Államtitkár: az igazságügyi törvényeknek alkalmazkodniuk kell a változó viszonyokhoz


Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában hangsúlyozta: azért kell módosítani egyes igazságügyi tárgyú törvényeket, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak és a jogalkalmazást segítsék, valamint azért, hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz.

Az államtitkár kiemelte: az előterjesztéssel a gyakorlatban felmerült igényeket építik be a jogszabályokba, és elősegítik, hogy a változó körülményekhez igazodjanak a törvények, miközben az összhang is fennmarad közöttük.

Kifejtette: a javaslat kiterjed a közjegyzőkre, a csődeljárásra és a felszámolási eljárásra, a találmányok szabadalmi oltalmára, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyára, a jogi segítségnyújtásra, a kisajátításra, a médiaszolgáltatásokra és a tömegkommunikációra, a digitalizációra, az igazságügyi szakértőkre, az általános közigazgatási rendtartásra, a közigazgatási perrendtartásra, az ügyvédi tevékenységre, valamint a választottbíráskodásra.


Fidesz: gyakorlati tapasztalatok beépítését szolgálja a módosítás


Bajkai István, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a módosítás a gyakorlati tapasztalatok beépítését szolgálja az érintett törvényekbe, hogy azok illeszkedjenek a változó társadalmi-technikai viszonyokhoz.

Előremutatónak nevezte a közjegyzőkre vonatkozó, a szakmai kamara észrevételei alapján módosított szabályozásokat, és a jogi segítségnyújtás feltételeinek javítását.

A képviselő kitért a minősített szavazati aránnyal megválasztott legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, valamint helyettese jogviszonya megszűnésének kétharmados szavazati arányhoz kötésére, melyet azzal indokolt, hogy a hasonlóan jelentős alkotmányos vezetők kinevezése, valamint jogviszonyának megszüntetése szintén kétharmadhoz kötött.

Bajkai István a Fidesz képviselőcsoportjának támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.


Jobbik: nem elfogadható a legfőbb ügyész visszahívásának kétharmadhoz kötése


Gyüre Csaba (Jobbik) vezérszónoki felszólalásában kiemelte: a 26 törvényt módosító javaslat többségét valóban szakmai tapasztalatok indokolták, azonban vannak olyan részei, amelyek az ellenzék és a "társadalom túlnyomó többsége" számára nem elfogadhatók. A Jobbik sem támogatja a javaslat elfogadását - közölte.

A jobbikos politikus egyet nem értésének adott hangot a legfőbb ügyész visszahívásának kétharmadhoz kötése miatt. Azt mondta: Polt Péter a rendszerváltás óta eltelt időszak több mint felét töltötte legfőbb ügyészként, nem arra van szükség, hogy "bebetonozzuk Polt Pétert és bebetonozzuk ezzel egyidejűleg a korrupciót is Magyarországon".

Gyüre Csaba az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, valamint egy magyar korrupciós ügyészség felállítását is szorgalmazta.


KDNP: a jogalkalmazást segítik a módosítások


Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka felhívta a figyelmet arra, hogy a gyakorlati tapasztalatok hasznosulását és a jogalkalmazást segíti a módosítás. Reményeit fejezte ki, hogy a törvényjavaslat nem lesz "egy újabb LIBE-delegáció álságos vizsgálatának tárgya", nem lesz Brüsszel Magyarország ellen irányuló újabb "politikai boszorkányüldözése".

A legfőbb ügyészhez kapcsolódó módosításról megjegyezte: ha egy megbízatás kétharmados többséggel keletkezik, akkor a megszüntetésére is csak így legyen lehetőség.

Kitért még a hivatásrendekre vonatkozó változtatásokra, melyekben megjelenik az egészségügyi szolgálati jogviszony is.

Vejkey Imre jelezte, a KDNP frakciója támogatja a törvényjavaslatot.


MSZP: a kormányoldal megpróbálja bebetonozni a hatalmát


Harangozó Tamás (MSZP) úgy értékelt: nem az első, de nem is az utolsó olyan javaslat van a parlament előtt, aminek nincs más tartalmi lényege, minthogy a kormányoldal a jövő évi választási bukásra készülve a pénzt és a hatalmat megpróbálja bebetonozni.

Szerinte ebbe a sorba illeszkedik, hogy a kormány az állami vagyont magánalapítványokba szervezte ki, illetve, hogy a kormányoldal a médiahatóság elnökét lemondatta, hogy még kilenc évre tudja kontrollálni a médiát. Ebben a törvényjavaslatban pedig ilyen lépés a legfőbb ügyész kétharmaddal való eltávolításának a szabályozása, és az alapvető jogok biztosa és helyettesei tekintetében megfogalmazott változtatás is - értékelt.

Ugyancsak bírálta, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökét a jövőben a miniszterelnök helyett az államfő nevezné ki. Szerinte minden fideszes "mutyit" beraktak a hatóság alá, és még a miniszterelnök apjának a bányacége felett lévő teljes felügyeleti jogkört is ide helyezik.

Támogatta ugyanakkor a bírák jubileumi jutalmának rendezését, a közös szülői felügyeletet érintő szabályozást viszont szerinte külön javaslatba kellett volna foglalni.


DK: el fogjuk törölni ezeket a jogszabályokat!



Sebián-Petrovszki László (DK) úgy értékelt: a javaslat "legdurvább" pontja a legfőbb ügyészi megbízatás megszűnésével kapcsolatos rendelkezés. Szerinte a Fidesz igyekszik bebetonozni magát, minden pozícióját megtartani a jövő évi kormányváltás után is. Rámutatott: 30 évig senkinek nem hiányzott az a rendelkezés, hogy a legfőbb ügyészt kétharmados többséggel lehessen leváltani, de most a választások előtt fél évvel hoz a kormányoldal egy ilyen szabályt.

Szerinte azonban hiába próbálja a kormányoldal bebetonozni a káderjeit, ennek véget vet a mostani ellenzék, és a jövő évi választások után ezeket a jogszabályokat el fogja törölni.