OGY - Krónika 6. rész (azonnali kérdések)

Belföld, 2023.11.20

Az üldözött keresztényekről, a vadgazdálkodási törvényről, a nemzeti konzultációról, és a napelemekről is kérdeztek képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén.



Momentum: mire számíthatnak a világ üldözött keresztényei a magyar kormánytól?


Tóth Endre (Momentum) emlékeztetett: 2016-ban államtitkárság állt fel az üldözött keresztények megsegítésére. Valóban meghatározza-e azonban ez az ügy a magyar külpolitikát, számíthat-e egy távoli keresztény közösség a magyar kormány segítségére, ha fegyveresek támadják meg? - kérdezte.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában büszkeségként említette, hogy a magyar diplomáciába beillesztett, hatékony eszközként tudják alkalmazni a keresztény közösségek megsegítését.

A helyettes államtitkárság és az általa felügyelt Hungary Helps ügynökség évi több milliárd forintból gazdálkodva olyan, főleg közel-keleti és afrikai közösségeket segít, amelyek különösen nehéz helyzetben vannak keresztényként, miközben esetileg nagyobb szabású programokat is finanszíroz.

Tóth Endre viszontválaszában a karabahi örménység hatékony megsegítését hiányolta, kifogásolva, hogy a magyar kormány gratulált a terület azeri elfoglalásához és hogy az elűzött 100 ezer keresztény örmény megsegítésére mindössze 40 millió forintot szánt.

Magyar Levente hangsúlyozta, hogy a helyettes államtitkárság és az ügynökség több ezer projektet támogatott, 100 ezrekhez eljuttatva a segítséget.

Az azeri-örmény konfliktusról két nép tragikus, sajnálatos háborújaként szólt, kiemelve: Magyarország nem tud a világ összes bajba került keresztényén segíteni, de erejéhez mérten megteszi, amit tud.


Jobbik: miért mindig az autós a hibás a vadgázoláskor?


Bencze János (Jobbik) a vadászati törvénnyel kapcsolatban feltette a kérdést, miért minden eseteben az autós a hibás a vadgázoláskor? Közölte: a balesetek nagy része nem elkerülhető, tehát nem az autós a hibás. Igazságtalannak ítélte, hogy ilyenkor az autósnak kell vállalni a felelősséget.

A jogszabály módosítását kérte annak érdekében, legyen olyan eset, ahol a vad tulajdonosa, vagyis az állam felelősséget vállal a kárért. A költségvetés számára a kárrendezés szerinte "aprópénz" lenne.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára azt felelte: szerinte a kérdés egyszerűsítést mutat, így téves, hiszen nem állítható, hogy minden esetben az autós lenne a felelős. Azt mondta: a nyáron elfogadott törvénymódosításba értizedes bírói gyakorlatot építettek be.

Azt mondta: amit a képviselő által javasolt, azért nem lehetséges, mert a vad mozgása nincs összefüggésben a vadászatra jogosultak tevékenységével. A vadászatra jogosult felelőssége így csak korlátozottan érvényes.


Párbeszéd: a konzultáció célja a gyűlöletkeltés az unió ellen


Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint "tömény Brüsszelezést" tartalmaz a nemzeti konzultáció, az abban tett állítások szerinte csúsztatást tartalmaznak. Kijelentette: annak célja, hogy a kormányhoz hasonlóan az emberek is gyűlöljék az uniót.

"Ez elég furcsa módja annak, hogy miként is kérünk támogatásokat az Európai Uniótól" - fogalmazott.

Közölte: Magyarországnak nem járnak alanyi jogon az uniós támogatások, azért kapjuk azokat, mert betartjuk az unió normáit, és el vagyunk maradva a közösség átlagától. De ha nem tartjuk tiszteletben az értékeket, akkor nem jár a pénz, "ez nyilvánvaló" - fogalmazott.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: ezek a pénzek Magyarországnak járnak, amiket az unió "jogellenes módon, lábbal tiporva a jogot nem ad ide nekünk". Az írott jog a legcsekélyebb mértékben sem számít Brüsszelben - jelentette ki.

Nyílt, nyers hatalmi küzdelem zajlik Brüsszelben, ahol azok számítanak a forrásokra, akik a fontos politikai kérdésekben egyetértenek az unióval. Leszögezte: vannak kérdések, amelyekben minket "pénzzel sem lehet zsarolni". Ide sorolta a migránsok befogadása vagy a családpolitika kérdését, de azt is, hogy ki lehet az unió tagja.

A Magyarországnak járó pénzeket előbb vagy utóbb ide kell, hogy adják - szögezte le.


Mi Hazánk: rendeletet kellene hozni a napelemekhez szükséges engedélyekről


Apáti István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a kormánynak rendeletet kellene hoznia arról, hogy pontosan mikor járjanak le a napelemtelepítéssel kapcsolatban kérelmet benyújtók engedélyei, különben előfordulhat, hogy sokan megvalósítják a rendszert, majd amikor csatlakoznának a hálózathoz, közli velük a szolgáltató, hogy más, kedvezőtlenebb elszámoláshoz tartoznak.

A kormány könnyen segíthetne, de valamiért nem akar - jegyezte meg.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy Magyarország nagyon jól áll a napenergia kihasználását tekintve. A kormány rendkívül elkötelezett amellett, hogy a napelemkapacitásokat bővítsék - mondta.

Kiemelte: a kormány mindent megtesz a családok védelmében, de Brüsszel nem szeretné, hogy fenntartsák a korábbi elszámolási rendszert, ezért kell azt megváltoztatniuk.


LMP: a természeti kincsek védelme is a szuverenitás része



Keresztes László Lóránt (LMP) szerint valóban sok helyről éri fenyegetés a szuverenitást, de sok helyen éppen a kormány politikája veszélyezteti azt, ilyen az, ha a kormány feladja a természeti kincsek védelmét. A kormány több lépésével is azt bizonyítja, hogy nem fontos neki a környezetvédelem - vélekedett.

A környezetvédelemért felelős minisztert alig lehet elérni, fontos ügyekben pedig nem emeli fel a szavát - jegyezte meg.

Koncz Zsófia azt mondta: a környezet védelme valóban kiemelten fontos. A hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a szigorú szabályokat betartassák - jelentette ki. Hozzátette: a kormány elkötelezett a klímapolitikai célok megvalósítása mellett is.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!