Jobbik: meddig sarcolják a legszegényebbeket?


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte: támogatják-e hogy a legkisebb jövedelműeket mentesítsék a végrehajtói letiltások alól?

A politikus szerint szociális katasztrófahelyzet előtt áll az ország, mivel a járvány alatt is végig folyhatott a kisnyugdíjak és a minimálbért keresők jövedelmének 33 vagy 50 százalékos letiltása. Beszámolt egy átlagnyugdíjas helyzetéről, akinek a letiltás után mindössze 66 ezer forintja marad, és egy minimálbért keresőéről, akinél csupán 55 ezer forint marad.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára azt felelte: a letiltás a magyar jogrendszer elmúlt harminc évének terméke. Van, akinek a jövedelméből a gyerektartást vonják le, hiszen köteles gondoskodni gyermekei neveléséről, de letiltható az elmaradt társasházi közös költség is, amit szerinte méltánytalan lenne a többi lakóra terhelni.

Megjegyezte: nem vitatja, hogy vannak követelések, amelyek érvényesítése jelentősen megnehezíti a fizetők sorsát. Ugyanakkor nemcsak szerződési szabadság, szerződési kötelezettség is van - közölte, de jelezte azt is: a veszélyhelyzetre tekintettel hitelmoratórium van érvényben.

Kijelentette azt is: a letiltás felfüggesztésével nem tűnne el az adósság, hane felhalmozódna - tette hozzá.

A képviselő nem fogadta el a választ.


Fidesz: mikor lesz 200 ezer forint a minimálbér?


Barcza Attila (Fidesz) arra kérdezett rá: mikorra emelik 200 ezer forintra a minimálbért?

Ahogy fogalmazott, 2022-től több lehet a minimálbér, mint Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt az átlagbér volt. Míg a legkisebb jövedelem 2010-ben bő 73 ezer forint volt, jövőre már 200 ezer forint lehet.

Bodó Sándor, az innovációs tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára közölte: helyesen számos munkahelymegőrzési és munkahelyteremtő programot indított a kormány, amelyek eredményeként a rendszerváltás óta a legmagasabb a foglalkoztatás jelenleg, a munkanélküliségi ráta pedig az egyik legalacsonyabb Európában.

A bértárgyalások megkezdődtek - emlékeztetett -, a nemzeti konzultációban megfogalmazott igény pedig hat a tárgyalófelekre, vagyis a 20 százalékos emelkedés elérhető lesz, jó esetben még ebben az évben.

A garantált bérminimumról szólva közölte: kormányzati szerepvállalásra is szükség van, a kabinet pedig elkötelezett. Szólt arról is, hogy mindezeknek általános bérnövelő hatásuk lesz.

A képviselő a választ elfogadta.



Bizottsági jelentések vitája



A koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitájában felszólaló nem volt, így azt az elnöklő Jakab István lezárta.

A felsőoktatási intézmények versenyképes működésével foglakozó törvénymódosítás bizottsági jelentésének vitájában Szabó Zsolt (Fidesz), a bizottság előadója elmondta: a benyújtott javaslat 18 törvénymódosítást kezdeményez. A képviselő ezek közül kiemelte az egyetemek finanszírozásáról szóló javaslatot, amelynek köszönhetően olyan teljesítményelvű finanszírozási rendszer jön létre, amely 25 éves keretmegállapodásokon és 6 éves finanszírozási szerződéseken alapul. A javaslat hosszú távon biztosítja az egyetemek stabil működését - tette hozzá.

Szabó Zsolt kitért arra a javaslatra is, amely lehetővé teszi, hogy a Magyar Falu Programban a kétezer lakosúnál kisebb településeken gazdasági társaságok támogatást igényeljenek vegyesbolt üzemeltetésére.

Bősz Anett (DK) kifogásolta a módosítás salátatörvény-jellegét. Mint mondta, ha nem lennének a javaslatcsomag részei, bizonyos módosításokról, így például az áldozatvédelemről értékes vitát lehetett volna folytatni.

A felsőoktatási törvény szerinte nem növeli az egyetemek versenyképességét, a modellváltás pedig már most számos negatív következményekkel járt, mint például a professzorok kényszernyugdíjazása vagy az egyetemi tanárok erőszakos eltávolítása.

Bencsik János (független) szerint a kormány felsőoktatási politikáját jól jellemzi, hogy egy pályakezdő tanársegéd feleannyit keres, mint egy gyorséttermi dolgozó, egy szinte jeles átlagú egyetemi hallgató pedig mindössze 20-30 ezer forintnyi ösztöndíjra számíthat. Ebből az ösztöndíjból nemhogy lakást, szobát sem tud bérelni egy egyetemi hallgató, miközben 2021-ben a kollégiumba jelentkező hallgatók felének nem jutott hely.

Balczó Zoltán (Jobbik) azt kérdezte, miért van szüksége a kormánynak közbeiktatott "hűbéri láncra" a felsőoktatás finanszírozásához, miért nem tudja közvetlenül támogatni a felsőoktatási intézményeket.

György István, a Miniszterelnökség államtitkára zárszavában úgy értékelt: a modellváltással a magyar felsőoktatás korszakhatárhoz ért. Az új struktúrában 21 egyetem kezdte meg a képzést, így 280 ezer hallgatóból mintegy 180 ezer hallgatót érint a változás. A felsőoktatás sikerét jelzi, hogy a hallgatók száma 2018 óta folyamatosan emelkedik, a felvételizők száma idén 2020-hoz képest több mint tízezerrel, azaz 11 százalékkal nőtt, a külföldi hallgatók száma 2013-hoz képest 2020-ig 65 százalékkal emelkedett.

A vitát az elnöklő Jakab István lezárta.