MSZP: olyat vonatnának vissza velünk, amit képtelenség



Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy az ellenzéket oltásellenességgel vádolók jogi képtelenséget kérnek, amikor olyan javaslatot vonatnának vissza velük, amelyet a parlament már leszavazott.

Hozzátette: kormányoldalon valótlansággal vádolják az ellenzéket, hiszen a hivatkozott határozati javalat indoklásában szereplő kitétel nem a kínai vakcina betiltásárról szólt, hanem arról, hogy vizsgálóbizottság tisztázza, mi történik ezzel az oltóanyaggal kapcsolatban Magyarországon .

Az ellenzéki politikus megemlítette: a kormányoldal egyetlen vizsgálóbizottság felállítását sem pártolta a témában, ami szerinte azt mutatja, hogyan gondolkodnak az együttműködésről, az ellenzékről és a parlamentarizmusról.


Zárszó


A vita lezárását követően Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangoztatta: az ellenzék azt javasolta, hogy az Európai gyógyszerügynökség által nem engedélyezett vakcinákkal ne lehessen oltani.

Ez, tette hozzá, oda vezetett volna, hogy ma mintegy másfél millióval kevesebb honfitársunk volna beoltva; ők azok, akik orosz vagy kínai vakcinát kaptak.

Szerinte a felvetés szervesen kapcsolódik az ellenzéki "halálkampányhoz".

Önöknek az az érdekük, hogy kevesen olttassák be magukat, nagyobb legyen a baj, és ezt fel tudják használni a kormány ellen - címezte szavait az ellenzékhez az államtitkár.

Hozzátette: "végigvert" az országon a járvány, de ezzel a ténnyel visszaél az ellenzék.


A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló előterjesztés



Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló előterjesztés expozéjában kiemelte: a kormány célja a gyermekek védelme és érdekeik fokozottabb érvényre juttatása az őket érintő bírósági, hatósági eljárásokban. A javaslat a határokon átnyúló családjogi ügyekben szolgálja ezt a célt.

Mint mondta, a határon átnyúló szülői felügyeleti perekre, kapcsolattartási perekre és a gyermekek engedély nélküli külföldre vitelére vonatkozó, évtizedekkel ezelőtt kialakított szabályrendszer elavult. Az EU-ban 2016-2019-ig tartott a hatályos uniós szabályrendszer megreformálása. A törvényjavaslat az elkészült rendelet magyarországi végrehajtásához szükséges jogi szabályozást alakítja ki, másrészt túl is mutat azon.

Célja továbbá a gyermekek meghallgatáshoz való jogának megerősítése, előírva az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára a meghallgatás biztosítását, és hogy a gyermek véleményét életkorának és érettségének megfelelően figyelembe kell venni az eljárás során.

A törvényjavaslat másik lényeges eleme a gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos hágai egyezmény magyarországi végrehajtásának korszerűsítése. Célja a gyermek visszaviteléről szóló bírósági nem peres eljárás törvényi szabályozása, a több évtizedes jó gyakorlatok kodifikálása és a korábban nem kodifikált kérdések szabályozása. Cél továbbá az ilyen ügyek centralizált kezelése, ezért a javaslat szerint ezekben az eljárásokban kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bírság rendelkezik illetékességgel. A javaslat továbbá a jelenleginél rövidebb határidőket ír elő a gyermekelviteli eljárásokban.



Fidesz: az eddigieknél modernebb és részletesebb szabályozás született



Salacz László, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: javaslat célja a korszerűsítés, a különböző hatóságok feladatának rögzítése. A gyermekek érdekeit szolgálja, hogy a javaslat a gyermekelviteli ügyekben a jelenleginél rövideb határidőket ír elő. A javaslatban mind a központi hatóságok, mind a bíróságok, mind a gyámhatóságok feladatai között hangsúlyosan megjelenik a jogvita békés úton rendezése, a mediáció elősegítése, mert a gyermek érdekét az szolgálja a leginkább, ha a szülők meg tudnak állapodni.

Meglátása szerint az eddigieknél modernebb és részletesebb szabályozás hozzájárul a határon átnyúlóan szétszakadt családok jogvitáinak hatékonyabb rendezéséhez és a gyermekek érdekeinek fokozottabb érvényre juttatásához.



Jobbik: a javaslat a gyermekek érdekeit helyezi előtérbe



Csányi Tamás, a Jobbik vezérszónoka kiemelten fontosnak nevezte a gyermekek meghallgatáshoz való jogának erősítését. Ugyanakkor aggályosnak nevezete, hogy annak megítélése, hogy egy gyermek rendelkezik-e a javaslatban szereplő "ítélőképességgel", végső soron csak a meghallgatása után derülhet ki teljes bizonyossággal, és a bíróság mérlegelheti azt.

Rákérdezett arra is, hogy van-e elég kapacitása a Pesti Központi Kerületi Bírságnak, mint a jogellenesen Magyarországra hozott gyermekek visszaviteli eljárásának lefolytatására egyedül illetékes bíróságnak az eljárások kezelésére.

Csányi Tamás szólt arról is: a jogalkotóknak foglalkozniuk kellene a válás után nehéz helyzetbe kerülő, gyermeküket egyedül nevelő szülők helyzetével is, például a tartásdíjjal, és sokkal jobban kellene támogatniuk az egyszülős családokat.

Hozzátette: szintén a családokat segítené, ha a kormány olyan helyzetet teremtene, hogy ne kelljen az egyik szülőnek külföldre menni pénzt keresni, veszélyeztetve ezzel a család együtt maradását.