Fidesz: a jegybank sikeres évet zárt


F. Kovács Sándor, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte a jegybank és a magyar kormány hatékony együttműködését a magyar gazdaság és a pénzügyi stabilitás érdekében. A jegybank sikeres évet zárt 2018-ban és teljesítette a kitűzött célokat - értékelt.

Kitért arra, hogy tavaly gyorsult a magyar gazdaság eddig is dinamikus bővülése, és a GDP 5,1 százalékkal nőtt.

A kormánypárti politikus szólt arról is, hogy a jegybank a Monetáris Tanács gazdaságtörténeti döntésének köszönhetően hazahozta az aranytartalékot, és októberben tízszeresére emelte annak mennyiségét, 31,5 tonnára növelve.

Megkezdődött a bankjegyek megújítása is, amely mostanra lényegében le is zárult - jelezte.

Kiemelte az egyetemekkel való együttműködés fontosságát, és azt, hogy a társadalmi felelősségvállalás jegyében kiválósági ösztöndíjprogram indult. 27 magyar felsőoktatási intézményből közel 500-an részesültek a juttatásban - tette hozzá.

A fideszes politikus összegzése szerint a Magyar Nemzeti Bank tavaly is eleget tett törvényi feladatainak, teljesítette az elvárásokat, és a magyar emberek érdekében végezte munkáját.


Jobbik: a jegybank költekezésének nincsenek határai


Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szóvá tette, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának jelentése nem került az Országgyűlés elé.

A magyar nemzetgazdaságnak nem célja, hogy a jegybank nyereséges legyen - jegyezte meg az előtte elhangzottakra reagálva, kifejtve: a jegybanknak van jogszabályokban meghatározott feladatköre, ezeket kell, hogy ellássa, de nem profitorientált módon.

Ugyanakkor, ha örülnek a nyereségnek, akkor miért nem fizetik be a magyar költségvetésbe osztalék gyanánt, mint más országokban? - vetette fel.

Z. Kárpát Dániel szerint a jogszabályi háttér mostani formájában rossz, a jegybank költekezésének pedig nincsenek határai.

Kitért arra is, hogy a forint "elképesztően gyenge" árfolyamáról egyetlen szót sem ejtettek az előtte felszólalók. Elszállt a magyar forint, és a kormány nem avatkozik be a folyamatokba.

Minden import termék drágább árát a magyar lakossággal fizettetik meg - rótta fel, hozzátéve: szeretné azt hallani, hogy van árfolyamcél, és ez nem a gyenge forint.


MSZP: a gyenge forinttal nem javul a versenyképesség


Molnár Gyula, az MSZP vezérszónoka feltette a kérdést, ha megállítanának az utcán embereket, milyen mondatok hangoznának el a Magyar Nemzeti Bankról. Attól fél, hogy messze nem kapnának olyan pozitív képet, mint más országokban.

Miért van ez? A vezető személye, vagy azok az ügyek, sandaságok, amelyek a jegybank tevékenysége körül zajlanak? - firtatta, úgy folytatva: miért kell a jegybanknak gazdasági stratégiát csinálni? Ez szerinte a gazdaságpolitikával foglalkozó kormánytagok feladata.

Kitért arra is: teljesen elképesztő, hogy a forint gyenge árfolyama nem mindennapos témája a politikai közbeszédnek a parlamentben. Ma az elemzések szerint a V4 országainak valutái közül az egyik leggyengébb a magyar - jegyezte meg.

A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak - idézte Orbán Viktor 2004-es szavait, és kitért arra is, hogy a Fidesz elnöke 2008-ban miniszterelnök-cserével gondolta megoldani a 300 forintos határ átlépését. A mostani helyzetben "a forint megmentéséért akár még Orbán Viktorról is lemondanánk" - fogalmazott az MSZP-s politikus.

Úgy látta: a gyenge valuta exportserkentő hatásának víziója is megbukott. Nem igazolja semmi, hogy a gyenge forinttal a versenyképesség javul, viszont a magas euróárfolyam a mindennapok szempontjából rendkívül káros. A kereskedelmi többlet csökkent, és ma már kimondható, hogy alapvetően a belső forgalomból fakad bármilyen növekedése a magyar gazdaságnak - összegzett a politikus.


DK: "más világban" gondolkodunk, mint az MNB


Varju László (DK) azt mondta: "más világban" gondolkodnak, mint az MNB, nem értenek egyet ugyanis azzal, hogy a jegybank "vállalkozóként" működik.

Kifogásolta továbbá, hogy az MNB-jelentést "nem hagyták" megtárgyalni a költségvetési bizottságban, pedig szerinte a testület arra hivatott, hogy együttműködő viszonyban legyen a központi bankkal, utóbbi azonban "mindent elhárít".

Azt is mondta, hogy az árfolyamátváltással szerzett jegybanki nyereséget a devizahitelesek megsegítésére kellett volna fordítani, nem pedig alapítványi kézbe adni.

"Önök tudatos árfolyamrontást csinálnak (...), az MNB rosszul csinálja, amit csinál" - fordult a jegybank vezetéséhez.

Varju László végül azt kérdezte, hogy a versenyképesség ügyében mi az irányadó: az MNB vagy a Pénzügyminisztérium javaslatcsomagja.


Párbeszéd: az eddigi gazdaságpolitikai mix nem tartható fenn


Mellár Tamás (Párbeszéd) úgy értékelt, hogy a 2010 utáni monetáris politikai fordulat pozitív volt, mert míg a monetáris politika lazává volt, addig a költségvetési politika szigorú volt. Azonban 2018-ra a helyzet megváltozott, ez a gazdaságpolitikai mix pedig nem fenntartható - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a tavalyi gazdasági növekedés úgy jött létre, hogy a magyar gazdaság túlfűtött volt.

Arról is beszélt, az infláció valóban a 3 százalékos célsávban maradt, de a méréssel komoly gondok vannak, mert tavaly a statisztikai hivatal úgy mérte az inflációt, hogy a 2016-os fogyasztói kosarat használta.