OGY - Krónika 6. rész (felsőoktatás)

Belföld, 2018.11.13

Változtatásokkal támogathatónak ítélte a felsőoktatási törvény módosítását a Párbeszéd vezérszónoka az előterjesztés keddi, parlamenti vitájában. A jobbikos felszólaló további lépéseket tartott szükségesnek, a vitában elhangzottakra reagáló államtitkár pedig a képviselők támogatását kérte a törvénymódosításhoz.



Párbeszéd: a salátatörvény módosításokkal támogatható



Módosításokkal támogathatónak ítélte a "salátatörvényt" Mellár Tamás (Párbeszéd), amelyből ugyanakkor szerinte "nem várható az egész felsőoktatás alapvető problémáinak rendezése".

Pozitívnak ítélte, hogy a rektor nagyobb szerepet kap a kancellár kiválasztásában, ettől azonban szerinte még nem várható jelentős változás. Egyetemének májusban még nem volt elfogadott költségvetése - mutatott rá egy adódó problémára.

A képviselő nem lát problémát abban, hogy 65 éves kor után is betölthessen valaki rektori posztot - mondta -, szerinte az intézmények pénzhiány miatt küldik el a 65 éves , nagy szaktudással rendelkező oktatókat, mert a fiatalokat olcsóbban alkalmazhatják.

Kilenc éve nem volt normatíva-emelés - sérelmezte -, ezért szerinte jelentősebb növelésre lenne szükség. A doktori ösztöndíjak emelését is szükségesnek ítélte.



Szabó: el kell töröli a kancellári rendszert


Szabó Szabolcs független képviselő azt a kérdést tette fel: miért nem adtak beleszólást a kancellár kiválasztásába már eddig is a rektornak? A hétköznapi gyakorlat szerinte megerősítette korábbi félelmeiket: mára komoly anyagi gondok vannak egyeteme, az ELTE három karának esetében is, miközben a kancellár az oktatási és tudományos munka alapvető részleteit érintően szólt bele a finanszírozásba.

Kijelentette: a kancellári rendszer semmilyen módosítását nem tudja támogatni, szerinte az egészet el kellene törölni.

A képviselő ugyanakkor egyetértett a jelenlegi, azon szabályokkal, amelyek 65 évesnél idősebbeknek nem teszik lehetővé vezetői pozíciók betöltését. Kijelentette azt is: nem érti, miért kell az akkreditációs bizottság jogköreit csökkenteni.


Jobbik: halasszák el a kötelező nyelvvizsga bevezetését


A jobbikos Farkas Gergely azt szorgalmazta felszólalásában: a 2020-as céldátum helyett később vezessék be azt a szabályt, amely az egyetemi felvételihez nyelvvizsgát tesz kötelezővé, szerinte ugyanis jelenleg a közoktatás napjainkban nem alkalmas arra, hogy felkészítse a fiatalokat a megmérettetés sikeres teljesítésére.

Így szerinte újabb hátrányba kerülnek a szegényebb családból származó fiatalok, akiknek szülei nem tudják megfizetni a különórákat, nyelviskolai kurzusokat.

Az ellenzéki képviselő, jónak, de nem elégséges mértékűnek nevezte a hallgatói normatíva emelését, hangsúlyozva, hogy a 12 éve változatlan juttatás ma már olyan csekély, hogy motiváló szerepet nem tölt be.

Javasolta, hogy a költségtérítéses képzésben részt vevők is kaphassanak ösztöndíjat, a nyugdíj kiszámításakor pedig a doktorandusz-képzésben töltött időt is vegyék figyelembe, mondván, aki lelkiismeretesen végzi akkor feladatát, annak nem marad ideje más munkát vállalni.


Államtitkár: támogassák az ösztöndíjemelést és a doktoranduszok körének bővülését


Az általános vitában elhangzottakra reagálva Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt kérte a képviselőktől: támogassák a törvényjavaslatot a hallgatói juttatások bővülése és az állami ösztöndíjas doktoranduszok számának radikális emelkedése érdekében.

Hangsúlyozta: a felsőoktatási hallgatószám csökkenésének demográfiai okai vannak, s noha emelkedik a gyermekszám, ennek hatása csak az elkövetkező évtizedekben jelenik meg a szférában.

Annak a véleményének adott hangot, "nem feltétlenül rossz", ha a hallgatók dolgoznak a tanulás mellett, ettől pedig teljesen független, hogy a rossz szociális helyzetben lévőket támogatja a kormány, aminek eredményeként nőtt a hátrányos helyzetű, megduplázódott a roma egyetemisták aránya.

Megemlítette: a 2010-es kormányváltás előtti 17-ről 20,5 százalékra emelkedett Magyarországon a felsőoktatásban végzettek aránya, 46,1 százalékkal nőtt a szektorra fordított összeg, aminek jelentős hányada béremelést hozott.

Szavai szerint a kancellári rendszernek is köszönhető, hogy stabil lett az intézmények gazdálkodása; hangsúlyozta: jelentősen csökkentek a tartozások, miközben nőttek a tartalékok.

A Soros-egyetem sorsa egyedül a Soros-egyetemen múlik Magyarországon. Ha be akarják tartani a jogszabályt, akkor be fogják tartani a jogszabályt - jelentette ki Rétvári Bence, hangsúlyozva, nem a magyar kormány, hanem "a Soros-hálózat akart ebből igazából egy politikai kérdést csinálni".
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!