Elfogadták az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását


Az Országgyűlés 117 igen, 35 nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett elfogadta az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását, amelyet a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyaltak.

A törvény szerint az új ingatlan-nyilvántartási rendszert, illetve az új szabályozást 2024. február 1-je helyett 2024. október 1-jén vezetik be, a kötelező elektronikus ügyintézés pedig 2024. december 4-étől valósul meg.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában a törvényjavaslatról elmondta: az elmúlt időszakban számtalan szakmai testület, szervezet, kamara kereste meg a szakmai irányításért felelős minisztériumot azzal a javaslattal, hogy a hatékony és gördülékeny átmenet érdekében az új rendszer fokozatosan álljon a közigazgatás szolgálatába.

A módosítás alapján a közjegyző szolgálata a politikai felsővezetői kinevezés időtartama alatt szünetel.

Egyértelművé tették, hogy a kormánytisztviselő akkor lehet vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, ha őt az állam vagy az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaság delegálja megállapodás vagy részesedés alapján.

Az igazgatási szünetről szóló törvény módosítása biztosítja a lehetőséget a települési önkormányzati képviselő-testületeknek és a vármegyei közgyűléseknek, hogy a polgármesteri hivataloknál, a közös önkormányzati hivataloknál, a közterület-felügyeleteknél és a vármegyei önkormányzati hivataloknál igazgatási szünetet rendeljenek el az év azon napjaira, amikor a kormány döntése alapján kormányzati igazgatási szünet van.



Elfogadták az interpellációkra adott válaszokat



A képviselők elfogadták a kormánytagok hétfői interpellációkra adott válaszait.



A parlament fenntartotta az igazságügyi bizottság egyik állásfoglalását



A DK kezdeményezte, hogy az Országgyűlés utasítsa el az igazságügyi bizottság egyik általános érvényű állásfoglalását, a parlament azonban fenntartotta azt.

Az állásfoglalás szerint egy független és egy frakcióhoz tartozó képviselő által közösen benyújtott interpelláció, kérdés elhangzására akként kell lehetőséget biztosítani, hogy azt vagy a frakció tagja mondhatja el a képviselőcsoport számára biztosított helyen és időben, vagy a független képviselő a függetleneknek fenntartott helyen és időben.


Csökkentették Novák Előd (Mi Hazánk) tiszteletdíját



Több mint 5,2 millió forinttal csökkentette az Országgyűlés Novák Előd (Mi Hazánk) tiszteletdíját. A parlament a döntést 148 igen, tíz nem szavazattal és két tartózkodás mellett hozta meg.

Kövér László házelnök a büntetést azzal indokolta, hogy Novák Előd az Országgyűlés egyik májusi ülésén interpellációja közben a roma nemzetiség és a bűnözés egyértelmű kapcsolatára utaló kifejezést használt, valamint felszólalása további részében is az érintett etnikai közösséget sértő állítást fogalmazott meg. Az ülést vezető elnök akkor figyelmeztette a képviselőt, hogy a jövőben tartózkodjon a kifejezés használatától.

Novák Előd korábban, 2022-ben több felszólalásában és irományában is használta a kifejezést, vagy arra utaló, más sértő szóösszetételt, amely miatt a korábbiakban is számos alkalommal kapott figyelmeztetést.

A büntetés mértékének megállapításakor azt is figyelembe vette az Országgyűlés elnöke, hogy Novák Előd a korábbi szóbeli és írásbeli figyelmeztetések ellenére használta a kirívóan sértő kifejezést.

A döntés szerint Novák Előd országgyűlési képviselői tiszteletdíja annak kéthavi összegével megegyező mértékben, 5 260 814 forinttal csökken.