Ingatlannyilvántartás


György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára előterjesztésében azt mondta: a hatályos törvény kihirdetésétől eltelt 20 évben jelentős társadalmi-gazdasági változások történtek, amelyek új elvárásokat támasztanak az ingatlannyilvántartásban.

Az ingatlannyilvántartást Magyarország egyik legnagyobb és legjelentősebb vagyonnyilvántartásának nevezte, amely 19 millió tulajdoni lapon tárolja az országban található földrészletek és egyéb önálló ingatlanok adatait, tulajdonosait, egyéb jelentős jogokat és tényeket.

Hozzátette: kiemelkedő Magyarországon az ingatlanügyi, telekalakítási, valamint mezőgazdasági igazgatási ágazathoz tartozó földügyi hatósági eljárások közigazgatási jelentősége. Az ingatlannyilvántartási, földmérési és térképészeti, valamint a telekalakítási eljárások jelenleg papíralapon folynak - mondta.

Kiemelte: az ügyintézés gyorsítását, egyszerűsítését, az ügyfelek terheinek csökkentését szolgálja, hogy az ingatlannyilvántartás teljes mértékben elektronizálttá válik, valamint csökken a földügyi eljárások átfutási ideje és költségszintje.

György István rámutatott: a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a magyar ingatlannyilvántartás korszerű és versenyképes legyen nemzetközi összehasonlításban, valamint összekapcsolható legyen az állam más közhiteles nyilvántartásaival.

Hozzátette: törekedtek arra is, hogy megtartsák az évszázados ingatlanjogi tradíciókat is.

Héjj Dávid (Fidesz) vezérszónoki felszólalásában üdvözölte, hogy a kormány döntött az e-ingatlannyilvántartás kialakításáról, amely lehetővé teszi, hogy a nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlesszék, az eljárásokat elektronizálják, az ügyintézést egyablakossá tegyék és elektronikus okirattárakat alakítsanak ki.

Azt mondta: így egy adásvételt követően a tulajdonosváltozás pár órán belül megjelenhet a tulajdoni lapon.

Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka megjegyezte: időszerű volt a területre modern jogszabályt alkotni, majd arról beszélt, csúsztak ellentmondások a szövegbe.

Felvetette: előfordulhat, hogy az automatikus eljárásban nem lesznek elegendőek az általános garanciák, a külföldön aláírt szerződések hazai közjegyzői hitelesítése pedig pluszköltséget jelent majd az érintetteknek. Szerinte az ingatlan-nyilvántartás összekapcsolása más közhiteles adatbázisokkal előremutató, de a részletek kidolgozatlanok.

Nacsa Lőrinc (KDNP) a bürokráciacsökkentés, a digitalizáció, az állammal való kapcsolattartás, az ügyintézés egyszerűségének fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, a kormány célja az ügyfélközpontú szolgáltató állam, a széleskörű, gyors elektronikus ügyintézés kialakítása.

Hozzátette: a járványidőszakban minden korábbinál jobban felértékelődött a sorbanállás nélküli online ügyintézés, amelyen keresztül már 2500 ügytípus intézhető.

Varga László (MSZP) megemlítette: a javaslat nem csupán eljárásrendeket módosít, hanem lényegében új, digitalizált nyilvántartási rendszert vezet be, egyben jelentősen felgyorsítja és olcsóbbá teheti az eljárásokat.

Komoly kétségeket vet fel azonban szerinte a nyilvántartás nyilvánosságának korlátozása, ráadásul egyelőre nem ismertek a lekérdezés keretei, amelyeket egy később megalkotandó kormányrendelet határoz majd meg.

Sebián-Petrovszki László (DK) - elismerve a modernizáció és a jobbítás szándékát - komoly aggályaikat fogalmazta meg, mondván, a szövegbe "gyanúsan politikai áthallásos pontok" is bekerültek. Kifogásolta, hogy kormányrendelet határozná majd meg a nyilvántartható adatok körét.

Szerinte a szövegből levezethető, hogy egy esetleges kormányváltás után visszacsinálhatatlanná válnának a most zajló ingatlanadományozások, ugyanakkor személyes adatok is szerepelnek a bárki által kikérhető információk között.

Az egyetlen képviselői felszólalásban Pócs János (Fidesz) kiemelte az elektronikus nyilvántartás megteremtését, az eljárások teljes mértékben digitalizálását.

Hozzátette: ez gyorsabb és olcsóbb eljárásokat tesz lehetővé, hozzájárulva ezzel az ország versenyképességének javításához.

A vita lezárása után a hazai közigazgatás utóbbi három évtizedének egyik legjelentősebb törvénytervezeteként beszélve az előterjesztésről György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.

Hangsúlyozta: a módosítással a földhivatali eljárások 30-35 százaléka automatikussá válik, ami jelentősen lerövidíti az ügyintézés idejét.

A "kormányzati sandaságokra" vonatkozó ellenzéki felvetésekre úgy reagált: a számos egyeztetés során teljes mértékben szakmai alapon készítették elő a tervezetet.

Hozzátette: cél volt egyensúlyt teremteni az ingatlanforgalom biztonságát szolgáló nyilvánosság és az információk védelme között.