Fidesz: hogyan kíván a kormány megálljt parancsolni a börtönbiznisznek?


Budai Gyula (Fidesz) arról beszélt, hogy az elmúlt években az emberek társadalmi igazságérzetét alaposan felkavaró bírói ítéletek születtek, amelyek nagyösszegű pénzbeli kártalanítás fizetésére kötelezték a magyar államot. Ezt olyan személyek részére ítélték meg, akik bűncselekményt követtek el, és jogerős szabadságvesztésüket töltik. Az elítéltek arra hivatkoztak, hogy a magyar állam nem biztosított emberhez méltó fogva tartási körülményeket számukra - közölte. Az esetek túlnyomó többségében eljáró balliberális oldalhoz, és a Soros-szervezetekhez kötődő ügyvédek jelentős hasznot húznak az állam ellen indított perekből - tette hozzá a fideszes képviselő.

Kitért arra is, hogy az említett ügyvédeknél landolt a kártalanításra kifizetett összegek közel 70 százaléka. A börtönbiznisz egy 10 milliárdos iparág, amely egyértelműen visszaélés a joggal, károsítja az államot és rontja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, sérti az emberek igazságérzetét. Arra volt kíváncsi, miként kíván a kormány megálljt parancsolni a börtönbiznisznek?

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára rámutatott: 2010-ig szinte senkinek nem jutott eszébe, hogy a börtönviszonyok miatt pereljék a magyar államot. A nemzeti, polgári oldal kormányra kerülése után külföldről pénzelt szervezetekkel együttműködő ügyvédi irodák felismerték a kártérítési ügyekhez kapcsolódó pénzszerzési lehetőséget. Ismertette: 2017-19 között 8,6 milliárd forintot fizettek ki, az összes kifizetés 61 százaléka és az összegek 70 százaléka ügyvédi számlára érkezett.

Kijelentette: a börtönbüntetésnek nem az a célja, hogy ott az elítélt meggazdagodjon. A kormány úgy döntött, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti a kifizetéseket, és felülvizsgálja a szabályokat - mondta, egyúttal sajnálatosnak nevezte, hogy előterjesztésük napirendre vételét az ellenzék nem volt hajlandó megszavazni.

A képviselő a választ elfogadta.


Az elnöklő Latorcai János (KDNP) az interpelláció után utalva arra, hogy ellenzéki interpellálók nem voltak jelen, elmondta: az új házszabály értelmében minden ilyen esetben, amikor nincs jelen az érintett képviselő, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Ezt követően felsorolta azon képviselőket, akikre ez a hétfői ülésnapon érvényes volt.


A KDNP az energiaellátásról


Aradszki András (KDNP) a klímaváltozás súlyos következményeire hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva: egy hosszan tartó folyamat közepén vannak.

Kitért a párizsi klímacsúcs megállapításaira, és azt mondta, a klíma-vészhelyzet egyik legfőbb okozója az energiatermelés. Idézte a nemzetközi energiaügynökség tavalyi kiadványát is, és kiemelte: a globális klímavédelmi célokat úgy kell megfogalmazni, hogy az atomerőművek, a megújuló energiák hozzájárulását jelentősen növelni kell. Egyúttal csökkenteni szükséges a szén-dioxid kibocsátású szenes erőművek termelését. Emlékeztetett a kormány által elfogadott dokumentumra, amely 2030-ig a hazai villamosenergia-termelés 90 százalékát klímabaráttá kívánja tenni. Ennek fontos része a Paks1 erőmű működtetése, és az elindult Paks2 beruházás. Azt kérdezte: a paksi erőművek milyen mértékben járulnak hozzá a klímavédelmi célokhoz?

Süli János, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter közölte: Magyarország villamosenergia-igénye folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban, és az import is ennek függvényében alakult.

Hozzátette: az a szándék, hogy megújuló energiák arányát növeljék, ezt pedig atomerőmű nélkül nem lehet megoldani, ahogy a klímavédelmi célkitűzéseket sem lehet enélkül megvalósítani. A paksi erőmű új blokkjaival új kapacitások jönnek létre, és az ellátás szempontjából is ki tudják elégíteni a célokat - rögzítette.

A képviselő a választ elfogadta.


Dúró Dóra: hajlandóak-e a tisztességes családoknak kártérítést fizetni?


Dúró Dóra (független) a gyöngyöspatai ügy kapcsán azt kérdezte: miért nem a "spontán szegregáció" magyar áldozatainak fizetnek kártérítést?

Rámutatott: a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint is "úgy alakulnak ki teljesen cigány osztályok, hogy a nem cigány szülők elviszik onnan a gyerekeiket". Szerinte e családoknak többletterhet kell vállalniuk, és gyermekeiknek sérül a joga a tanuláshoz.

Pártja szerint azokat kellene kiemelni az osztályokból, akik élhetetlenné teszik azokat, "ha ezt szegregációnak hívják, akkor felőlem nevezhetik szegregációnak" - jelentette ki.

Hajlandók-e végre a tisztességes családoknak fizetni a kártérítést? - tette fel a kérdést.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára rámutatott: akár a liberális, akár a radikális oldalon hajlamosak a kérdést kizárólag alapjoginak tekinteni, és csak a származással foglalkoznak. Eredményesebbnek nevezte azonban a szociális megközelítést, amely azt vizsgálja, kinek kell segítség a felzárkózáshoz.

Kijelentette: az ügyben jelenlévő, Soros György által támogatott alapítvány származási alapon indít pereket, ez azonban nem viszi közelebb egymáshoz a településen élőket, és az ott élők boldogulását sem segíti. Megjegyezte, az alapítvány célja, hogy nemzetközi perekben próbálják Magyarországot negatív színben feltüntetni.

Kifogásolta, hogy az ügyben azok a balliberális politikusok voltak a leghangosabbak, akiknek a kormányzása idején a vitatott helyzet kialakult.

Minden érintetthez felhívással fordult, hogy a kártérítés képzés legyen, hogy egész életükben használható képzést kapjanak - mondta.

A választ a képviselő nem fogadta el, azt a Ház szavazta meg 106 igen szavazattal, 4 nem és 1 tartózkodó voks mellett.