TV műsor

OGY - Krónika 6. rész (zárszámadás)

Belföld, 2020.10.21

A 2019-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitája államtitkári és képviselői felszólalásokkal folytatódott szerdán az Országgyűlésben.



Államtitkár



Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára azokra az ellenzéki kritikákra, miszerint hurráoptimizmust mutat a zárszámadás, úgy reagált: "hál'Istennek", hogy a gazdasági növekedés nagyobb lett, mint tervezték, illetve a foglalkoztatás és a reáljövedelmek is nagyobb mértékben növekedtek, mint gondolták.

A gazdasági növekedés tekintetében 4,1 százalékkal kalkuláltak, ehelyett 4,6 százalék lett, a beruházások a tervezett 7,5 százalékos növekedéshez képest 12,2 százalékkal növekedtek, a háztartások fogyasztása 3,9 százalék helyett 4,2 százalékkal emelkedett, a foglakoztatás a versenyszférában 1,9 helyett 2 százalékkal bővült, a nettó átlagkeresetek pedig 8,8 százalék helyett 11,4 százalékkal bővültek - sorolta az államtitkár. Elismerte, hogy az infláció is magasabb lett a tervezettnél - 2,7 százalék helyett 3,4 százalék - de - hangsúlyozta - a nettó átlagkeresetek növekedése ezt bőven meghaladta.

Kiemelte: vannak olyan tényezők is, ahol állandóság van, így az államadóssági ráta csökkent és az államháztartás pozícióit is meg tudták őrizni. Úgy értékelt: a tervezettől eltérő számok miatt a kormányoldalnak inkább elismerést kellene kapnia az ellenzéki padsorokból a szidás helyett, hiszen ha az ellenzék prognózisa valósult volna meg, akkor most nem ilyen számokról beszélnének.

A Jobbik kritikáira reagálva kijelentette: a kormány gazdaságpolitikája jobboldali szellemiségű, családban és nemzetben gondolkodik, ami tükröződik a családtámogatásokban és a határon túli magyarok támogatásában is. Az államtitkár vitatkozott azzal a kijelentéssel is, hogy a kormány nem a nemzeti cégeket hozza pozícióba, szerinte ugyanis az új adónemek - a kata és a kiva - döntően éppen a hazai tulajdonú kis és közepes vállalkozások számára jelentenek kisebb adót.

A foglalkoztatásról szólva kiemelte: európai módszertan számítják ki ezeket az adatokat, amelyek szerint 2019-ben és a megelőző években kimagasló mértékben emelkedett a foglalkoztatási ráta. Arra is kitért: a minimálbéren foglalkoztattak adózás utáni reáljövedelme 2010 óta radikálisan növekedett.

Az árfolyammal kapcsolatos kritikákra úgy reagált: a kormánynak nincsen árfolyamcélja, mert nem akarja a piacokat befolyásolni. "A forint szabadon lebeg" - fogalmazott. Ugyanakkor elismerte: kétségtelen tény, hogy az elmúlt időszakban a forint árfolyama az euróhoz képest gyengült, de ez azért történt, mert világméretű gazdasági válság van, és ennek folyamatnak a részeként a térségben lévő országok fizetőeszközének árfolyama szintén gyengül.

A nyugdíjakkal kapcsolatban kiemelte: 2019-ben novemberében kiegészítő nyugdíjemelés volt, 2010-hez képest pedig 10 százalékkal emelkedett a nyugdíjak reálértéke.

Visszautasította azt az ellenzéki vádat, hogy a családtámogatások esetében a kormány "aljas trükközést, statisztikai hazudozást" hajt végre. Hangsúlyozta: a zárszámadásban lévő minden adat a kormány legjobb tudomása szerinti valóságot tükrözi, Jelezte: ha a Nők 40 programot kiveszik a számok közül, akkor is európai viszonylatban kimagasló a családok támogatása Magyarországon.

Az állami működési kiadások növekedését számon kérőknek azt mondta: a növekedés annak köszönhető, hogy 30 százalékos béremelést kaptak a központi igazgatási szerveknél dolgozók. Kitért arra is: a jóléti kiadások, ezen belül az oktatásra és az egészségügyre fordított források nominálisan és reálértéken is növekedtek.


Fidesz: jól tervezett volt a tavalyi költségvetés


Szabó Zsolt (Fidesz) szerint valamennyi ellenzéki párt elismerte, hogy az óvatosság elve alapján összeállított tervezés jól működött.

Az embereknek a munkahelyteremtés a legfontosabb, majd a közutak, utána az intézmények. Ezen elemek a tavalyi költségvetésben mindenütt nyomon követhetők - mondta.

Szólt a fejlesztési lehetőségekről, a többi között az energetikai hatékonysági beruházásokra, az innováció támogatására. Mindez szerinte a munkahelyteremtést segíti.

A családpolitikáról szólva közölte: ez lehetővé teszi a fiatalok helyben maradását, hogy ott jelentkezzenek friss munkaerőként.

A nyugdíjakról szólva közölte: a 2019-es büdzsé többletéből az idősek nyugdíjprémiumot kaptak. Egy ilyen zárszámadásra nyugodtan igent lehet mondani - jelentette ki.

Az egészségügyi alapellátásról szólva közölte: a háziorvosok meg vannak elégedve a Magyar falu program által biztosított eszközfejlesztésekkel, épületfelújításokkal. A pénzügyi tételek az elmúlt időszakban kevésbé merültek fel, mivel működőképesnek tartják az ellátást.


MSZP: elhibázott az inflációkövető nyugdíjemelés


Korózs Lajos (MSZP) kevesellte a méltányossági nyugdíj összegét, és azt is, ahányak számára megítélik ezt a juttatást. Kifogásolta azt is, hogy az inflációt tavaly alultervezték, így a nyugdíjasok csak novemberben kapták meg a nekik járó emelést.

Egyszeri segélyre talán nagyobb szükség lenne, mint méltányossági emelésre - hangsúlyozta. Az a 12,2 milliárd forint, amit rezsiutalványra fordítottak, szerinte jobb helyre is kerülhetett volna.

Elhibázottnak nevezte az inflációkövető nyugdíjemelés technikáját, mivel 2017 óta látszik, hogy drasztikusan lemaradnak a nyugdíjak a bérektől. Mára egy átlagos nyugdíj 52 százalékát teszi ki egy átlagos bérnek, ami minden nyugdíjas helyzetét konzerválja.

Szólt az élelmiszerek jelentős drágulásáról is, valamint arról, hogy ezen kiadások a nyugdíjasok kasszájában nagyobb arányt tesznek ki.

Bírálta, hogy az államháztartás kiadásai jelentősen nőttek, amit a családtámogatások nem követtek.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!