EU-elnökség


MSZP: tovább kell csiszolni az előterjesztést


Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka arról beszélt: tovább kell csiszolni az előterjesztést, hogy az pártja számára is elfogadható legyen.

A szerinte tisztázatlan kérdések között említette, hogy a javaslat szövege nem támasztja alá, miért meghívásos alapon, és csak kivételes esetben pályázati úton osztják el a javaslatban tárgyalt posztokat. Hozzátette, rendkívül általánosak az egyes pozíciók betöltésének feltételei, ráadásul nem tudni, a részletszabályokat rögzítő kormányrendeletben mi szerepel majd.

Kifogásolta, hogy az érintetteket csak meglévő munkájukon felül foglalkozhatnak elnökséggel kapcsolatos feladatokkal. Annak a gyanúnak adott hangot, hogy a jogszabállyal a jelenlegi feltételek mellett megtehetetlen kinevezéseket készítenek elő.

A szocialista politikus a 12 évvel ezelőtti magyar soros uniós elnökség eredményeit sorolva arról beszélt, a féléves periódusban nyújtott magyar teljesítmény szakmailag csillagos ötös volt, ám politikailag nem volt tökéletes.



Jobbik: szerteágazó területeken kell minőségi munkát végezni


Balassa Péter (Jobbik) azt hangsúlyozta, a sikeres soros elnökséghez szerteágazó területeken nyújtott minőségi háttérmunkára van szükség,

Felvetette, elnagyolt megfogalmazások szerepelnek az előterjesztésben, amelynek e formában való elfogadása esetén akár különleges lehetőségeket is adhatnak az "Orbán Viktor kedvencének számító" Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.

Magyarország igenis képes arra, hogy képviselje a magyar embereket, de az nem mindegy, hogy milyen módon - fogalmazott a Jobbik politikusa, kiemelve, hogy a becsületet, a tisztességet, a békét kell központba állítani.

Annak a véleményének adott hangot: az Orbán-kormánynak tettei és elszigeteltsége miatt sokkal rosszabbak a lehetőségeik az elnökséggel kapcsolatos koordinálásra, mint 2011-ben, kijelentve, a kormány nem mutat kompromisszumkészséget, "és ez óriási hiba".

Hozzátette, nem működik a visegrádi négyek szervezete, "Orbán Viktortól elfordultak a legrégebbi szövetségesei is", eközben kisodródott az ország a szövetségi rendszeréből, holott Magyarország biztoságát csak Európa biztosíthatja.



Képviselői felszólalások


Illés Boglárka (Fidesz) azt hangsúlyozta, Magyarországnak olyan kormánya van, amely 2011-ben már bizonyította, hogy képes egy sikeres uniós soros elnökséget megtervezni, megszervezni és végigvinni. Arra is kitért: a magyar-lengyel barátság tovább építésén, gyarapításán dolgoznak a partnerek.

Szerinte az ellenzék folyamatosan azt bizonyítja, hogy bár egyetért abban, hogy az uniós pénzek megilletik a magyar embereket, képviselőik annak ellenlében dolgoznak, hogy ezeket a forrásokat megkapjuk.

Hangsúlyozta, ahogy a 2011-es soros elnökség idején, úgy most is az erős Európáért dolgozik a kormányzat, a háború és az elhibázott szankciók pedig csak még aktuálisabbá teszik ezt a küzdelmet. Hozzátette, 2011-ben Horvátország, most a Nyugat-Balkán többi államának európai csatlakozása érdekében dolgozhatunk.

Gréczy Zsolt (DK) szerint miközben a magyar kormányoldal a visegrádi rendszer jó működéséről beszél, a másik három partner annak válságát látja.

Kijelentette, egyetlen magyar politikus akarta elvetetni az országtól az uniós pénzeket, az pedig 2006-ban Orbán Viktor volt, az Európai Néppárt eseményén. Szerinte a kormány "lopásai és jogi visszaélései miatt nem kapja meg Magyarország ezeket az uniós forrásokat".

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy 2011-ben rossz gazdasági helyzetben, mély morális válságban kellett megszervezni az uniós elnökséget Magyarországnak. Szerinte ez bravúr volt és az elnökség kifejezetten sikeres lett. Nemzeti érdeknek nevezte, hogy megint sikeres legyen az uniós elnökség.

Az ismételten felszólaló Gréczy Zsolt közölte, pártja abban érdekelt, hogy Magyarország sikeres tagja legyen az EU-nak és olyan elnökséget biztosítson, amely jó hírét viszi az országnak. Ma erre az Orbán-kormány nem képes - tette hozzá.

Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.



Zárszó



Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában hangsúlyozta, a törvényjavaslat célja, hogy Magyarország sikert érjen el az EU soros elnöki feladatainak ellátásával, azaz, hogy az ország sikeres legyen. Az előterjesztés ehhez a célhoz teremt eszközöket - magyarázta.

Arra kérte az ellenzéki képviselőket, támogassák a törvényjavaslatot.



Magyar-török katonai keretmegállapodás



A Magyarország és a Törökország közötti katonai keretmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a török fél 2020 novemberében kereste meg Magyarországot új keretmegállapodás megkötése céljából, ami felváltaná az 1995-ös hasonló egyezményt.

Elmondta, a magyar kormány keleti nyitás politikájával összhangban folytatja Törökországgal a védelmi ipari együttműködést, amely megfelelő alapot biztosít a katonai kapcsolatok további fejlesztéséhez. Ezen fejlesztések kiemelt programjai a közös kiképzések és gyakorlatok, valamint az információ- és tapasztalatcserék lehetősége teszi indokolttá az általános keretmegállapodás megkötését - magyarázta.

Közölte, Törökország fontos szövetséges a terrorizmus elleni fellépésben és alapvető szerepe van a régió, valamint az európai biztonság szavatolásában, Európa migráció elleni védelmében - közölte.