Fidesz: Brüsszel vissza akar élni a hatalmával



Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt: "Brüsszel újfent vissza akar élni a hatalmával", a brüsszeli bürokraták azt javasolják, hogy Magyarország szüntesse meg az extraprofitadót, a rezsitámogatást és a kamatstopot. Ezt felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, arra hivatkozva: ezzel veszélybe sodornák a magyar családokat. Hangsúlyozta: a kormány ezért az új nemzeti konzultációban erről a három gazdasági kérdésről is kikéri az emberek véleményét. Azt kérdezte: milyen gazdasági következményei lehetnek a brüsszeli követeléseknek.

Fónagy János, a gazdaságfejlesztési tárca államtitkára azt mondta: Brüsszel valóban számos területen visszaél a hatalmával, különösen akkor, amikor teljesített gazdasági elvárásokat önkényes politikai szempontok szerint mérlegel. Hangsúlyozta: a kormány vállalta, hogy megvédi a családokat, a munkahelyeket, a gazdaságot és egy számjegyűre csökkenti az inflációt. Hozzátette: a kabinet beavatkozása nélkül százezrek mentek volna tönkre.

Kiemelte: az Európai Unióban Magyarországon a legkedvezőbb a gáz és az áram ára a lakossági fogyasztók számára, és ezt a rezsicsökkentést az extraprofit-adó finanszírozza, a lakossági kamatstop pedig eddig 380 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben. Mindezeket veszélyeztetik a brüsszeli intézkedések - hangsúlyozta.

Bánki Erik elfogadta a választ.


KDNP: mit jelent a polgári kormánynak az idősek megbecsülése?


Harrach Péter (KDNP) arról beszélt: novemberben 2,5 millió nyugdíjashoz megérkeztek az emelt összegű nyugdíjak, amelyekkel egyidejűleg kapták meg azt a kiegészítő nyugdíjemelést is, amelyről a nyugdíjas fogyasztói kosár figyelembevételével döntött a kormány.

Úgy fogalmazott: a kormány mindezzel teljesítette azt a vállalását, hogy a nyugdíjak értékét az inflációs környezet ellenére sem hagyja veszni. Sőt januárban ismételt emelés lesz, februárban pedig érkezik a 13. havi nyugdíj, szintén emelt összegben.

Emlékeztetett: 2010 előtt a baloldali kormányok elvették a 13. havi nyugdíjat, befagyasztották a nyugdíjakat, továbbá háromszorosára emelték a gáz és az áram árát, gyakorlatilag elszegényítve az időseket.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: amióta a polgári kormányok vezetik az országot mindig gondoskodtak a nyugdíjasokról. A kormány folytatja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését megőrizve a nyugdíjasok megbecsülését - tette hozzá.

Jelezte: az inflációkövető nyugdíjemelés végrehajtásához a fedezet a világgazdasági körülmények ellenére a jövő évben is biztosított.

Tájékoztatása szerint 2010 óta több mint kétszeresére emelkedett a nyugdíjak összege, a vásárlóértéke pedig húsz százalékkal javult.

Az interpelláló elfogadta az államtitkári választ.


Az Országgyűlés ezt követően áttért az azonnali kérdések tárgyalására


DK: mikor lesz Magyarország olyan ország, ahová hazatérnek a fiatalok?


Sebián-Petrovszki László (DK) szerint nem lett olyan ország Magyarország, ahová mindenki haza akarna jönni. A KSH-adatokra hivatkozva azt mondta: 2010 után több mint 300 ezren mentek el az országból.

Ezzel szemben a Gyere haza, fiatal programmal csak 105-en jöttek haza, és a Hazaváró irodák kudarca is borítékolható - vélte. Ezért azt kérdezte: mikor lesz Magyarország olyan ország, ahonnan nem elmennek, hanem ahová hazatérnek a fiatalok?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában hangsúlyozta: a mindenkori kormány célja az kell legyen, hogy Magyarország minden magyarnak otthon lehessen.

A miniszter szerint tömegesen akkor jönnek haza, ha a bérek emelkednek, a munkahelyek száma elegendő, van magas hozzáadott értékű technológia.

Az elmúlt években a kormány ennek érdekében tett lépéseket, és ennek köszönhető, hogy 2017 óta évről évre több magyar jön vissza, mint amennyien az országot elhagyják - mondta.


MSZP: tarthat-e rendezvényt közintézményben egy terrorista cselekményért elítélt bűnöző?


Harangozó Tamás (MSZP) felidézte, Szekszárdon nemrég sokakban megbotránkozást és félelmet keltett, amikor kiderült, hogy a terrorista cselekményért jogerősen elítélt és közügyektől eltiltott bűnöző, Budaházy György a helyi Garay János Gimnázium dísztermében fog előadást tartani.

Néhány nappal később a tankerület vezetője közölte, hogy erre nem kerülhet sor, a rendezvényt azonban az önkormányzat egyik helyiségébe tették át.

Lehet-e ma Magyarországon egy terrorista cselekményért elítélt bűnözőnek közintézményben nyilvános rendezvényt tartania?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában megerősítette, hogy a tankerület vezetője - véleménye szerint helyesen - úgy döntött, az említett rendezvénynek nem ad helyet.

Hozzátette: Budaházy György büntetőeljárása a jogállami alapelveknek nem tett eleget, hiszen nem tarthatott volna 14-16 évig. Ennek ellenére a meghozott ítéletet mindenkinek tiszteletben kell tartania, ahogy a köztársasági elnök által gyakorolt és a kormány által ellenjegyzett kegyelmet is.

Ez nem teszi meg nem történtté a cselekményeket, ezért a tankerület döntése a kormány álláspontját világosan tükrözi - közölte.