Jobbik: értelmetlen a zöldszüret


Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta, ezekben a napokban ér véget az úgynevezett zöldszüret, amikor éretlen állapotban metszetik le a szőlőfürtöket. Az erre fordított 8,1 millió eurónak jobb helye is lehetett volna, minthogy erre fizetik ki értelmetlenül - tette hozzá.

Az értelmetlen pusztítás helyett lehetett volna például olyan sűrítményeket készíteni, amik a szőlőlevek alapját adhatnák - közölte.

Farkas Sándor agrárállamtitkár azt felelte, hogy a zöldszüretet azért kellett bevezetni, mert az EU-ban 2018-ban 190 millió hektoliter borászati termék készült, ami megnövelte a készleteket és lecsökkentette a borok árát.

A rövid távú intézkedések közé tartozik a zöldszüret és a borászati termékek krízislepárlása, de ezzel párhuzamosan zajlik a hosszú távú intézkedések kidolgozása is - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a zöldszüretben való részvétel teljesen önkéntes.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont megtette azt 109 igennel, 37 nem ellenében.


MSZP: MTA teljes vagyonát államosítják?


Hiller István (MSZP) úgy fogalmazott: a kormánypárti többség a hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére elvette a Magyar Tudományos Akadémiától annak kutatóhálózatát.

Az MTA vagyonát ellentételezés nélkül az államra ruházták át - emelte ki. Hangsúlyozta, nem igaz az az érvelés, hogy a vagyon egyébként is az államé lett volna. Az állami támogatás központi szerepet játszott az Akadémia működésében, de az MTA vagyonának egy jelentős része magánszemélyek felajánlásaiból, ajándékaiból származik - emlékeztetett.

Az MTA teljes vagyonát államosítani fogják? - kérdezte.

Cseresnyés Péter az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, az intézményfenntartó és az intézményhálózat szerepe változatlan marad a 2021-2027-es időszak uniós forrásainak felhasználása során. Az a cél, hogy megnöveljék a magyar tudomány közösségi forrásokból származó, jelenleg rendkívül alacsony arányú részesedését - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a kormány nem államosította az MTA vagyonát.

A választ Hiller István helyett a Ház fogadta el 108 igennel, 25 nem és egy tartózkodás ellenében.


DK: törvényellenes elszakítani a szegény családoktól a gyermekeket


Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy már bírósági döntés is kimondja, az Emmi is felelős abban, hogy törvényellenesen, a szegénység miatt szakítanak el gyerekeket a családjuktól. A megoldás az lenne, ha valóban felszámolnák a szegénységet, ha nem lakoltatnának ki a gyerekes családokat, de a kormány nem törődik a nehéz sorban élőkkel - mondta.

A gyermekotthon csak kényszermegoldás lehet - összegzett.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára leszögezte, a kormány számára a gyermekek az elsők. Hozzátette, pénteken a magyar családok támogatását középpontba állító költségvetésről fog szavazni a parlament.

Az említett bírósági döntés nem mutatott rá konkrét törvénysértésre, ehelyett egy veszélyre hívta fel a figyelmet, az ügyben az Emmi fellebbezni fog - jelentette be.

Az államtitkár válaszát az Országgyűlésnek kellett elfogadnia 109 igennel, 24 nem és egy tartózkodás ellenében.


LMP: megbukott a Nemzeti Energia- és Klímaterv


Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy megbukott a Nemzeti Energia- és Klímaterv. Az előzetes tervezetet tavaly év végéig kellett volna benyújtani, de Magyarország ezt csak idén január végén tette meg - mutatott rá.

Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar tervezet több minimumkövetelménynek sem felel meg - hívta fel a figyelmet a politikus.

Milyen politikai akarat van arra, hogy az év végéig összeállítanak egy, az ország érdekeit tükröző tervet? - kérdezte.

Cseresnyés Péter visszautasította, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv megbukott volna. Az Európai Bizottság jelenleg észrevételezi a tagállami tervezeteket, de ez nem jelenti azt, hogy a terv nem megfelelő - hangsúlyozta. A végleges terveket a az idei év végéig kell benyújtani - tette hozzá.

Az államtitkár leszögezte, hogy jelenleg az EU valamennyi tagállama egyetért a 2030-as klímacélokkal.

A választ a képviselő helyett a parlament fogadta el 112 igennel, 21 nem ellenében.




Párbeszéd: valóban Takaró Mihályra bízzák az alaptanterv vizsgálatát?


Tordai Bence (Párbeszéd) vállalhatatlannak nevezte, hogy a nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát Takaró Mihályra bíznák, akit "nácisimogatónak" nevezett. Úgy fogalmazott: olyan emberre akarják bízni a humánerőforrás fejlesztését, akinek a legfőbb törekvése szerinte az, hogy "kiírja a magyar kultúrából a zsidó származású szerzőket" és "antiszemita barátait betolja" a tantervbe.

Szerződésben áll-e Takaró Mihály a tárcával és ő felel-e az alaptanterv megtöltéséért hazafias tartalommal? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: a képviselő olyan párt frakciójából "nácibarátozik", amelynek főpolgármester-jelöltje szerint nem nácizmus zsidók számbavétele. "Szintén semmi kivetnivalót nem találtak karlendítős videókban" - folytatta.

Sorolta az ellenzéki, általa visszásnak tartott válaszokat jobbikos képviselők antiszemita megnyilvánulásaira. Szerinte a baloldali ellenzék "bárkivel összefog", ha azáltal minimális szavazatot szerezhet. Közben "lenácibarátoznak" egy olyan embert, akiről ezt nem tudják bebizonyítani.

A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 109 igen szavazattal, 22 nem ellenében.