TV műsor

OGY - Krónika 6. rész (bizottsági jelentések)

Belföld, 2021.04.27

Bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitájával folytatta munkáját kedden kora délután az Országgyűlés.



Bizottsági jelentések


Szanálások


A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás módosításáról szóló megállapodást kihirdető törvényhez benyújtott bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája során Héjj Dávid (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadójaként elmondta, a rendszer célja, hogy nemzetközi szinten egységes megközelítést alkalmazzanak a fizetésképtelenné váló pénzintézetekkel szemben.

Hangsúlyozta: ez nem csupán a gazdaság stabilitását, de az azonos eljárásokat is biztosítja. Arra emlékeztetett: az alap kiürülése esetére közös védőháló létrehozásáról döntöttek az egyezségben részes államok.

Héjj Dávid kiemelte: pénzügyi vagy - a koronavírus-járványhoz hasonló - egészségügyi válságok esetén gyors döntésekre van szükség.

Varga-Damm Andrea független képviselő a köztársasági elnöki intézmény megcsúfolásának nevezte, hogy miközben nagy horderejű ügyekben nem szólal meg az államfő, egy nemzetközi megállapodás melléklete kapcsán azzal foglalkozik, hogy a dokumentum a szerződés hiteles magyar fordítását tartalmazza-e.

Molnár Gyula (MSZP) hangsúlyozta: a töredezett európai pénzügyi rendszerben indokolt az intézmény létrehozása, mert az egységes felügyeleti, betét- és szanálási rendszer hoz biztonságot az emberek számára.

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a vita lezárása után megemlítette: az államfő a keltezés hiányára hivatkozva jelezte, hogy nem állapítható meg, a hiteles magyar szöveg került-e elé.

Technikai a hiba, de fontos a hiba, és erre a Köztársasági Elnöki Hivatal, az elnök úr hívta fel a figyelmet - mondta, hozzátéve, a csúszás ellenére is "teljes mértékben időben vagyunk" a törvénybe iktatással.


Személyi jövedelemadó


A személyi jövedelemadóról és az adózás rendjéről szóló törvények módosításának bizottsági jelentéseiről és az összegző módosító javaslatról folytatott vitában a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető Héjj Dávid (Fidesz) a fiatalok támogatását említette a kezdeményezés céljaként.

Hangsúlyozta: azzal, hogy az átlagbér szintjéig szja-mentessé teszik a keresetet 25 éves életkorig, elősegítik, hogy a fiatalok mielőbb egzisztenciát teremthessenek maguknak, otthonhoz juthassanak.

Kiemelte: a módosítás évén éves szinten több mint félmillió forinttal nőhet az érintettek keresete, összességében pedig 150 milliárd forint maradhat e korcsoport tagjainál.

Álszentnek nevezte a javaslatot Varga-Damm Andrea (független), mondván, az érintettek szerencsés helyzetben lévő hányada tanul 25 éves koráig, a fiatalok zöme pedig nem adókedvezményt, hanem a nyugat-európaihoz hasonló bért szeretne.

Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.

Az elhangzottakra reagálva Zsigó Róbert, családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára furcsállotta, hogy bírálattal illeti valaki az adócsökkentést.

Minden eszközünkkel megpróbáljuk segíteni a fiatalokat - tette hozzá, kiemelve, hogy a javaslat félmillió fiatalnak, a 15-25 év közötti korcsoport körülbelül felének tud segítséget adni az életkezdéshez.

Azt javasolta, hogy fontolja meg az ellenzék a javaslat támogatását.


Magyar-svéd beruházásvédelmi egyezmény


A magyar-svéd beruházásvédelmi egyezmény megszűnéséről kötött megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentésének és összegző módosító javaslatának vitája során a törvényalkotási bizottság álláspotját tolmácsoló Héjj Dávid (Fidesz) felidézte: tavaly kezdeményezte a svéd partner az 1987-es egyezmény megszüntetését.

Kitért arra: időszerű az elavult megállapodás felülvizsgálata, ugyanakkor az Európai Unió Bírósága szerint a beruházó állam választott bírósággal kapcsolatos kikötései aláássák a közös jogrendszer működését.

Miután senki nem jelentkezett a témában felszólalásra, az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.

Ezt követően Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet: uniós tagságból fakadó kötelesség végrehajtásának szellemében kéri a kormány a törvényjavaslat támogatását.


Minority SafePack


A Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájában Vargha Tamás arról beszélt: az Európai Bizottság idén januári döntésével nem tartotta szükségesnek az átfogó kisebbségvédelmi szabályozás megalkotását.

Hangsúlyozta: az Európai Unió lakosságának egytizede valamely őshonos kisebbség tagja, szükséges megteremteni jogaik közösségi szintű védelmének alapját.

Balczó Zoltán (Jobbik) azt idézte fel, hogy az előterjesztés plenáris vitájában frakciókon túlmutató, teljes összhang bontakozott ki az országgyűlésben.

Frakciótársa, az elmúlt három évtized demográfiai adataira utaló Ander Balázs "iszonyatos bajról" beszélt, mondván a rendszerváltás óta 2,7-ről 2 millióra apadt a környező államokban élő magyarság száma. Nincsen hova hátrálnunk - fogalmazott.

Varga Szimeon bolgár nemzetisági szószóló azt emelte ki: a 21. század Európájában a nyelvi és a nemzeti kisebbségek kultúráját nem mindenhol tartják tiszteletben, holott ezek a közösségek csupán arra törekszenek, hogy megőrizhessék hagyományaikat.

A vita lezárása után Pánczél Károly, a parlament nemzeti összetartozás bizottságának elnöke azt hangsúlyozta: a Minority Safepack nem kizárólag magyar téma, hanem európai ügy, és az Európai Unió ötvenmillió polgárát érintő
konszenzus van a határozati javaslat mögött.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!