Jobbik: magyar adófizetők pénzéből csak magyarok által betöltött munkahelyek létrehozását lehessen támogatni!



Z. Kárpát Dániel (Jobbik) napirend előtti felszólalásában azt kifogásolta, hogy miközben vendégmunkások tízezrei, százezrei érkeznek "áramvonalassá tett úton" Magyarországra, tavaly több mint 280 ezer álláskereső volt Magyarországon, Európa legszűkmarkúbb álláskeresési rendszerében.

Szorgalmazta, hogy a kormány a vendégmunkások lakhatására és ellátásra fordított pénzt költse a magyar álláskeresők ingyenes átképzésre, valamint a külföldön dolgozó magyarok hazacsábítására.

A Jobbik javasolja a magyar kvótát, amely szerint magyar adófiezetői pénzéből csak olyan munkahelyek létrehozását lehetne támogatni, amelyeket magyar emberek fognak betölteni.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában leszögezte, külföldi munkaerő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkavállalóval nem tölthető be az adott munkahely.

Jelezte, az elmúlt évtizedben számos tanfolyam, tréning igyekezett a munkanélkülieket, a pályakezdőket a munka világába vezetni.

A 2022 decemberétől elérhető vissza nem térítendő támogatásokkal 9 ezer ember munkavállalását tette lehetővé a kormány. 2023 augusztus végéig több mint 950 cég részesült képzési támogatásban, a képzésbe vontak száma meghaladta a 46 ezret, továbbá 26 ezer ember részesült bértámogatásban.

Kitért arra is: sorozatban hetedik éve többen költöznek haza Magyarországra, mint ahányan kivándorolnak, 2022-ben 24 ezer állampolgár tért vissza az országba.

2010 óta egymillióval növekedett a foglalkoztatottak száma, vendégmunkások alkalmazására kizárólag hiányszakmákban, meghatározott időre, a jogszabályban meghatározott, szigorú feltételek mellett kerülhet sor.



Momentum: Orbán Viktor szerezze meg az uniós forrásokat



Gelencsér Ferenc (Momentum) szerint a kormány és Orbán Viktor felelőssége, hogy Európa legnagyobb drágulásával találja magát szemben a magyar ember.

Azt is mondta, szeretné ha Orbán Viktor elismerné a kormány felelősségét a tarthatatlan költségvetési és gazdasági helyzet miatt.

A kormány magyar embereket sújtó intézkedései között említette a kata eltörlését, a városi csok megszüntetését, a jövedéki adó emelését, a gyógyszeradót, a céges adó emeléslét, a vasútvonalak megszűntetését, a védőnői hálózat szétverését, az állami beruházások leállítását. Ezek a magyar nemzet elleni húsbavágó intézkedések voltak - értékelt az ellenzéki politikus.

Hol vannak az EU-s pénzek? - tette fel a kérdést, hozzátéve, nem újabb miniszterrel kellene megoldani a problémát, hiszen az uniós pénzek hazahozatala a miniszterelnök feladata, felelőssége. Meglátása szerint Orbán Viktor nem akarja megszerezni az uniós forrásokat, nem akarja, hogy az ország ezekkel a pénzekkel átlátható módon erősítse meg a kulcságazatait.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy értékelt: a Momentum a tavaszi kordonbontó akciói sikertelensége után más kommunikációs irányt keres.

A "hol vannak az EU-s pénzek?" kérdésre az államtitkár azzal a kérdéssel felelt: "a momentumos politikusok mit nem tettek meg azért, hogy ezek az uniós pénzek ne érkezzenek meg Magyarországra?". Szerinte az ellenzéki politikusok reggel, éjjel, meg este próbálják megakadályozni, hogy a magyar pedagógusok bére uniós forrásból is emelkedhessen, hogy magyar kórházakat uniós pénzekből is felújítsanak, hogy új utakat, vasútvonalakat korszerűsítsenek - sorolta.

Rétvári Bence szerint a Momentum politikusai legfeljebb bocsánatot kérhetnek a parlamentben, hogy arra használják uniós parlamenti mandátumukat, hogy megakadályozzák a magyar embereket előbbre jutásukban.


MSZP: részvétlen világot teremtett a Fidesz


Komjáthi Imre (MSZP) arról beszélt, "egy részvétlen világot teremtett" az elmúlt 13 év kormányzása, "rengeteg a kudarc és az átverés", "csapágyasra adóztatják az egyszerű, dolgozó magyar embereket".

Lent kell több pénzt hagyni, az alapokat kell megerősíteni, ha az egész társadalmat akarjuk megemelni - mondta, az alacsonyabb fizetések személyi jövedelemadójának nullára csökkentése mellett érvelve.

Azt hangsúlyozta, egyszerű és a mostaninál igazságosabb adórendszer kell, amelyben a mediánbérig megtartanák, felette fokozatosan kivezetnék az adójóváírást, amivel szerinte 2,3 millió ember járna jobban. Azt sürgette, még az idén nyolc százalékkal emeljék a fizetéseket, benne a minimálbért és a garantált bérminimumot is.

Válaszában Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, az Országgyűlés "nem kívánságműsor", majd azt hangsúlyozta, a minimálbér adóztatásának eltörlése a sávos szja-rendszer visszahozatala, az egyformán adózás elvének sérelme volna, ráadásul szerinte a baloldal nem állna meg egy újabb sávnál.

Felvetette: ebben az esetben "lényegében értelmét veszti" a családi adórendszer, hiszen a nullás kulccsal nem lehet igénybe venni a kedvezményeket. Ez a jelenlegi kormány elveivel, adópolitikájával, családpolitikájával teljes mértékben ellentétes - fogalmazott Tállai András, hozzátéve, így ezzel "egymillió családtól vonnának el támogatást", a minimálbér nulla százalékos szja miatt pedig más adónemeket kellene emelni.

A jelenlegi adórendszer igenis igazságos és arányos a magyar dolgozók számára - jelentette ki az államtitkár.