Szatmáry Kristóf (Fidesz), a gazdasági bizottság előadója kiemelte: a testület november 21-én tárgyalta a beszámolót, illetve az üzleti jelentést, és ezt követően benyújtotta a vonatkozó határozati javaslatot az Országgyűlésnek. Kifejtette: a jegybank beszámolója megfelel a jogszabályi követelményeknek, alaposan és részletesen számot ad annak feladatairól, tevékenységéről, kimerítően tájékoztat a fizetési és elszámolási rendszerek biztonságos működéséről.

A jegybank intézkedései hozzájárultak a pénzügyi stabilitás fenntartásához, és a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások tompításában is számos területen élen járt - rögzítette.

A Magyar Nemzeti Bank azon kevés jegybankok egyike amelyik folyamatosan teljesítette elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. Helyesen és jól kezelte az eddig látott összetett gazdasági válságot - értékelt Szatmáry Kristóf.


Fidesz: a jegybank gyors és koordinált lépésekkel reagált a járványra


Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka rámutatott: az MNB egyik legfontosabb feladata, hogy a kormány működését segítse, támogassa gazdaságpolitikáját.

A járvány kitörése óta a jegybank közel 11 ezer milliárd forintnyi új forrást biztosított a magyar gazdaság számára. A hazai GPD másfél év alatt ledolgozta visszaesését, szemben a korábbi 2008-2009-es válsággal, amikor erre közel hat évre volt szükség - mutatott rá.

Kitért arra is, hogy a járvánnyal Magyarország stabil fundamentumok mellett nézhetett szembe. A 2013 utáni lépések megteremtették a hazai pénzügyi rendszer stabilitását, a bankrendszer ellenálló képessége folyamatosan nő, és az elmúlt évek intézkedései érdemben csökkentették hazánk sérülékenységét. Értékelése szerint az MNB gyors és koordinált lépések sorozatával reagált a járványra, teljesítette az elvárásokat, a célkitűzéseket, a magyar emberek érdekében végezte tevékenységét.


Jobbik: a jegybank beavatkozásai nem voltak tökéletesek


Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a jegybank elnökének számos esetben megfogalmazott, kormánnyal szembeni kritikái találkoznak a Jobbik rendszerkritikájával. Amikor azt javasolja, hogy fújja le a kormány a felesleges gigaberuházásokat, az teljes mértékben egyezik az ellenzéki párt álláspontjával - fűzte hozzá. Várják, hogy sorolják fel, konkrétan mely beruházások elhalasztását, leállítását javasolnák.

Évek óta visszaköszönő kérdés eközben a devizahitel-válság kezelése - mutatott rá. Úgy látta, Magyarország kormánya "meghunyászkodott" a bankrendszer előtt, amikor nem a felvételkori árfolyamon váltotta át a hiteleket, hanem lényegében piaci árfolyamon, és a jegybank ehhez segédkezet nyújtott.

Z.Kárpát Dániel kiemelte: a devizahiteleseken képzett haszon az MNB-nél landolt, de a visszacsatornázása a mai napig nem történt meg.

A termelési jelentésekben megjelenő mutatószámok a korrupció fokát, vagy a sajtószabadságot nem mérik - jegyezte meg, majd éles kritikával illette a közmédia tevékenységét.

Az alapkamatokat érintően folyamatosak a beavatkozások, ugyanakkor az infláció elszabadulását nem sikerült megakadályozni, és bizonyos hitelek törlesztőrészletei elszálltak - összegzett, hozzátéve: az MBN beavatkozása nem lehetett tökéletes, ha ezen folyamatoknak nem tudott gátat szabni. Úgy értékelt: "nem bízik Önökben a piac".



KDNP: sokkal ellenállóbb helyzetben érte Magyarországot a válság, mint 2008-ban


Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a pandémia berobbanása és az azt követő világméretű recesszió a 2008-2009-es gazdasági válsághoz képest Magyarországot sokkal egészségesebb, erősebb és ellenállóbb helyzetben érte. Volt költségvetési tartalék, a magyar háztartásoknak volt megtakarítása, a devizahitelek megszüntetésével az emberek nem voltak kiszolgáltatva a külföldi bankoknak adósrabszolgaként.

Összehasonlítva Magyarország 2008-2009-es és 2020-as helyzetét kitért arra is: az előbbi krízist baloldali gazdaságpolitika és jegybank kezelte, míg a mostani válságot nemzeti kereszténydemokrata. Már 2006-2007-ben öt százalék fölött volt az államháztartási hiány, majd a válság berobbanásakor a Gyurcsány-kormány megszorításokkal, adóemelésekkel, a családok, vállalkozások sanyargatásával válaszolt. Az akkori jegybankelnök, Simor András tevékenységének is köszönhetően elszabadultak Magyarországon a devizahitelek, azok aránya a teljes hitelállományra vetítve 70 százalék feletti volt. Rámutatott: 2020-ban nem egy végletekig kivéreztetett, kiszolgáltatott, megszorításokkal teli Magyarországot talált a járvány okozta válság, hanem egy tartalékokkal, erőforrásokkal, pénzügyi mozgástérrel bírót. A devizahitelek aránya 1 százalék alá csökkent, az államadósság a 2010-es 80 százalékot meghaladó szintről 2019-re 65,4 százalékra süllyedt - sorolta.

A magyar gazdaságpolitikának volt ereje, hogy tovább csökkentse a munkát és a vállalkozásokat terhelő adókat, visszaépítse a 13. havi nyugdíjat és teljesen adómentessé tegye a 25 év alattiaknak a munkavállalást, soha nem látott orvosbéremelést hajtson végre, minden korábbinál több forrást nyújtson családtámogatásokra. Ebből a munkából a jegybank is nagymértékben kivette a részét, következetes, szakmailag helytálló, a gazdaság versenyképességét szolgáló monetáris politikát folytatott, ami 2013 óta jellemzi az MNB-t - összegzett. Kiemelte: Magyarország mára elérte a járvány előtti teljesítményét, amire rajtunk kívül csak nyolc uniós állam volt képes.