Időjárás
meteoblue
TV műsor

OGY - Krónika 5. rész (magyar-iráni megállapodás, veszélyhelyzet)

Belföld, 2021.11.30

A Magyarország és Irán között létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megvitatásával, majd a veszélyhelyzettel összefüggő szabályozásról szóló javaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.



Magyar-iráni megállapodás


Kormány: a magyar-iráni gazdasági kapcsolatok fejlődését szolgálja a megállapodás


Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára kiemelte: a Magyarország és Irán között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás célja a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése, különösen az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenység feltételeinek kedvezőbbé, biztonságosabbá tételével és így a beruházások ösztönzésével. A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése, hogy a két ország beruházóinak biztosítottak legyenek a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemek - magyarázta.

Úgy vélte, az egyezmény új elemmel egészíti ki a gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit, célja a beruházási kapcsolatok előmozdítása, a beruházási környezet biztonságosabbá tétele. Magyar szempontból azért fontos, mert az Iránban megtelepülő magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja a sok lehetőséget hordozó közel-keleti térségben - mutatott rá.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány célja a magyar cégek beruházásainak ösztönzése, ezt segíti a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások létrehozása.


Vezérszónokok


Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kiemelte: a megállapodás megteremti a feltételeket, hogy szabályozott és biztonságos keretek között folyhasson a gazdasági kapcsolatok építése. A 2017-ben aláírt dokumentum alapján a felek kölcsönösen igazságos és méltányos bánásmódot nyújtanak egymás beruházóinak - mondta, hozzátéve: a Fidesz támogatja a megállapodást.

Gurmai Zita (MSZP) közölte: Magyarország láthatóan számos keleti országgal kívánja szorosabbra fűzni a kapcsolatait, korábban hasonló tartalmú megállapodásokat hoztak tető alá más országokkal. A jelen javaslat célja is a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése, és mivel az MSZP rendszerint megszavazza e kezdeményezéseket, most is így tesz - jelentette ki.

Juhász Hajnalka (KDNP) elmondta: a megállapodás célja a magyar-iráni gazdasági kapcsok fejlesztése és az egyik legfőbb feladata, hogy a két ország beruházóinak biztosítsa a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemeket.

Gyüre Csaba (Jobbik) jelezte, hogy a Jobbik támogatja a megállapodás kihirdetését, mert nagy potenciált lát az iráni-magyar kapcsolatokban. Felhívta a figyelmet arra, hogy Irán a második legnagyobb készlettel rendelkezik a világon kőolajból és földgázból, és Magyarországnak egy ilyen állammal nagyon jó gazdasági kapcsolatokat kell ápolnia. Szerinte a fejlődő kapcsolatok a turizmust is el fogják indítani.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta, méltányolja, hogy a magyar külügy és külgazdaság az egész világon jelen van. Egy kis, sérülékeny gazdasággal rendelkező országnak minden irányba nyitnia kell - tette hozzá, megjegyezve: ez a megállapodás erre egy kiváló példa.

Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.



Zárszó


Magyar Levente államtitkár zárszavában Magyarország eminens érdekének nevezte, hogy kiegyensúlyozott, a kereskedelmet és a kölcsönös befektetéseket megalapozó kapcsolatokat ápoljon a világ nagy gazdaságaival.


A veszélyhelyzettel összefüggő szabályozás



Kormány: 2022. június 1-ig hosszabbítanák meg a különleges jogrendet


György István, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: a javaslat 2022. június 1-ig hosszabbítja meg a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát, így továbbra is rugalmasan lehetne válaszokat adni a járvány okozta nehézségekre. Hozzátette: ahogyan korábban, a szabályozási rendszer most is lehetőséget ad arra, hogy járványhelyzet intenzitásától függően a kormány kezdeményezhesse a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Megerősítette: a veszélyhelyzet meghosszabbítása nincs hatással a jövő évi országgyűlési választások, illetve országos népszavazások megtartására.

Közölte: a javaslat a veszélyhelyzet megszüntetéséig alkalmazandó átmeneti rendelkezéseket fenntartja. Ezek közül kiemelte, hogy továbbra is megkapják a diplomát azok, akik önhibájukon kívül nem tudtak középfokú nyelvvizsgát szerezni. Emellett - folytatta - a javaslat 2022. június 30-ig hosszabbítja meg a lejárt okmányok érvényességét, így fél évre előre ütemezhető lesz az okmánycsere időpontja.

Közölte azt is: meghosszabbodik az egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye, ők a veszélyhelyzet megszűnése után még 14 napig ingyen utazhatnak. A veszélyhelyzet alatt szélesebb körben alkalmazott távmunkavégzési szabályokat pedig a normál jogrendbe emelik át.



Fidesz: kiszámíthatóságot teremt a javaslat



Kara Ákos, a Fidesz vezérszónoka a javaslatot azzal indokolta: a koronavírus új variánsai eddig nem tapasztalt gyorsasággal terjednek világszerte, ezért elengedhetetlen a hatékony és kiszámítható védekezés. Ezért kéri a kormány a rendkívüli jogrend meghosszabbítását 2022. június 1-ig, de amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, akkor kezdeményezni fogja a veszélyhelyzet előbbi megszűntetését - közölte.

Jelezte: különleges jogrend fennállása nem befolyásolja a választások, illetve az országos népszavazás megtartását.

Úgy értékelt: azért sikerült eddig is jól kezelni a járványhelyzetet, mert az ország összefogott, az egészségügyi dolgozók helytálltak és jól szervezett kormányzati döntések születtek. Még egy nagy közös erőfeszítésre van szükség, hogy az oltások elegendő számával véglegesen legyőzzük a koronavírust - fogalmazott.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!