Változik az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi szabálya


Az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi szabályait és mandátumhoz jutását, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) státuszát is érinti a közjogi tárgyú törvények módosítása, amelyet 134 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadott el a parlament.

A jövőben választania kell két megbízatás között annak, aki a főváros valamelyik kerületi önkormányzatába és a közgyűlésbe egyaránt mandátumot szerez, ha mindkét tisztséget kompenzációs listán nyerte el. A két poszt között három napon belül kell választania az érintettnek.

A jogszabály eddig csupán azt mondta ki, hogy ugyanazon ember nem lehet két különböző település önkormányzati képviselője egyszerre.

Egy másik változtatás alapján az a megválasztott önkormányzati képviselő, aki nem vette át megbízólevelét, megszerezheti mandátumát anélkül, hogy a kompenzációs lista végére kerülne.

Módosul az országgyűlési törvény annak érdekében, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöke határozott időre is kinevezhessen munkatársat akár ismételt szerződéssel is, az elnök megbízatásának időtartamát figyelembe véve. A változtatás arra van tekintettel, hogy a grémium elnöki tisztét mindig ellenzéki képviselő tölti be.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a jövőben a Színházért és Filmművészetért Alapítványhoz kerül, így annak ingatlanjai is odakerülnek. Emellett a Déryné Művészeti Nonprofit Kft.-t is megkapja vagyonjuttatásként a Színház- és Filmművészetért Alapítvány.

A jövőben a telefonelőfizetői szerződés megkötésekor tiltható lesz, hogy a számot közvélemény-kutatók, piackutatók hívják vagy terméktájékoztatás céljából tárcsázzák. A jogszabály-változtatás biztosítja, hogy ez akkor is érvényesíthető legyen, amikor a közvélemény-kutatók véletlenszerű tárcsázással keresik fel a megkérdezetteket.

A módosítás lépéseket tesz az egyajánlatos közbeszerzések csökkentése érdekében is.



Új szabályokat hoztak a közös szülői felügyeletről



Az Országgyűlés 134 igen és 53 nem szavazattal elfogadta az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosítását, amely - a többi között - válás esetén a közös szülői felügyelettel, emellett a legfőbb ügyész visszahívásával kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket.

A kormány kezdeményezésére megváltoztatott törvény több mint két tucat jogszabályt módosít. Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára az általános vitában úgy összegezte a módosítások lényegét: a gyakorlatban felmerült igényeket kívánják az érintett törvények rendelkezéseibe beépíteni, a módosítások hozzájárulnak ahhoz, hogy a törvények a változó technikai, gazdasági és társadalmi viszonyokhoz igazodjanak és a különböző törvények összehangja fennmaradjon.

A jövőben lehetővé válik, hogy váláskor a bíró közös szülői felügyeletet rendeljen el akkor is, ha csak a szülők egyike kéri azt, emellett arra is lehetősége lesz, hogy elrendelje, a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak. Ezen intézkedések mérlegeléstől függnek, a bírónak a szülők és a gyermek meghallgatását követően meg kell győződnie arról, hogy a döntés valóban a gyermek érdekét szolgálja.

Egységesítéssel magyarázza a kormány az egyes alkotmányos szervek, valamint az önálló szabályozó szervek vezetőire vonatkozó változtatásokat.

Kétharmados parlamenti többséghez kötötték a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, valamint a biztos helyettesének felmentését. Völner Pál ezt azzal indokolta, hogy ezen szervek vezetőinek megválasztása ugyancsak kétharmadhoz kötött, így evidens módon megbízatásuk megszüntetése is ilyen szavazati aránnyal kell, hogy történjen.

Ezentúl a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hét évre, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kilenc évre megválasztott elnökét. Jelenleg a miniszterelnök nevezi ki mindkét szervezet vezetőjét.

A törvényalkotási bizottság javaslatára került a jogszabályba, hogy az Állami Számvevőszék elnökének hatvan napot meghaladó akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök gyakorolja az elnöki jogokat, bizonyos kivételekkel.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kérésére az adatkezelő jogsértése esetén, szigorú eljárás mellett lehetőség lesz elektronikus adat eltávolítására vagy ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére.

A Országos Atomenergia Hivatal rendeletalkotási feladatai kiegészülnek több új szabályozási tárgykörrel: a nukleáris létesítményekre és a radioaktív hulladéktárolókra vonatkozó hatósági engedélyezési eljárásokra és műszaki követelményekre vonatkozó, valamint az ionizáló sugárzás elleni védelemről szóló, és az ahhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerre vonatkozó szabályozással.