DK: a törvényjavaslat tiszteletlenség a katonákkal szemben


Vadai Ágnes (DK) kiemelte: a köz szolgálata különleges szolgálat, a katonák készek feláldozni életüket is annak érdekében, hogy a közösség békében élhessen, éppen ezért közmegegyezés volt abban, hogy státuszukat kétharmados törvények garantálják.

Hozzátette azonban: jogállásukat most a kormány mégis rendeletben készül szabályozni, ami szerinte rendkívül tiszteletlen a katonákkal szemben.

A kormány 2010-ben elvette a nyugállományú katonák nyugállományú státuszát, majd folyamatosan farigcsálták a jogállási törvényt, miközben egyszer sem kerestek konszenzust - rótta fel Vadai Ágnes, hozzáfűzve: 2010 és 2015 között a GDP 1 százalékát költötték a magyar hadseregre, majd politikai vásárlásokat eszközöltek.

Nehezményezte, hogy egy 2023-as kormányrendelettel a miniszter "kénye-kedve szerint" "rugdosta ki" a 45 év feletti, 25 év szolgálati viszonnyal rendelkező, NATO-tapasztalattal rendelkező katonákat, így az orosz agressziót követően is sikerült tovább rombolni a Magyar Honvédséget.

Még a törvény adta lehetőségeiket is elveszik a katonáktól, és a kormánynak szolgáltatják ki azokat, akik az életük árán is megvédik a hazát - emelte ki, hangsúlyozva: "ez nem rugalmasság, ez pofátlanság, ez felháborító", különleges státuszhoz ugyanis különleges jogállás dukál. Értékelése szerint azonban a minisztert kizárólag a védelmi beszerzések érdeklik.

"Önöknek elment a józan eszük" - reagált az ellenzéki képviselő arra a hírre, hogy a tárcánál katonai identitásért felelős miniszteri biztost neveztek ki. Kritizálta továbbá a címzetes ezredesi és alezredesi rendfokozat tervezett "osztogatását" is.


KDNP: a baloldali kormányok voltak tiszteletlenek


Hollik István (KDNP) úgy reagált az előtte szóló szavaira, hogy a magyar katonákkal szemben a Magyar Honvédség lezüllesztése a legnagyobb tiszteletlenség, amit a 2010 előtti kormányok műveltek, a működésképtelenség szélére sodorva a honvédséget.

Arról beszélt: az ellenzék politikai alapon vádaskodik, miközben a honvédségben szolgálók száma emelkedik, "hazánk Közép-Európa egyik legerősebb haderejével rendelkezik".

Hollik István hozzátette, a kormányzat betartotta azt az ígéretet, hogy a GDP két százalékát honvédelemre fordítja.

A kereszténydemokrata képviselő felelőtlenségnek nevezte, hogy európai vezetők a háború megakadályozása helyett felkészítenék a harcokra a kontinens lakosságát.

Hangsúlyozta: hihetetlen veszélyeket rejt az ország számára az ellenzék háborúpártisága, és hogy fegyvereket szállítanának Ukrajnába.


MSZP: a honvédség nemzeti ügy


A honvédség nemzeti ügy - hangsúlyozta Harangozó Tamás (MSZP), kritizálva, hogy a kormányzatnak csak két és fél percet "ér" a tárgyalt jogszabály-módosítás, majd arcátlanságnak nevezte, hogy a kezdeményezés mellett nem a szaktárca vezetője érvel a törvényhozás előtt.

Arról beszélt: a javaslat elfogadása esetén a jövőben "bárki kénye-kedve szerint átírhatják" a katonákra vonatkozó szabályokat egy rendelettel, és az "újabb jogfosztást" követően "a katonák számára az egyetlen igazodási pont a kormány akarata lesz".

Hangsúlyozta: a törvényi helyett rendeleti szintű szabályozás nyilvánvalóan alacsonyabb jogvédelmi szintet eredményez.

Az ellenzéki képviselő szerint különösen hangsúlyos figyelmeztetés a honvédszakszervezet megszüntetése, hiszen nem kötelező, hanem lehetőség csupán az alkalmazottak képviselőinek megválasztása.

Harangozó Tamás azt mondta, mostantól a magyar honvédség bevethetővé válik Magyarország állampolgáraival szemben is.


Mi Hazánk: méltatlan a jogviszony ilyen módú rendezése


Az erős hadseregek fegyverkeznek, a gyengék öltözködnek, jogszabályokat és szabályzatokat gyártanak - kezdte felszólalását Novák Előd (Mi Hazánk), aki legfájóbbnak és leggyalázatosabbnak a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinte megszüntetéssel felérő átírását nevezte. Méltatlannak nevezte, hogy a katonák jogállását nem a legmagasabb, törvényi szinten szabályozzák.

Novák Előd kifogásolta, hogy a honvédelmi miniszter nem vesz részt a javaslat parlamenti vitájában, majd bírálta a címzetes rendfokozatok adományozhatóságának bevezetését, mondván, az rontani fogja az állomány morális állapotát. Konkrétan mennyibe fog kerülni egy ezredesi rendfokozat? - tette fel a kérdést Novák Előd.

Az ellenzéki képviselő szerint az önkéntes tartalékos rendszer területi alapra helyezése indokolttá tenné a lokálpatrióták, így a polgármesterek mellett az önkormányzati képviselők belépésének lehetővé tételét.

Gyalázatosnak nevezte, hogy a kormány mindeddig nem számolt el a "külföldi megszállások" költségeivel. Felvetette: miért nemzeti érdek a csádi szerepvállalás, miközben "tisztességes gyakorlatra nem jut pénz". Jelezte: frakciója nem támogatja a törvényjavaslat elfogadását.