Egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása



Zárszó



Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára zárszavában bizakodását fejezte ki az iránt, hogy a közlekedési tárgyú jogszabályokat módosító csomag áttekinthető. Ha külön-külön törvényjavaslatokban hozták volna be a parlament elé ezeket a témákat, azzal nagyon leterhelnék az Országgyűlést - érvelt, jelezve, a most tárgyalt előterjesztés jelentős része jogharmonizációs célú.

Fontosnak nevezte a kiemelt beruházásokkal kapcsolatos szabályok javítását. Szerinte az elmúlt évek sikeres beruházásai bizonyították, hogy a mostani kormány ideje alatt jól működik ez a rendszer. Többe kerülnének és lassabban valósulnának meg a beruházások, ha nem így valósítanák meg azokat - hangoztatta.

Kitért arra is, hogy tudomása szerint kedden - a lakossági panaszok miatt - döntés született a budaörsi reptér repülési rendjének megváltoztatásáról.

Szólt a vasúti fejlesztésekről, és felhívta a figyelmet, hogy legutóbb 2009-ben volt mellékvonal-bezárás és soha nem volt olyan kevés adóssága a MÁV-nak, mint most.



Megújuló energia



Előterjesztő: új szereplők a villamosenergia-rendszerben


A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló irányelvvel összefüggő törvénymódosításokról szóló vitában Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára felidézte, hogy 2018 decemberében lépett hatályba a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv. Ennek célja az unió vezető szerepének biztosítása a megújuló energiaforrások területén - magyarázta, közölve azt is, hogy a tagállamoknak 2021. június 30-ig kell elvégezniük a jogharmonizációt.

Új szereplőként beszélt a villamosenergia-rendszerben megjelenő termelő fogyasztóról és a megújulóenergia-közösségekről. Azt mondta, olyan energiaszektor kialakítása a céljuk, amely egyszerre biztosít magas szintű ellátásbiztonságot - fogyasztó- és klímabarát módon - , valamint folyamatosan képes innovatív megoldások alkalmazására, azaz előtérbe helyezi a megújuló alapú, decentralizált villamosenergia-termelést és -ellátást.

Szerinte a közösségi energiával kapcsolatos kezdeményezések a profit helyett arra helyezik a hangsúlyt, hogy egy adott megújulóenergia-forrásból megfizethető energiát biztosítsanak a tagjaiknak.

Módosulnak a származási garanciára vonatkozó szabályok - mondta - , mivel Magyarországon is egyre több vállalatnak fontos, hogy a klímaváltozás elleni harc jegyében, zöld villamos energiával biztosítsa működését.

Steiner Attila kitért arra, hogy a javaslat célja még a fenntarthatósági kritériumok ellenőrzésének, valamint a bioüzemanyagok és azok alapanyagai átláthatóságának és nyomon követésének biztosítása.

Beszélt arról is, hogy szigorítják a központi kormányzati épületek energetikai felújításánál előírt követelményeket.


Fidesz: kiemelt jelentőségű a javaslat



Koncz Zsófia (Fidesz) értékelése szerint a törvényjavaslat kiemelt jelentőséggel bír a klímapolitikai célok megvalósításában. Szerinte az indítvány legfontosabb eleme, hogy célként határozza meg a 2030-ra uniós szinten teljesítendő teljes energiafogyasztáson belül a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát.

Kitért arra, hogy Magyarország uniós viszonylatban élen jár a kibocsátáscsökkentésben.

Elmondta azt is, hogy a magyar energiastratégia fókuszában a fogyasztó áll, szemben az EU más tagállamaival.



Jobbik: a lakosságnak függetlenednie kell az energiaszolgáltatóktól



Nunkovics Tibor (Jobbik) jelezte, a Jobbik támogatni fogja a törvényjavaslatot, mert az uniós szabályok ratifikálásáról szól. Beszélt arról is, hogy 2020 elejéig, ha a klímaváltozás szóba került, nevetség tárgyát képezte a kormányoldalon. A bejelentett klímavédelmi akcióterv támogatható, de az abban szereplő javaslatok már évekkel ezelőtt megszülettek - tette hozzá.

Elismerően beszélt az energiaközösségekről. A Jobbiknak az a célja, hogy a magyar lakosság minél nagyobb mértékben függetlenedjen az energiaszolgáltatóktól és önállóan gazdálkodhasson - mondta.


KDNP: erősíteni kell a társadalmi tudatosságot


Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy nagyon fontos feladat a fenntartható fejlődés és a társadalmi tudatosság megerősítése.

Kiemelte annak jelentőségét, hogy az ökológiai lábnyom csökkentésén keresztül segítsék a társadalmat a tudatos gondolkodásban, és felhívta a figyelmet a klíma- és akcióterv egyes elemeire is.

Rámutatott: a tárgyalt törvényjavaslat az uniós irányelvek átültetését célozza, és több jogszabály módosítását is magával vonja. Fontos üzenete, célja, hogy a megújulóenergia-használatot, a költséghatékonyságot előtérbe helyezzék, az energiabiztonságot a mindennapok részévé tegyék - összegzett.

A KDNP támogatja a javaslatot - jelezte.