LMP: mi lesz a Közlekedési Múzeummal?



Bakos Bernadett (LMP) a 2015 óta zárva tartó Közlekedési Múzeum sorsáról érdeklődött, mivel szerinte számos hír volt arról, hogy az intézményt Kőbányáról Debrecenbe költöztetik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a múzeum tervei előrehaladott állapotban vannak, a vidéki helyszínválasztással az új múzeum létesítésének előkészítésére kapott 10 milliárd és a tervezésre költött csaknem 8 milliárd forintot is kidobnák az ablakon. Megszületett már a kormánydöntés? - tudakolta.

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára elmondta, nem látott még olyan előterjesztést, miszerint vidékre költözne a múzeum. Jelenleg nincs döntés az ügyben - tette hozzá.


Fidesz: mi várható a lakossági PB-gáz piacán?


Demeter Zoltán (Fidesz) arról kérdezett, mi várható a lakossági PB-gáz piacán. Közölte, az ukrajnai háború és Brüsszel szankciós politikája miatt drasztikusan emelkednek az energiaárak, ez hatással lehet a lakossági PB-gáz piacára is.

Hozzátette: számos olyan esetről kaptak tájékoztatást, hogy a szolgáltatók a 11,5 kilogrammos PB-gázpalackot csupán 10,9, vagy akár 10,6 kilogramm töltettel árulják. Megjegyezte, arról is lehet hallani, egyes forgalmazók a kormányzati beavatkozás hiányában, a terhek miatt kivonulnak a magyarországi piacról.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára közölte, ötszázezer ember használja napi szinten a PB-gázpalackokat, sokakat érint a lakossági tartályos PB-gáz, valamint magas a falugáz-felhasználók száma is.

A kormány döntéseit ismertetve közölte, nagyon fontos, hogy a palackos PB-gáznál vissza kell térni a 11,5 kilogrammos töltöttséghez. Az energiahivatal új jogköröket kapna, hogy folyamatosan figyelemmel tudja kísérni az engedélyesek költségeit, valamint a nemzetközi és a magyar árszinteket - mondta.


A KDNP az élelmiszerárakkal kapcsolatos kormányzati intézkedésekről kérdezett


Seszták Miklós (KDNP) azt kérdezte, hogyan segítik a mindennapi megélhetést az élelmiszerárakkal kapcsolatos kormányzati intézkedések. Felidézte, hogy a kormány június 30-ig meghosszabbította az élelmiszerárstopokat és heti akciózásra kötelezte a jelentős árbevételű élelmiszerláncokat.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormánynak a háború okozta veszélyek mellett az inflációval is küzdenie kell. Az infláció letörése érdekében 20 intézkedésről döntött a kabinet, a bevezetett intézkedések pedig működnek - jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra, annak érdekében, hogy az élelmiszerárak tovább csökkenjenek és fokozódjon a verseny a kiskereskedelemben, a kormány kötelező akciózást írt elő június 1. és szeptember 30. között. Hozzátette: nyár közepén indulhat el az online árfigyelő rendszer, amelytől azt várják, hogy az árak csökkentésével és a versenyhelyzet fokozásával megállítható a túlárazás és a spekuláció, és a közeljövőben tovább mérséklődhet az infláció.


DK: elbocsátott katonák fognak tanítani?


Barkóczi Balázs (DK) a honvédelmi miniszter azon kijelentéséről kérdezett, miszerint az elbocsátott katonák tanárként léphetnének vissza a honvédelem szolgálatába, például a honvédelmi alapismeretek nevű tárgy oktatásával. Megvonták a pedagógusok sztrájkjogát, kirúgták azokat a tanárokat, akik ez ellen tiltakoztak, és bosszútörvénnyel büntetik a tanárokat, közben volt katonákat küldenének az iskolákba? - kérdezte, kitérve arra, hogy van olyan természettudományos tanárszak, amire csak egy hallgató jelentkezett idén.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára álhírnek nevezte a képviselő által elmondottakat. Közölte, az iskolákban megjelenő volt honvédek a honvédelmi alapismeretek tárgyat tanítanák, ha megfelelő pedagógiai szakismeretekre tesznek szert.

A pedagógussztrájkról szólva elmondta, tanárok "egyszámjegyű százaléka" vett részt azokban.

Szólt arról is, hogy múlt héten tartották a 19. egyeztetést az új életpályatörvényről.


Jobbik: a kormány hamis statisztikával sérti meg a pedagógustársadalmat?


Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt: a kormány szerint a magyar tanárok töltik a legkevesebb időt a gyerekekkel, mindössze évi 608 órában tanítanak, miközben az uniós átlag 680 óra, az OECD-államok átlaga pedig 735 óra. Azonban a heti minimum kötelező 22 óra szorozva 36 tanítási héttel nem 608, hanem 792, ami 30 százalékos eltérés - tette hozzá.

Azt kérdezte: beismeri-e a kormány, hogy hamis statisztikát használ, és a magyar pedagógusok a nemzetközi átlag fölött átlagosan ugyanannyit dolgoznak, mint európai kollégáik.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt válaszolta, a 30 százalékos különbség abból adódik, hogy a magyar tanítási órák 45 percesek, az OECD viszont hatvan percet vesz alapul.

A pedagógus életpályamodell pont azt szolgálná, hogy aki többet tanít, többet foglalkozik akár különórán a gyerekekkel, az végre többet is keressen - tette hozzá.



Hi Hazánk: az államkincstár jogtalanul követel milliókat a nagycsaládosoktól



Dócs Dávid (Mi Hazánk) a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása kapcsán arról beszélt: több tucat családtól követeli vissza a megítélt pénzt az államkincstár kis összegű köztartozás miatt.

Vitályos Eszter, a kulturális és innovációs tárca államtitkára azt válaszolta: 28 ezer család autóvásárlását támogatták, és csak 65 esetben volt szükség a támogatás visszafizetésére szabálytalanság vagy köztartozás miatt, de az államkincstár ezekben az esetekben is a jogszabályoknak megfelelően és méltányosan jár el.