OGY - Krónika 5. rész (közszolgálati törvények)

Belföld, 2019.06.13

A külügyekkel foglalkozó, az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosítását vitatta meg csütörtökön az Országgyűlés.



Előterjesztő: külügyi törvények is módosulnak


Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikái államtitkár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről (NKE) szóló törvény módosításáról közölte, a kormány célja az, hogy az intézmény a felsőoktatási rangsorokban "előkelő" helyre kerüljön, a kutatási teljesítményt jelentős mértékben fejlesszék, illetve a fiatalokat is vonzó, a magyar kultúra értékeit közvetítő szellemi műhelyeket alakítsanak ki.

Hozzátette: a törvényjavaslat hozzájárul az NKE belső szervezeti rendjének megújításához és módosítja a munkáltatói jogkört, hogy fenntartsák a kiemelkedő képzési színvonalat, illetve tovább erősítsék azt a legmagasabb képzettségű és felkészültségű oktatói karral.

Elmondta, speciális felmentési szabályokat alkottak az oktatás minőségének növelése és a létszám ésszerűsítése érdekében; a felmentési okok figyelemmel vannak a feladatok hatékony ellátására, valamint az egyetem jó hírnevének védelmére. Az új szabályok szerint akkor lehet felmenteni az oktatót, ha oktatási vagy tudományos tevékenyégét nem megfelelően végzi - részletezte.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy az egyetem folyamatosan bővülő oktatási tevékenysége és az ehhez kapcsolódó ingatlanállománya szükségessé teszi a magasabb vezetők körének bővítését, így a gazdasági főigazgatói pozíció mellett létrejön campus főigazgatói pozíció.

A kormányzati igazgatásról szóló törvény májusi hatálybalépése miatt felülvizsgálták a külszolgálati törvényt, összhangba hozták a fogalmakat - monda, jelezve azt is, szabályozzák a kormányzati igazgatási törvényben nem szabályozott kérdéseket is, például az álláshely-, a szolgálati elismerést.

Sztáray Péter András közölte, pontosítják a külföldi és a tartós külszolgálatot követő átmeneti belső felkészülési állomány szabályait: a korábbi óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítés gyermeknevelési költségtérítéssé alakul át. Kifejtette: az átalakult költségtérítésre a kihelyezett diplomata vagy más státuszú munkatárs a jövőben - a korábbi szabályozástól eltérően - már a gyermek születésétől kezdve jogosult lesz, amennyiben a gyermek az állomáshelyen vele tartózkodik. A költségtérítés egészen a gyermek középfokú tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb a 21. életévének betöltéséig jár - tette hozzá.

Elmondta, a gyermeküket az állomáshelyen egyedül nevelő kihelyezettek 10 százalékkal magasabb gyermeknevelési költségtérítést kapnak.

Az államtitkár kitért arra, hogy a közérdekű adatok megismerését a külügyi kapcsolatokban korlátozhatják, a törvényjavaslat ezért tételesen felsorolja ezeket az adatfajtákat. Példaként a beruházásösztönzés területét említette, mert egy-egy beruházásért folyó versenyben az adatok megismerése nemzetgazdasági hátrányt okozhat.

Ugyancsak ilyen adatként beszélt a tartós külszolgálatra kihelyezettek adatairól, amelyek segíthetnék a külföldi szakszolgálatok munkáját.

Sztáray Péter András közölte, a törvényjavaslatban meghatározták továbbá az álláshelyen ellátandó feladatok, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetője illetményének szabályait, továbbá a kormányhivatali és járási hivatali vezetők és helyetteseik illetményére és pótszabadságára vonatkozó szabályokat.



Fidesz: az óraadókat is figyelembe lehet venni akkreditációkor



Salacz László (Fidesz) elmondta, a törvénymódosítás a rendészeti és a nemzetbiztonsági képzési területeken is lehetővé teszi, hogy az akkreditációs eljáráskor beszámítsák a megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadókat.

Közölte, szükség volt arra, hogy a törvény pontosan rendezze a külszolgálatra felkészülő állomány tagjainak egyes jogosítványait és kötelezettségeit, mert ebben az állományban eltöltött idő akár a fél évet is elérheti. Konkretizálják a többi között a juttatásokat, a kedvezményeket, felkészülés időtartamát - részletezte.



Jobbik: komoly kritika az NKE miatt



Brenner Koloman (Jobbik) elmondta, bár a külszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokat támogatják, de az NKE-vel kapcsolatban komoly kritikáik vannak, ezért nem támogatják a törvényjavaslatot. Az ellenzéki politikus az NKE-vel kapcsolatos célokkal egyetértett, de nevetségesnek tartja, hogy a képzési színvonal emelését várják el a megbízásos szerződéssel foglalkoztatott oktatók beszámításától. Gumiparagrafusként beszélt a felmentési okoknál a nem megfelelő munkavégzésről, illetve az érdemtelenségről, azt firtatva, van-e monitoringrendszer az egyetemen.

Ennyire sürgős leszámolni valakivel az egyetemen? - kérdezte, mert a rendelkezéseket már ebben a tanévben is alkalmazhatják.



KDNP: a közszférát érinti a javaslat a képzéstől egészen a közszolgálati tevékenység szabályozásáig



Aradszki András (KDNP) elmondta, átfogó törvénymódosítási javaslat fekszik a Ház előtt, a közszférát érinti a képzéstől egészen a közszolgálati tevékenység szabályozásáig.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet érintő változtatásokról azt közölte: az előterjesztés megfelelő jogi környezetet alakít ki az intézménnyel kapcsolatos fejlesztések érdekében, ehhez szükségesek például a munkáltatói joggyakorlási területre vonatkozó új rendelkezések, köztük a speciális felmentési szabályok.

A külképviseleti törvény módosítása technikai jellegű, rendet tesz a külszolgálat és az arra felkészülés munkajogi kérdéseiben - ismertette, hozzátéve, hogy a kormányzati igazgatási törvény szintén technikai pontosításokat tartalmaz.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!