OGY - Krónika 5. rész (zárszámadás)

Belföld, 2022.11.23

Ellenzéki kritikák mellett folytatódott a tavalyi évi zárszámadás vitája az Országgyűlés szerdai ülésén.



LMP: a kormány átláthatatlanul költhet százmilliárdokat


Csárdi Antal (LMP) azt kifogásolta, hogy a tárgyalt év már tizenegy hónapja véget ért, és már rég megszületett a jövő évi büdzsé is, aminek a tavalyi zárszámadáson kellene alapulnia.

Szerinte rendeleti kormányzás zajlik, amiben százmilliárd forintokat költhet el a kormány átláthatatlanul.

Kijelentette azt is, hogy a 2020-ban megfogalmazott kritikák mind igaznak bizonyultak. Felidézte akkori szavait, miszerint ha fenekestül felfordul a világ, semmi nem folytatható ugyanúgy, és vakrepülés tavasszal benyújtani a következő évi büdzsét.

Felidézte: az LMP korábban válságálló zöld munkahelyek létrehozását, a magántulajdonú ingatlanok szigetelését, a vízhiányra való felkészülést, a szociális szektor megerősítését, progresszív jövedelemadó bevezetését és az offshore cégek közbeszerzésekből való kizárását javasolta. Szerinte ma az élelmiszerválság hatása és az infláció is kisebb lenne, ha a kormány megfogadta ezeket javaslatokat.

A kormány azonban ehelyett tovább tömte közpénzzel a multikat és a haverokat, egyszer azonban minden közpénz elfogy, minden "habzsi-dőzsinek" vége lesz - jegyezte meg, hozzátéve, hogy most nagyon hiányoznak az elköltött milliárdok az energiaszektorból, az oktatásból, a szociális ágazatból és az egészségügyből is.

Azzal vádolta a kormányt, hogy nem készítette fel Magyarországot az energiaválságra és a klímaválságra és nem védte meg a családokat.


Államtitkár: a 2021-es költségvetés elfogadásakor meghatározott célokat elértük


Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy értékelt: bár valóban érdemi eltérés volt az eredetileg elfogadott költségvetéshez képest a kiadási-, a bevételi- és a hiányszintben, de a büdzsé elfogadásakor meghatározott alapvető célokat - a munkahelyek megőrzését, a gazdasági növekedésének visszaállítását és az adósságráta csökkenését - elérték.

Az erőltetett növekedésről szóló, és az azt támogató költségvetési politikát kritizáló DK-s és párbeszédes véleményekre reagálva kijelentette: a gazdasági növekedés túlzott erőltetése akkor eredményez inflációt, ha a potenciális növekedés feletti teljesítményt akar elérni egy adott ország. Szerinte azonban Magyarország nem ebben a helyzetben volt, hiszen 2021 közepén arra a szintre került a gazdasági növekedés, amelyet 2019. év végén már egyszer elért az ország.

Hangsúlyozta: az infláció növekedése 2021. végén indult el és 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörése után gyorsult fel mindenhol Európában, vagyis nem a költségvetési politika fűtötte az inflációt.

Úgy összegzett: Magyarország összességben kedvező évet zárt 2021-ben.


ÁSZ-elnök: egyetlen képviselő sem vonta kétségbe az adatok hitelességét



Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az ellenzéki felszólalásokra reagálva arra mutatott rá, hogy a képviselők felszólalásukban a számvevőszék munkájára támaszkodtak, egyetlen képviselő sem vonta kétségbe az adatok hitelességét. Hangsúlyozta, a zárszámadás ÁSZ általi ellenőrzése nem politikai értékelés, annak az a célja, hogy véleményt mondjon arról, a törvényjavaslatban szereplő milliónyi adat megbízható-e és hiteles-e.

Jelezte, a számvevőszék vizsgálta, milyen mértékben és okból tértek el a költségvetés végrehajtásában és az eredeti költségvetésben szereplő adatok. Közölte, a túllépés 90 százaléka mögött fejlesztési célú többletkiadások álltak.

Hozzátette: a túllépés másik nagy tételét, 360 milliárd forintot a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozására költötték. Ez egy pandémiás helyzetben nem igényel magyarázatot - jegyezte meg.


Nemzetiségi képviselő: új időszámítás kezdődött 2014-ben


Ritter Imre német nemzetiségi képviselő értékelése szerint a magyarországi őshonos nemzetiségek 2014-es, kevesebb mint négymilliárd forintos támogatását a 2022-es költségvetésben már 22 milliárd forintra emelték. 2000 és 2014 között, a nemzetiségek parlamenti képviseletét megelőző tizennégy évben szinte semmilyen támogatásemelés nem volt - tette hozzá.

Szerinte a 2014-ben megvalósult parlamenti képviselet egy új időszámítás kezdete volt a 13 őshonos nemzetiségnek. Az elmúlt nyolc év költségvetéseinek a nemzetiségek a kedvezményezettjei voltak, olyan támogatásokhoz jutottak, amelyre az elmúlt száz évben nem volt példa - jegyezte meg.

Közölte, ennek a parlamenti ciklusnak a kiemelt feladata az lesz, hogy fejlesszék a nemzetiségipedagógus-képzést.


Fidesz: 2021-ben megvalósultak a kitűzött célok


Tilki Attila (Fidesz) közölte, a 2021-es költségvetés fókuszában a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása, a járványügyi készültség fenntartása, valamint az elmúlt tíz év eredményeinek megőrzése állt. Szerinte a kitűzött célok teljesültek, ezt a választók a 2022-es parlamenti választáson értékelték is.

Szólt a családtámogatásokról, elmondta, az erre fordított összeget 2010-hez képest 2,5-szeresére emelték. Elmondta, a munkahelyek megvédése is sikerült, ezt segítette a gazdaságvédelmi akcióterv.

Méltatta a Magyar falu programot, amelyet a vidékfejlesztés zászlóshajójának nevezett. Szerinte ez a program cáfolja azt az ellenzéki állítást, hogy a kormány nem fordít elég forrást a településekre. Visszautasította, hogy a kormány pártállástól függően különbséget tesz a települések között.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!