MSZP: nem szolgálja a köz javát a fenntartóváltás


Szabó Sándor (MSZP) azt mondta: a tudás intézményei, az egyetemi autonómia, a tudományos-közéleti-oktatói fórumok veszélyben vannak. Szerinte a Fidesz-kormány egyetlen komolyan vehető indokot sem tud felmutatni a fenntartóváltás mellett.

Bírálta a szegedi egyetem modellváltásának mikéntjét, hangsúlyozva, hogy a szegediek nem kaptak érdemi tájékoztatást, a szenátusi ülésen pedig csak a rektor "hathatós zsarolására" szavazták meg a karok képviselői a modellváltást.

Azt a kormánypárti érvet, hogy az egyetemek maguk kérik a modellváltást, úgy kommentálta: "Ne nézzük egymást hülyének".

Úgy értékelt: a fenntartóváltás elkapkodott, bizonytalanságot szülő döntés, amely nem ad garanciákat az egyetemi autonómia megőrzésére, és semmiképpen sem szolgálja a köz javát.

Hangsúlyozta: egy új koalíciós kormány legfontosabb célkitűzése a jövőben a felsőoktatási intézmények fejlesztése, versenyképességük növelése, a tudás rangjának visszaállítása, az egyetemi oktatók, kutatók anyagi megbecsülése és az oktatás-kutatás szabadságának megőrzése kell, hogy legyen.


Fidesz: a közpénz nem veszíti el "közpénz jellegét"


Lázár János (Fidesz) - aki a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetemet fenntartó alapítvány kurátora, illetve a mezőhegyesi földekért felelős kormánybiztos is - az agrártudományi egyetemen tapasztalható állapotokat úgy jellemezte: "ez a 24. óra utolsó perce", olyan rossz állapotban van az egyetem és a képzés. Az ellenzék szerinte idealizálni akarja a felsőoktatás jelenlegi helyzetét, de aki bemegy az Állatorvostudományi Egyetem mai épületébe, vagy az agrártudományi egyetem campusaiba, az nem azt látja, hogy ott minden rendben van, hanem hogy minden változtatást igényel.

Lázár János helyesnek nevezte, hogy OTP-csoport és a Bonafarm "alányúl" a "földön vergődő" magyar agrárfelsőoktatásnak. Mint mondta, ebben nem lát politikai-társadalompolitikai kockázatot.

Arról is beszélt: nem elégedett azzal, ahogyan a magyar állam kezeli a közvagyont. "Nem arra gondolok, hogy ellopják, hanem, hogy nem hatékony" - tette hozzá. Szerinte egy bürokratától, egy államtitkártól vagy helyettes államtitkártól egy kormány sem várhatta azt, hogy hatékony legyen az állami vagyon kezelése.

Hangsúlyozta: jó lelkiismerettel tudja megszavazni ezt a törvényjavaslatot, mert az állami vagyonelemeket jogi és személyes felelősséggel felruházott emberekre bízza, de nem korlátlanul, hanem közfeladattal és közcéllal.

"Tehát nem veszíti el a közpénz a közpénz jellegét", hanem megmarad a vagyon, amit a jogi felelősséggel felruházott alapítványok és kurátorok kezelnek a közjó érdekében, felelősségre vonhatóan - hangsúlyozta.



DK: a kormánypártokat nem az oktatás érdekli, hanem a vagyon



Varga Zoltán (DK) azzal vádolta a kormányoldalt, hogy valójában nem a felsőoktatás, hanem csak az alapítványoknak átadott vagyon és ingatlanok megszerzésének lehetősége érdekli. Úgy vélte: a kormányoldal fél a tanult emberektől, "csak a Mészáros-félék" a barátai, akik "nem gondolkoznak, de aláírni már kitűnően megtanultak".

Bírálta a debreceni egyetem modellváltását, szerinte az egyetem debreceni, balatoni, budapesti és az ország más pontjain lévő ingatlanvagyona kerül "magánzsebekbe" és dolgozók tízezrei lesznek "sumák módon" az állam számára elérhetetlenek.

Úgy vélte: a kormány célja az egyetemi autonómia teljes felszámolása, "egy párhuzamos állam létrehozása". A kormányoldal a bukásra készül, kiszerveznek ezer milliárdokat, felkészülve az ínséges időszakra - fogalmazott.

Az alapítványi működési formát a gyufához hasonlította, amely szerinte "normális kézben nagyszerű eszköz", azonban "piromán gazemberek kezében gyilkos fegyverré válik", amivel "fel lehet gyújtani egy országot", és "tönkre lehet tenni a jövőt".



Fidesz: a négyéves parlamenti ciklus egyik legfontosabb törvényjavaslatáról van szó



Hoppál Péter (Fidesz) a négyéves parlamenti ciklus egyik legfontosabb törvényjavaslataként beszélt az előterjesztésről, amely szerinte meghatározza mi lesz a felsőoktatással a következő évtizedekben.

A pécsi egyetem modellváltásról szóló döntésének folyamatát bemutatva hangsúlyozta: az ülések demokratikusan zajlottak, minden vélemény megfogalmazható volt, és a rektor még el is napolta a döntést, hogy minden információt megkapjon.

Szerinte ennek alapján "önmaguk karikatúrájává váltak", azok az ellenzéki felszólalások, miszerint "zsarolás" történt, illetve a kormány érvényesítette akaratát.

Hangsúlyozta azt is: a kormány ezzel a javaslattal nem tér el a korábbi felsőoktatási stratégiától, a célok között továbbra is a versenyképeség növelése és a minőség szerepel.