DK: a kormány kompenzálja az elvont iparűzési adót!


Bősz Anett (DK) szerint a kormány első- és másodrendűekre osztja a polgárokat. Ezúttal a nagyobb városok polgárait fokozták le azzal, hogy nem kompenzálják az iparűzésiadó-kiesést.

Sorolta, hogyan sarcolta meg "kegyetlenül" a kormányzat a településeket, ami szerinte működésképtelenné teszi azokat. Tizenkét kormánypárti vezetésű megyei jogú város tavaly gyorssegélyben részesült - mondta -, míg számos város nem kap kompenzációt, holott erre szerinte a brüsszeli támogatásból is lett volna lehetőség. Érdi példákat hozott erre.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára úgy felelt: egy pandémia kellős közepén nem megszorítások kellenek, hanem adócsökkentés, nem sanyargatni kell az embereket, hanem támogatni. Hozzátette: az iparűzési adóval sem elvett bevételt a kormány, hanem otthagyta azt a vállalkozásoknál. "Kérdezze meg az érdi vállalkozókat!" - szólította fel a képviselőt.

Fontosnak nevezte, hogy minden önkormányzat el tudja látni törvényben meghatározott feladatát. Ezért konszolidálta a kormány az önkormányzatokat 2010 után, és ezért emelkedik az állami támogatásuk - fűzte hozzá.

A képviselő a választ nem fogadja el.


LMP: mikor rendezik végre a háziorvosok helyzetét?



Hohn Krisztina (LMP) azt kérdezte: mikor rendezik végre érdemben a háziorvosok helyzetét? Szerinte egyszerre sújtja a háziorvosokat a praxisközösségek kialakításának a kényszere, amivel "megzsarolta" őket a kormányzat, valamint a koronavírus elleni oltás megszervezése, lebonyolítása.

Azt mondta: nem támogatható, hogy a háziorvosok bérrendezését a kormányzat összeköti a praxisközösségek kialakításával. Ehelyett az orvosokra, a helyiekre kellene bízni a praxisközösségek kialakításának kérdését.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára sorolta azokat a lépéseket, amelyeket a jelenlegi kormány tett a háziorvosokért, és amelyek mértékére korábban nem volt példa. Míg egy praxis 2010-ben 867 ezer forinttal számolhatott havonta, idén januárban már több mint 1,6 millióval, a kabinet pedig összesen 71,5 milliárd forintos többletet nyújt ehhez idén.

Visszautasította, hogy a kormány zsarolná a háziorvosokat és azt is, hogy kötelező lenne a közösségbe szerveződés. Közölte: az is kap majd emelést - 30 százalékos mértékben -, aki ezt nem teszi meg.

Szólt arról is, hogyan segítette a kabinet azt, hogy csaknem 400 ezer lakos háziorvosi ellátáshoz jusson.

Hohn Krisztina nem fogadta el a választ.


Bizottsági jelentés vitája


A koronavírus világjárvány elleni védekezésről A koronavírus világjárvány elleni védekezésről szóló javaslat bizottsági jelentéseinek vitája során először felszólaló Paulik Antal, szlovák nemzetiségű szószóló bejelentette, hogy a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja és elfogadásra javasolja az indítványt.

Szakács László (MSZP) azt mondta, hogy a kormány újra felhatalmazást kér, amit novemberben már megkapott és "láttuk, hogy mit tett vele". Elmaradtak azok az intézkedések, amelyeket az MSZP fontosnak tartott volna - közölte. Példaként említette, hogy még mindig nem fizetnek száz százalékos táppénzt azoknak, akik a koronavírus-fertőzés miatt maradnak otthon. Hozzátette, azt is kérték, hogy a kormány ne a költségeket csökkentse, hanem a kieső bevételeket pótolja.

A kabinet az önkormányzatoktól bevételeket vont el, eközben azonban nem felejtette el a paksi bővítést, a Budapest-Belgrád vasútvonalat, most épít MotoGP-pályát és a vadászati világkiállítás sem marad el - emelte ki.

A nemzeti konzultáció kérdéseit "debilnek" nevező Bencsik János (független) azt kérdezte, a kabinet miért nem vállalja a kormányzással járó döntések felelősségeit és következményeit. Az ellenzéki pártokat pedig arra kérte, hogy fejezzék be az oltás elleni "nyílt, vagy burkolt" hangulatkeltést.

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló arra buzdította a nemzeti közösségeket, hogy segítsék a védekezést, minél többen regisztráljanak az oltásra és töltsék ki a nemzeti konzultációt.

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, hogy először az ellenzék nem támogatta a kormánynak adott felhatalmazást, másodszor azonban megszavazta azt. Az elmúlt kilencven napban azonban sok minden történt, ami egyre kevésbé tette az ellenzékiek számára vállalhatóvá ezt a felhatalmazást - közölte.

Az oltás mellett érvelő politikus visszautasította, hogy az ellenzék bármely tagja is oltásellenes lenne.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt a véleményét emelte ki, hogy a rendkívüli helyzet vége sok magyar család számára a kilakoltatást fogja jelenteni. Sem nemzetinek, sem kereszténynek nem nevezheti magát egy olyan kormányzat, amelyik tízezreket hagy az út szélén - jelentette ki.

Arató Gergely (DK) azt mondta, az ország közös érdeke, hogy mindenki eldönthesse, hogy milyen vakcinával oltatja be magát, az emberekre kell bízni, hogy eldönthessék, melyik oltóanyagban bíznak.

Keresztes László Lóránt (LMP) kijelentette, hogy a kormányzati válság elégtelennek bizonyult, annak nyomán mély gazdasági és társadalmi krízis alakult ki. Amint a kabinet újra megkapta a felhatalmazást a rendeleti kormányzásra, újabb megszorításokat vezetett be az önkormányzatok ellen - emelte ki.