Interpellációk


KDNP: mikor változtat az EU migrációs politikáján?


Móring József Attila (KDNP) azt firtatta, mikor kíván változtatni végre az Európai Unió a migrációs politikáján. Értékelése szerint nő a migrációs nyomás Európa déli határainál, Magyarországra az idén már 230 ezren próbáltak bejutni, míg tavaly egész évben 120 ezren. A migránsok megjelenése veszélyt jelent Európa közbiztonságára, közegészségügyi helyzetére, ezért a határvédelem európai érdek - hangoztatta.

Kizártnak tartotta, hogy az összeurópai megoldást kereső, decemberi belügyminiszteri tanácskozáson megnyugtató megoldás szülessen. Az várható inkább, hogy a tagállamok nagyobb része ismét a kvóta felé fog fordulni - tette hozzá.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint nemcsak hogy nem akar Brüsszel változtatni migrációs politikáján, hanem időről időre megerősíti azt. A baloldali frakciók a humanitárius vízumok kiadásának, a humanitárius folyosók kialakításának felgyorsítását, valamint a családegyesítések előnyben részesítését sürgetik - mondta.

Közölte, Brüsszel mindig újabb és újabb javaslatokkal áll elő, amelyek lényege, az illegális migráció tervszerűvé tétele és az illegális migránsok Európán belüli szétosztása. Az államtitkár szerint nem ez Európa biztonságos jövője.

Azt mondta, ha az EU nem követi a Magyarország által követett utat, vagyis nem zárja le külső határait, a belső határok fognak ismét felépülni.

A választ a képviselő elfogadta.


A DK a Kréta feltöréséről érdeklődött


Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, a Kréta feltörése kapcsán ízelítőt kapott az ország abból, milyen az, ha "egy korrupt kormány egy fontos informatikai fejlesztést is a haverokra bíz szakértők helyett". Hozzátette: a rendszert "Palkovics László bukott miniszter" jóbarátja fejlesztette ki és negyvenmilliárd forint közpénzt költöttek rá, hogy aztán "kiderüljön: a rendszert egy OKJ-s hekkerképző tanfolyam első óráján is játszi könnyedséggel fel lehet törni, és el lehet belőle lopni a diákok, tanárok, iskolák adatait".

Az ellenzéki képviselő a többi között azt kérdezte, hogyan akar a kormány hidat, vasúti átjárót vagy atomerőművet építeni, ha a Krétát "fel lehet törni egy tamagocsiról"? Hogyan akarja a kormány megcsinálni a paksi bővítés informatikai rendszerét, ha 40 milliárdból nem sikerült egy biztonságos informatikai rendszerbe foglalnia azt, "hogy Pistikének négy darab hármasa, két darab négyese van és hiányzott a nyelvtanóráról?"

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára a paksi projektről azt mondta, hogy az a nemzetközi követelményeken alapul, rendkívül szigorú biztonsági előírások alapján épül.

A tervek között szerepel a programozható rendszerek védelme is, a blokkokat a kibertámadásokra is felkészítik, ennek érdekében olyan független rendszereket építenek ki, amelyek garantálják, hogy kívülről ne lehessen beavatkozni az erőmű működésébe - magyarázta.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.


Azonnali kérdések


DK: miért nem segítettek a Tungsramnak?


Varju László (DK) azt mondta: egy állami tulajdonú bankon keresztül tették tönkre a nagy múltú Tungsramot.

Szerinte a pandémia és következményei megoldhatatlan feladat elé állították a vállalatot, de segítségkérésük süket fülekre talált. A munka törvénykönyvének módosítása szerinte még meg is nehezítette a helyzetüket, az Eximbank pedig nem fogadta el a társaság csődvédelmi tervét.

Azt kérdezte: miért és kinek az utasítására tették ezt? Kinek áll útjában a Tungsram és ki akarja fillérekért megszerezni? - sorolta kérdéseit.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt mondta: az ügyben minden érintett a jogszabályoknak megfelelően járt el, a képviselő pedig olyan banki döntést kárhoztat, ami a pénzintézet üzleti körébe tartozó döntés.

A munkaügyi kérdések terén megtörténtek a megfelelő intézkedések - hangsúlyozta -, a társaság jövőjével kapcsolatban pedig semmilyen információ nem áll rendelkezésre.


MSZP: az MNB elvérzett az alapfeladata teljesítésében


Vajda Zoltán (MSZP) szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvérzett az alapfeladatai teljesítésében: elsősorban az árstabilitás biztosításában valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatásában.

Rámutatott: októberben 21,9 százalék volt az infláció éves alapon. A forint árfolyammozgására sem tud hatással lenni a jegybank - tette hozzá -, a térségben a legnagyobb mértékben a magyar fizetőeszköz értékelődött le.

Magyarázatot várt minderre, és feltette a kérdést: erkölcsös-e ilyenkor megemelni a jegybankelnök fizetését?

Virág Barnabás, a MNB alelnöke azt felelte: az infláció legfőbb oka a háború, az európai országokban az infláció kétharmada az élelmiszer- és az energiaár emelkedéséből adódik.

Az MNB az inflációs környezetre Európában elsőként reagált 2021 nyarán, azóta pedig a legnagyobb kamatemeléseket hajtotta végre - hangsúlyozta.

Kijelentette ugyanakkor, hogy 2020 óta válságok követik egymást a világban. Az MNB eközben 11 ezer milliárd forinttal támogatta a gazdaság szereplőit, aminek eredményeként a magyar gazdaság sikeresen lábalt ki a járvány okozta válságból.