MSZP: mit tesz a kormány a rák elleni küzdelem érdekében?
Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt: a rák - a szív- és érrendszeri betegségek után - a második leggyakoribb halálozási ok az uniós tagállamokban, Magyarország pedig a teljes uniós mezőnyben az "élbolyban" van ebben a tekintetben.
Közölte: az EU 2020 februárjában elfogadott egy rákellenes tervet, és erre kérte a tagállamokat is. Azt kérdezte, Magyarországon ki a felelőse a rákellenes terv készítésének, és mikor mutatják be azt.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hiteltelennek nevezte a számonkérést, arra hivatkozva, hogy a Gyurcsány-kormány 2006-ban rákellenes programot ígért, de azt nem hajtották végre.
Közölte: a nemzeti rákellenes program általános célja, hogy 2030-ra a rákhalálozás jelentősen, legalább 10 százalékkal csökkenjen. Hozzátette: a program része a megelőzés, a szűrés, a korai felismerés, a daganatellenes kezelések, a rehabilitáció, a palliatív kezelések, a hospice és a társadalmi kommunikáció is.
A képviselő nem fogadta el a választ.
DK: mi lesz az idei érettségikkel?
Az idei érettségik lebonyolításáról érdeklődött Arató Gergely (DK), azt hangsúlyozva, a kormány sokáig nem mondott biztosat a vizsgák megtartásának mikéntjéről.
Hozzátette: örülnek, hogy végül előre vették az oltáslistán a pedagógusokat, mert lényeges, hogy az iskolák újranyitásakor és az érettségi idejére legalább részleges védettséget kapjanak a tanárok.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: mostanra 100 ezernél több oktatási dolgozó kapott oltást, a következő napokban kerülnek sorra az újabban regisztráltak.
Kiemelte: a kormányzat célja az, hogy ne maradjon el az idei érettségi. Hozzátette, ha tavaly engednek az ellenzék ez irányú kérésének, 80 ezer fiatal jövőjét tették volna bizonytalanná.
Az államtitkár elmondta: fokozott biztonsági intézkedések mellett a tavalyiakhoz hasonlóan megtartják az érettségiket. Megemlítette: 2020-ban az érettségiken a korábbinál 40 százalékkal kevesebb volt az évismétlés, az eredmény pedig az előző öt év átlagának közelében járt.
Az interpelláló nem fogadta el a választ.
LMP: hányan dolgoznak részmunkaidőben?
Schmuck Erzsébet (LMP) arról érdeklődött a pénzügyminisztertől, hány embert foglalkoztatnak részmunkaidőben; szerinte ugyanis több szempontból is hamis képet fest a miniszterelnök által irányadónak tekintett adat a dolgozók 4,5 milliós számáról.
Felvetette: ebből az adatból nem derül ki, hányan függesztették fel vállalkozásukat vagy kényszerültek alacsonyabb képzettséget igénylő munkát elvállalni a korábbinál alacsonyabb bérért a válság alatt, esetleg átmenni részmunkaidős foglalkoztatottságba.
Válaszában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: míg a baloldal korábban épp a munkaerőpiac rugalmatlanságát, a részmunkaidőben dolgozók alacsony arányát kifogásolta, most épp ez utóbbiak számának emelkedését bírálja.
Hozzátéve, a kormányzat azon dolgozott, dolgozik, hogy aki akarja, el tudja tartani munkából a családját, ezért vállalták, hogy legalább annyi munkahelyet hoznak létre, amennyit a vírus okozta válság elpusztított.
Arról beszélt: a járvány idején a vállalkozók részmunkaidőre fizettek bért, amit a kormányzat a gazdaságvédelmi akcióterv részeként kipótolt, ezért nőtt a tavaly nyáron a részmunkaidősök száma, de az adat év végére ismét csökkent.
Közlése szerint tavaly átlagosan 250 ezer ember - a foglalkoztatottak 5,7 százaléka - dolgozott e formában, ami a 2019-eshez képest 20 ezres növekedés, miközben mintegy 1,66 millió munkavállaló helyzetét javították a kormányzati intézkedések.
Az interpelláló nem fogadta el a választ.
Az ezt követő szavazások során az interpelláló képviselők által el nem fogadott kormányzati válaszokra kivétel nélkül igent mondott a parlament plénuma.
Azonnali kérdések
Jobbik: miért nem tudták teljesíteni az oltási tervet?
Balczó Zoltán (Jobbik) azt kérdezte, hogy miért nem tudták teljesíteni az oltási tervet és mit tudnak ígérni a regisztrált időseknek.
Kifejtette: a 60 év feletti oltásra regisztráltak korábban olyan levelet kaptak, amely szerint húsvétig megkapják az oltást, de húsvét elmúlt, és még a 70 év feletti regisztráltak sem kapták meg mind az oltást. Magyarországon nagyarányú a társadalom átoltottsága, ami fontos eredmény, de fiatal, nem veszélyeztetett emberek tömege is megkapta az oltást, ami ugyan önmagában nem baj, azonban főként az idősek vannak veszélyben a járvány miatt - mondta.
Rétvári Bence úgy válaszolt, a 65 év feletti regisztráltak átoltottsága 85 százalék felett jár, és mivel leginkább ők a veszélyeztettek, az ő oltásukat igyekeztek felgyorsítani. Ha az EU által beszerzett vakcinák is úgy jöttek volna, mint a Magyarország által önállóan beszerzett oltóanyagok, sokkal több beoltott lenne - mutatott rá.
Kiemelte: most a pedagógusok soron kívüli oltása mellett arra koncentrálnak, hogy minél több idős legyen védett.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!