanok, azok a javaslattal nem gyengülnek, hanem erősödnek - szögezte le. Hozzátette, az állam nem készít személyiségprofilt, semmilyen többlettudás birtokába nem kerül, csak azokat az adatokat kezeli, amelyeket eddig is.

Dömötör Csaba rámutatott, az állampolgárok dönthetnek arról, hogy mely szervezet számára teszik lehetővé az adataik megismerését. Hangsúlyozta, hogy jogsérelem esetén bárki fordulhat az adatvédelmi hatósághoz és bírósághoz is.