LMP: felelőtlen költekezés felesleges dolgokra



Csárdi Antal (LMP) a 2019-es költségvetést és annak teljesítését úgy jellemezte: felelőtlen költekezés felesleges dolgokra súlyos következményekkel.

2019 az utolsó jó év volt pénzügyi szempontból - mondta -, a kormány mégsem költött rendes egészségügyi, oktatási és szociális béremelésre, az erőforrásokat kímélő mezőgazdaságra, a hazai piacra termelő kisvállalkozásokra, és "gyalázatos" az is, hogy csökkent a környezetvédelem finanszírozása.

Utóbbiról úgy fogalmazott: az ország közelében sincs a kívánatos klíma- és energiapolitikának.

A kormány tavaly a plusz bevételeket - csakúgy, mint az EU-s forrásokat - egyszerűen "eltapsolta", "saját üzleti körének" a zsebébe tette, felesleges beruházásokra költötte és elfogadhatatlan mértékben költött például sportra - jelentette ki Csárdi Antal.

Hozzátette: a javuló foglalkoztatás miatt javultak ugyan a számok, de a nyereséget nem fektették be, hanem "eltapsolták".

Rendkívül problémásnak nevezte az ellenzéki képviselő, hogy jelentősek a bérkülönbségek az országon belül, amire szerinte az egyik megoldás a képzés, az átképzés lehetne.

Ugyanakkor az oktatásban tavaly folytatódtak a megszorítások, pedig rendszerszintű forrásbővítésre lenne szükség az ágazatban - hangsúlyozta.

Az LMP-s politikus szakmailag téves időzítésűnek nevezte azt a gyakorlatot, hogy a következő évi költségvetést már tavasszal elfogadtatja a kormány az Országgyűléssel.

Kifogásolta továbbá, hogy a kormány egyre nagyobb összegeket csoportosíthat át parlamenti felhatalmazás nélkül.



Párbeszéd: továbbra is sérülékeny a magyar gazdaság, a kormány költségvetési politikája hibás



Mellár Tamás (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a koronavírus-válság más megvilágításba helyezi a múlt évet, mert a 2020-ban történtek nélkül azt is lehetne gondolni, hogy 2019 sikeres év volt.

De látva a 2020-as eseményeket, egészen más a kép - mondta -, az olyan jelentős mértékű gazdasági különbség ugyanis, mint ami 2019 és 2020 között van, példa nélküli.

Álláspontja szerint ez azt mutatja, hogy továbbra is megvan a magyar gazdaság sérülékenysége, a kormány pedig hibás költségvetési politikát folytatott.

Azt is mondta, hogy a kormány költségvetési tervezési gyakorlata eljelentékteleníti a költségvetési törvényt, és negligálja a parlament döntéshozó-ellenőrző szerepét. Ő is bírálta a tavaszi elfogadást, valamint az infláció és a forintárfolyam szerinte szándékos alulbecslését.

Arról is beszélt, hogy a kormány gazdaságpolitikája annak teszi ki az országot, hogy válsághelyzetben - mint például a mostaniban - nem tud megfelelően reagálni.

Mellár Tamás megjegyezte: a szegény emberek sokkal több adót fizetnek amiatt, hogy a kormány a jövedelmek helyett inkább a fogyasztást adóztatja.

Így nem érvényesül a közteherviselés elve - jelentette ki.

Összegzése szerint a kormány szisztematikusan alultervezi a bevételeket, és ehhez igazítja a kiadásokat, ami folyamatos, csendes megszorító politika.



Nemzetiségi szószóló



Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló a nemzetiségek bizottsága nevében elfogadásra javasolta a törvényjavaslatot. Elmondta: 2019-ben a nemzetiségek számára a működéshez szükséges források biztosítottak voltak, a költségvetés elősegítette a nemzetiségi intézmények kiegyensúlyozott működését és hozzájárult a magyarországi nemzetiségek fennmaradásához.

Kiemelte: 2019-ben a nemzetiségek bizottsága több területre kért támogatásemelést, így a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények épületállományának fenntartására, a nemzetiségi pedagógusprogramra, valamint a pályázati keretekre és a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatására.

Hozzátette: a magyarországi nemzetiségek kiemelten kezelik a 27 ezer nemzetiségi nevelésben részesülő óvodás és 85 ezer általános és középiskolás gyerek jövőjét, nemzetiségi jogainak biztosítását.