Interpellációk
Jobbik: megbukott a kormány gazdaságpolitikája
Nunkovics Tibor (Jobbik) a Munka törvénykönyvének évi 400 órányi túlmunkáról szóló módosításáról, a "rabszolgatörvényről" beszélve azt mondta, senki nem akar ilyen feltételek mellett dolgozni.
A munkások csak olyan tisztességes bért szeretnének, amiből el tudják tartani a családjukat - hangsúlyozta. Nem a munkaidő növelésére vagy külföldi munkaerőre van szükség, hanem arra, hogy a magyarokat tisztességesen megfizessék - tette hozzá a képviselő.
A politikus azt kérdezte, a kormány mikor látja be, hogy a munkaerő- és a gazdaságpolitikája megbukott?
Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára azt felelte, hogy a képviselő egy olyan Munka törvénykönyvet képzel el, ami minden munkavállaló minden egyes ügyére ugyanúgy alkalmazható. Az egyes cégek esetében - a legfontosabb közös alapok megléte mellett - jelentősek a különbségek - hangsúlyozta. A nemzetközi tendencia is arra mutat, hogy teret kell adni a megegyezésnek a munkaadók és a munkavállalók között - érvelt.
Kiemelte, hogy jelentősen megszaporodott azoknak a cégeknek a száma, ahol kollektív szerződéseket kötöttek.
A munkabérek jelentősen növekedtek az elmúlt években, a munkaadóknak ezért az a céljuk, hogy még hatékonyabbá tegyék a cégüket, hogy ki tudják fizetni ezeket a béreket - mondta.
A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament azonban 99 igennel, 38 nem ellenében megtette ezt.
MSZP: a kötelező nyelvvizsga miatt csökkenni fog a felsőoktatásban tanulók száma
Hiller István (MSZP) emlékeztetett arra, hogy 2020-tól csak azok jelentkezhetnek a felsőoktatásba, akik rendelkeznek B2 középfokú nyelvvizsgával. A kormány azonban öt év alatt nem tudta felkészíteni a közoktatást arra, hogy a diákok megfelelő számban elsajátítsák az idegen nyelveket - bírált a politikus. Azt mondta, emiatt a jövő évtől tanévenként több ezerrel csökkenhet a felsőoktatásban tanulók száma.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, fejlesztik és világszínvonalúvá szeretnék tenni a magyar felsőoktatást. Hozzátette, amikor az MSZP volt kormányon, akkor kivéreztette az ágazatot.
Az a cél, hogy a felsőoktatási rendszer innovatív és korszerű válaszokat adjon a 21. század kihívásaira, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a magyar fiatalok naprakész nyelvtudással rendelkezzenek - jelentette ki.
A választ a képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el 106 igennel, 40 nem és egy tartózkodás ellenében.
DK: indul-e nyomozás Borkai ügyében?
Varju László (DK) Borkai Zsolt ügyét ismertette és "bűnszervezetnek" nevezte a Fideszt, amely szerint védelmet ad az ilyen ügyekbe keveredett embereknek.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a rendőrség nem foglalkozott a győri földügyekkel még akkor, amikor arról a sajtó először beszámolt.
Azt kérdezte: indult-e nyomozás annak idején azzal kapcsolatban, hogy Rákosfalvy Zoltán ügyvéd termőföldeket vásárolt fel, amelyet aztán az önkormányzat átminősített, így azt az ügyvéd mintegy 5 milliárd forintos haszonnal adta tovább az Audinak? Most várható-e nyomozás megindítása?
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt: Magyarországon senki nem áll a törvények felett, bűncselekmény elkövetőjét nem illeti védelem.
Az üggyel kapcsolatban nyomozás van folyamatban - hangsúlyozta, hozzátéve: így arról nem nyilatkozik.
A helyi önkormányzatok önállóságát hangsúlyozta, valamint azt, hogy a Belügyminisztériumnak nincs törvényességi felügyeleti joga, nem bírálhatja felül, a helyi döntéseket.
Varju László az államtitkári választ nem fogadta el, azt a Ház szavazta meg 107 igen szavazattal, 39 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett.
LMP: miért tart konferenciát Pécsen a Roszatom?
Keresztes László Lóránt (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy november elején a Roszatom Pécsen tart konferenciát, amelyen a hírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.
Félelmének adott hangot, hogy nem véletlen a helyszínválasztás. Kijelentette: a pécsiek tartanak attól, hogy a város közelében nukleáris hulladéklerakót kívánnak létrehozni, és van, aki az uránbányászati tevékenységet is folytatná.
Ki a kezdeményező és miért Pécsen tartják az eseményt? Mi indokolja a miniszterelnök részvételét? - sorolta kérdéseit.
Süli János a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter úgy felelt: a miniszterelnököt udvariassági okból hívták meg és nem vesz részt a konferencián. Egy nukleáris létesítmény létrehozása szigorú engedélyezési eljárást igényel, ilyenről pedig szó sincs - fogalmazott.
A konferencia azt kívánják bemutatni, miként járul hozzá a megújulók és az atomerőművek által termelt villamosenergia a fenntartható fejlődéshez. Azért tették Pécsre, mert a város alkalmas a konferenciaturizmusra, az egyetem pedig méltó partner. A várost is bevonták a szervezésbe, vagyis mindenki tudott róla. "Az ön kollégái is regisztráltak" - válaszolta a képviselőnek arra, hogy a sajtóból lehetne csak tudni az eseményről.
A képviselő nem fogadta el a választ. Azt a Ház szavazta meg 106 igen szavazattal, 33 ellenvoks és 3 tartózkodás mellett.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!