Köznevelési törvények módosítása


Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció vezérszónoka azt mondta: a törvényjavaslat nem oldja meg az oktatás alapvető problémáját, de vannak pozitív elemei. Helyesnek tartotta a tartósan beteg gyerekekre vonatkozó szabályozást és a diabéteszes gyerekek támogatását. Nem értett egyet viszont a katonai kollégiumok szabályozásával, valamint abszurditásnak nevezte az iskolaérettségi rendszer központosítását, erről szerinte a szülő és a pedagógus döntsön.

Szél Bernadett (független) kiemelte: az iskolaérettség megállapításának központosításával sok gyermek rosszul járt, mert szüleik nem nyújtottak be kérelmet. Fontosnak nevezte, hogy a gyermekek éretten kerüljenek iskolába, szerinte erről nem egy távoli hatóságnak, hanem az óvodapedagógusoknak kellene dönteni, akik nap mint nap látják a gyermeket.

Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló bejelentette, hogy az Országgyűlés Magyarországi nemztiségek bizottsága elfogadásra javasolja a törvényjavaslatot. Kiemelte: a nemzetiségek fennmaradása, nyelvük, kultúrájuk megőrzésének szempontjából a köznevelés kulcsfontosságú terület, és évről évre nő a nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő óvodák, iskolák száma is Magyarországon.

Csányi Tamás (Jobbik) több okból is aggályosnak nevezte a törvényjavaslat honvéd kollégiumokkal kapcsolatos részét, valamint érdeklődött az ilyen intézmények jelenlegi és tervezett számáról. Arról is beszélt, hogy szükségesnek látja a tankönyvpiac megnyitását, felkínálva a választás lehetőségét.

Dunai Mónika (Fidesz) a kormány családbarát intézkedéseinek eredményeként említette, hogy az Eurostat legfrissebb felmérése szerint két éve az Európai Unió átlaga felettiek a 2011 óta javuló magyar termékenységi adatok, miközben az uniós ráta romlik; sereghajtóból a középmezőnybe lépett elő az ország.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a vita lezárása után az elhangzottakra reagálva arról beszélt: az iskolai jelentkezési eljárás határidőinek megállapításakor lényeges szempont volt, hogy a tanévkezdés előtt véget kell érniük az eljárásoknak. Hozzátette: a törekvés lényege, hogy a január második felében beadott kérelmeket nyár elejére elbírálják.

Az óvodakötelezettségről szólva megemlítette: ez napi négy órát jelent, így marad idő, amit a családban tölthet a gyermek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szoros összefüggés van az óvodában töltött idő, az iskolára felkészítés eredményessége és a későbbi tanulmányi eredmény között.

A törvényjavaslatot jónak nevezve arról beszélt: nagyon komoly modernizáció ment végbe a területen azzal együtt, hogy korrekció alá vették az alkotmánybíróság által kifogásolt pontokat.


Megváltozott munkaképességűek


A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hangsúlyozta: 2010 után gyors és drasztikus döntés kellett a kilábaláshoz abból a "tébolyból", ahová a baloldali kormányok juttatták ezt a területet.

Példaként hozta fel, hogy kormányfőként Gyurcsány Ferenc is belátta, hogy átalakításra van szükség, de csak a Fidesz-kabinet tette meg ezt a lépést; arról beszélt, a baloldali kormányok "nem munkát, hanem rokkantnyugdíjat osztogattak", aminek az lett az eredménye, hogy 2012-re csaknem egymillióan kaptak ilyen ellátást.

Fülöp Attila elmondta: az ellátórendszer egy évtizeddel ezelőtti átalakításával az orvosi, foglalkozási és szociális szempontokat is érvényesítő, egységes, átlátható, a foglalkoztathatóságot erősítő szisztéma létrehozása volt a cél, egy olyan környezet, amely nem a passzivitásban tartást, hanem a munkaerő-piaci visszavezetést szolgálja. Ezért 2012-től az egészségi állapot, nem pedig a károsodás volt a megváltozott munkaképességűek vizsgálatának alapja, ezt pedig kiegészítették a rehabilitációs lehetőségek.

Hozzátette, így mára 940 ezerről 360 ezerre csökkent az aktív korú megváltozott munkaképességűek száma, míg körükben a foglalkoztatottság 18-ról 44 százalékra ugrott.

Fülöp Attila a terület átalakításáról elmondta: a terület kezelése egyszerre gazdasági döntés és szociális misszió, hozzátéve, a cél az, hogy "aki szeretne, az tudjon is dolgozni", és lebontsák azt a képzettársítást, hogy ezek az emberek nem képesek értéket előállítani.

Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: fontos, hogy a fogyatékkal élők lehetőséget kapjanak az államtól az életminőségük a javítására. Úgy vélte: a kormány 2011-ben jó irányba indult el a rokkantnyugdíjak rendszerének átalakításával. Hozzátette: a jelen javaslattal a kormány "kipipálja" az alkotmányos mulasztást, amelyet az Alkotmánybíróság állapított meg. A javaslat lehetőséget ad arra, hogy ha valakinek a 2011-es átalakítás miatt csökkent a keresete, akkor egyszeri 500 ezer forintos kompenzációt kapjon vagy pedig kérhet egy komplex felügyvizsgálatot - mondta. A Fidesz-frakció nevében támogatta a javaslatot.

Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka egyetértett azzal, hogy nem volt fenntartható és nagy valószínűséggel nem is valós helyzetet rögzített a 2011 előtti állapot, amikor az 1 millió főt közelítette a rokkantnyugdíjasok száma. Szerinte ugyanakkor azt nem tehette volna meg a kormány, hogy alkotmánysértően törvényt módosít, és ezzel egyik napról a másikra tízezres, százezres nagyságrendben tesz tönkre egzisztenciákat.

Méltatlannak nevezte, hogy ezeket az embereket most egy ilyen összeggel akarja "megvásárolni", "megtéveszteni" a kormányzat.