TV műsor

OGY - Krónika 5. rész (köznevelés)

Belföld, 2021.04.08

A köznevelést érintő egyes törvények módosítását kezdeményező kormányzati indítvány vitájával folytatta csütörtöki munkáját az Országgyűlés.



Köznevelési államtitkár: cél, hogy eleget tegyünk az Alkotmánybíróság döntésének



Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a javaslat egyik legfontosabb céljának azt nevezte, hogy eleget tegyenek az Alkotmánybíróság (Ab) óvoda- és tankötelezettségi eljárásra vonatkozó döntésének, amelyet a két évvel ezelőtt elfogadott szabályokkal kapcsolatban hozott a testület.

Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: sem az alapvető jogok biztosa által megfogalmazottak, sem az Alkotmánybíróság határozata nem vitatta a jelenlegi eljárások célszerűségét és meghatározó elemeit - azaz az alapesetben 3 éves kortól kötelező óvodába járást és 6 éves kortól létező tankötelezettséget -, valamint azt sem, hogy a halasztásra vonatkozó kérelmek befogadását és elbírálását a kormányhivatal, illetve az Oktatási Hivatal (OH) végzi.

Szerinte ez utóbbi folyamat 2020-ban és 2021-ben is zökkenőmentesen zajlott, idén 16 500-an kérelmezték az iskolakezdés elhalasztását, az Oktatási Hivatal pedig alapos vizsgálatot követően az esetek közel 96 százalékában helyet adott a szülői kérelmeknek.

Elmondta: az Ab arra vonatkozóan kérte törvényi szintű garanciális elemek beépítését, hogy abban az esetben is lehetőség legyen a gyermek iskolakezdésének elhalasztása, ha a szülő nem terjeszt elő kérelmet, és akkor is szülessen jogerős döntés a tanév kezdetét megelőzően, ha a szülő a felmentést engedélyező szervvel szemben közigazgatási pert kezdeményezett. Ennek megfelelően a javaslat lehetővé teszi, hogy a gyermekvédelmi hatóság is a kezdeményezhesse a tankötelezettség elhalasztását az Oktatási Hivatalnál, ha az indokolt és a szülő nem járt el az ügyben.

Közölte azt is, hogy az eljárási határidők lerövidülnének: az OH eljárása a korábbi 60 helyett 50 napos lesz, a esetleges fellebbezést követő bírósági eljárás határideje 45 napról 30 napra csökken.

Kivételes, indokolt esetben lehetőség lesz az óvodakezdés halasztására annak az évnek az augusztus 31-ik napjáig, amelyben a gyerek az 5. életévévet betölti - mondta. Hozzátette: rögzítenék, hogy a szülő a kérelméhez mellékelheti a gyermek fejlettségét alátámasztó dokumentumokat is.

Az államtitkár szerint a javaslat emellett több, a köznevelés hatékonyságát biztosító módosítást is tartalmaz. Ezek közé sorolta, hogy a jövőben a szakiskolai tanulók számára is lehetővé válik szakmai oktatásban való részvétel szakképzési munkaszerződéssel, így a munkáltatókat ezen intézménytípus tanulói után is megilletik a különböző kedvezmények.

Kitért arra is: az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek esetében az óvoda és az iskola 14 éves korig részt vállal a napközbeni ellátásban, így például a vércukorszintmérésben, amiért a dolgozóknak többletjutatás jár majd.

Közölte: a javaslat az önálló honvédkollégiumok esetében lehetőséget ad arra, hogy a tanulóknak sajátos honvédelmi nevelési szempontokat, szabályokat és kötelezettségeket írjanak elő, de azt is rögzítik, hogy a tanulók nem vethetők alá testi és a lelki fenyítésnek.

Maruzsa Zoltán közlése szerint az előterjesztés hatékonyabbá teszi a tartós gyógykezelés alatt álló tanulók köznevelési ellátását, valamint törvényben rögzíti az óvodai jogviszony létrejöttét, illetve lehetőséget ad a jogviszony szüneteltetésére és folytatására is.

A javaslat felhatalmazza a kormányt a takarékos és zavartalan tankönyvellátás biztosítása érdekében, hogy a későbbiekben is kijelölje a tankönyvellátásban közreműködő szervezetet - ismertette. Emellett - folytatta - a módosítások értelmében a kancellárok helyett a felsőoktatási intézmények tanárképző központjai koordinálják majd a jövőben a pedagógusok továbbképzéseit.


Vezérszónokok


Dunai Mónika (Fidesz) szerint fontos a törvényeket rendszeresen felülvizsgálni és a jelen igényeihez igazítani, most is ez történt. Több jogszabályt felülvizsgáltak és a gyermekek védelmében módosítanak - értékelt.

Kifejtette: pontosíthatják az óvoda- és tankötelezettséggel kapcsolatos eljárásokat, és az előterjesztés rég várt eleme, hogy tovább tudják segíteni azokat a családokat, amelyek cukorbeteg gyermeket nevelnek. A javaslat rendezi az óvodai jogviszony kezdetének kérdését és kitér a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek köznevelési ellátására - fűzte hozzá.

Dudás Róbert (Jobbik) szerint a javaslatból az észszerűség mellett a gyakorlatiasság is hiányzik, és egyeztetni kellett volna a szakmai szervezetekkel. Ugyan az előterjesztés 90 százalékával egyetértenek, vannak számukra vitatható pontok - mondta.

Úgy látja, bár a kormány szerint a legfontosabb célok egyike, hogy reflektáljanak az Alkotmánybíróság felvetéseire, ez nem teljesült.

Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: pártja a javaslat 100 százalékával egyetért, mert az kiegészíti, fejleszti a köznevelési tárgyú törvényeket. Óriási eredménynek nevezte, hogy a diákok ingyen kapják a tankönyveket, ez szerinte a kormány oktatáspolitikájának fontos pontja. Ezzel szemben a baloldal kormányzása idején a privatizáció volt jellemző a tankönyvpiacra - közölte.

A képviselő egyúttal köszönetet mondott a pedagógusoknak, hogy ebben a nehéz helyzetben is helyt állnak.

Molnár Gyula (MSZP) kifejtette: a kormány és a kormánypárti képviselők azt mondják, mindig azt nézik, hogy tudnának segíteni a családoknak, jobbá tenni az oktatást. Most itt a lehetőség, hogy érdemben és mélyen nyúljanak hozzá az oktatás rendszeréhez - mutatott rá.

Azt mondta: akkor járnak el felelősen, ha képesek a pedagógusok kreativitását felszabadítani, és olyan generációt nevelni, amely eligazodik a világban és az értékek között. Ami azonban az elmúlt években a magyar közoktatásban történt, nem felel meg ennek az elvárásnak - vélte.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!