Mi Hazánk: miért nem szerepel a tanárok béremelése az előfinanszírozott kiadások közt?


Szabadi István (Mi Hazánk) interpellációjában arról beszélt: a jövő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint a kormány a 2021-2027 közötti kohéziós és vidékfejlesztési forrásoknál több mint kétezer milliárd forintot előlegként tervez finanszírozni, és az idei büdzsé is több mint 1500 milliárd forint erejéig számol az uniós források előfinanszírozásával.

Azt kérdezte: bár az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) források terhére előfinanszírozott kiadások közt látszik az orvosok bérfejlesztésének harmadik üteme, a tanároké miért nem?

Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: a pedagógusok kaptak 2010 után elsőként béremelést, és a válság alatt - ellentétben a baloldal korábbi válságkezelésével - a kormány nem elvett, hanem emelt a pedagógusok fizetésén. Idén már tíz százalékkal emelkedett a tanárok fizetése, és az elkövetkező két évben is tíz százalékos béremelés lesz a pedagógusoknál - hangsúlyozta.

Kitért rá: az orvosok béremelése az uniós támogatások közül az RRF-források közé van tervezve, a pedagógusoké pedig az EFOP Plusz programból valósulhat meg.

Az interpelláló a választ nem fogadta el.


Párbeszéd: Miért teszik tönkre az aligai magaspartot?


Szabó Rebeka (Párbeszéd) szerint a Balatonnál egyre kevesebb a szabadon hozzáférhető tópart, és egyre több az elzárt vagy "méregdrága belépővel" elérhető terület. Azt mondta: a kormány a kiemelt beruházási törvénnyel "kivégzi a tavat".

Úgy fogalmazott: Balatonaligán a Club Aliga területén a kormány nemcsak lehetővé teszi a kiemelt beruházással, de az adófizetők pénzéből támogatja is az aligai magaspart tönkretételét és beépítését. Ezért azt kérdezte, hogy a kormány egyetért-e az egyedi geológiai képződmény, az aligai magaspart "legyalulásával", és azzal, hogy elveszik a balatonvilágosiaktól és mindannyiunkól a partot valamint a kilátást?

Lázár János építési és beruházási miniszter válaszában hangsúlyozta: Európa egyik legfontosabb természeti kincse a Balaton, és 2019 óta törvény garantálja a védelmét.

Hozzátette: a Balaton mindenkié, a kormány egyrészt számos szociális programmal segíti a rászorulókat, hogy eljuthassanak a tóhoz, de azt is gazdasági érdeknek nevezte, hogy a jómódú magyar középosztály vagy a nagyvállalkozói réteg is Magyarországon költse el a pénzét.

A miniszter hangsúlyozta: egy olyan rendszerben gondolkodik, amely egyszerre garantálja a természeti értékek megóvását és a fejlődést. Jelezte: a tárca ősszel áttekinti a kiemelt beruházások rendjét, és arra is felhívta a figyelmet arra, hogy a balatonaligai beruházás még nem kezdődött el.

A képviselő nem fogadta el az interpellációra adott választ.




LMP: tervezik-e a kormány a klímabérlet bevezetését?



Kanász-Nagy Márton (LMP) azt kérdezte a kormánytól, tervezik-e egyáltalán bevezetni a klímabérletet?

Mint mondta, a MOL korlátozta a megvásárolható mennyiséget a benzinkútjain, vagyis jól láthatóan üzemanyaghiányra készül.

Az LMP hetek óta követeli, hogy a kormány vezessen be átmeneti jelleggel klímabérletet. Értékelése szerint ennek csak előnyei lennének: érdemi segítséget jelentene azoknak is, akiknek nincs autójuk, a fenntartható közlekedés irányába terelné az embereket, és hozzájárulna ahhoz, hogy ne alakuljon ki üzemanyaghiány Magyarországon.

Hozzátette: Németországban másfél hónapja bevezették klímabérletet, az LMP hetek óta követeli, ennek ellenére a kormány csak odáig jutott el, hogy vizsgálják a lehetőségét.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a kormány kiemelt célja a közösségi közlekedés fejlesztése, illetve zöldítése, és készek megvizsgálni a máshol bevált kezdemények meghonosítását, így a klímabérlet bevezetését is.

Megjegyezte, Magyarország és a Németország helyzete különbözik, hiszen Németországban nincs sem rezsicsökkentés, sem benzinárstop. Mivel a kormány október 1-jéig meghosszabbította a benzinárstopot, elegendő idő áll rendelkezésükre, hogy megvizsgálják a német példát. Ugyanakkor a baloldali vezetésű városokban bármikor új közlekedési és bérletkonstrukciókat vezethetnek be.

Kanász-Nagy Márton a választ nem fogadta el.



Fidesz: fenntartható-e a nyugdíjak védelmét szolgáló politika?



Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt kérdezte, a háborús infláció és gazdasági válság idején is fenntartható-e a kormány nyugdíjak védelmét szolgáló politikája.

Emlékeztetett: a napokban kapják meg a nyugdíjasok visszamenőleg a 3,9 százalékos nyugdíjemelést.

2010-ben a kormány vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak értékét, ezt a vállalását tartotta, sőt, az elmúlt években nemcsak az inflációt követően korrigálták a nyugdíjakat, hanem a szépkorúak kaptak nyugdíjprémiumot is.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormány a háborús infláció és gazdasági válság ellenére eleget fog tenni a nyugdíjasokkal kötött megállapodásának, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértéket.

2010 óta 10 százalékkal növekedett a nyugdíjak vásárlóértéke, nominálisan pedig 59,3 százalékkal.

Idén is folytatódik a nyugdíjemelés, januártól 5 százalék emelést kaptak az idősek. Szeptemberben pedig újra megvizsgálják az infláció mértékét, és ha nagyobb, mint a nyugdíjemelés, akkor újabb kiegészítést kapnak a nyugdíjasok.

Selmeczi Gabriella a választ elfogadta.