OGY - Krónika 7. rész (azonnali kérdések)

Belföld, 2021.10.18

A Médiatanács elnökének kinevezéséről, az orvosi ügyeleti rendszerről és a rokkantnyugdíjasok kárpótlásáról is a volt szó hétfőn az azonnali kérdések között az Országgyűlés ülésén.



Jobbik: meddig folytatja a Fidesz az egypárti túlhatalom kiépítését?



Brenner Koloman (Jobbik) azzal vádolta a Fideszt, hogy egypárti túlhatalmat épít ki, egypárti kinevezéseket hajt végre, minden állami szervet meg akar szállni. Szerinte ezt szolgálja a Polt Péter legfőbb ügyészt kétharmados védelemben részesítő törvényjavaslat, de az is "szégyen és gyalázat", hogy a médiatanács elnökét lemondatta a kormányoldal, hogy újabb 9 évre a saját delegáltját nevezhesse ki. Azt ígérte: a jövő tavasszal felálló nemzeti egységkormány megszünteti majd az egypárti túlhatalmat.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta: mindenhol a világon, ahol bizonyos tisztviselőket a felesnél nagyobb, tehát kétharmados többséggel választanak meg, ott a megbízatás megszűnése is csak ilyen többséggel történhet meg. Ez alól kivétel nincs, normális jogászt nem talál, aki mást mond - jegyezte meg.

Brenner Koloman reagálásában beismerő vallomásnak nevezte a miniszter szavait, és hangsúlyozta: az EBESZ-megfigyelők már a 2018-ban is leszögezték, hogy a torz médiahelyzet miatt nem volt fair a választás, és azóta a kormány még inkább torzította a médiapiacot. Arra is kitért, a Jobbik kiáll a közvetlen köztársasági elnök választás mellett, mert a kormánypártok arra készülnek, hogy az államfőt is az "utolsó utáni pillanatokban" válasszák meg.

Gulyás Gergely viszonválaszában kiemelte: annak ellenére, hogy az EBESZ-misszió a kormányzat iránti túlzott elfogultsággal aligha volt vádolható, azt állapította meg, hogy a választások szabadok voltak Magyarországon.

Leszögezte: a Médiatanács tagjait az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, arról pedig, hogy hogyan lehet kétharmados többséget létrehozni, a választópolgárok döntenek.

A különbség az, hogy a kormányoldal hisz a demokráciában, és ezt tiszteletben tartja, az ellenzék pedig nem hisz a demokráciában, ezért ezt nem tartja tiszteletben - fogalmazott.



MSZP: mikor szüntetik meg a kaotikus állapotokat a Hajdú-Bihar megyei ügyeleti ellátásban?



Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt: július 1-től új ügyeleti rendszert vezettek be Hajdú-Bihar megyében, az Országos Mentőszolgálat vette át az ügyeletek a működtetését, azonban orvosok és szakdolgozók azt jelzik, hogy kaotikusan működik a rendszer.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt válaszolta: Magyarországon van történelmi hagyománya, hogy a mentőszolgálat működtesse az ügyeleti ellátást. Jelezte: azért egy megyében vezették be ezt a rendszert, hogy meglássák, működik-e most is, ugyanúgy, mint évekkel ezelőtt. Hozzátette: a betegek visszajelzései pozitívak voltak, a programokhoz csatlakozott 21 ügyeleti telephely, és ezeknek mindegyikén speciális járművel és felszereléssel magasan képzett szakemberek látják el az ügyeleti szolgálatot.

Bangóné Borbély Ildikó konkrét válaszokat kért az államtitkártól azt kérve: "egyszer az élétben ne hazudjanak".

Rétvári Bence viszonválaszában leszögezte: alaposan előkészítették ezt a változást, és az önkormányzatokon, illetve a sajtón keresztül részletes tájékoztatást adtak mindenkinek.



DK: miért tolják jövő márciusig a rokkantnyugdíjasok kárpótlását?



Varju László arról beszélt, a rokkantnyugdíjakkal kapcsolatos 2011-es törvény alkotmányellenesnek bizonyult, ezért idén áprilisban a kormányoldal beterjesztett egy olyan jogszabályt, amiben 500 ezer forintos kárpótlást ígért az érintetteknek, ha lemondanak minden további jogukról. Ugyanakkor - folytatta - a kifizetést jövő év márciusáig tolták ki. Miért húzzák az időt? - kérdezte.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter felhívta a figyelmet arra: a 2021 áprilisában elfogadott törvényt - amely szerint március 31-ig történik meg teljes kifizetés - valamennyi párt támogatta.

Varju László úgy reagált: a kormány alkotmányellenes javaslata több mint másfél millió forint kárt okozott az érintetteknek, ennek fejében csak félmilliós kárpótlást ígérnek, és ezt sem fizetik ki idén.

Gulyás Gergely viszonyválaszában azt hangsúlyozta: bizonyára követett el hibát a kormánytöbbség, bár ezt a jó szándék szülte, hiszen az "egymillió rokkantnyugdíjas országát" a baloldali kormánytól örökölték meg. Szerinte helyes, hogy ezt felülvizsgálták, de volt egy olyan eljárási nehézség, amit az Alkotmánybíróság nemzetközi szerződésbe ütközőnek ítélt, az ennek jóvátételére elfogadott jogszabályt pedig Varju László is megszavazta.

Hozzátette: nem korrekt ezért, hogy a DK-s képviselő a saját maga által is megszavazott jogszabály végrehajtását kéri számon.



Az LMP egy kistarcsai "bűzügyről" érdeklődött



Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt, hogy Kistarcsa néhány területén a helyi szeméttelep működése miatt bűz, depóniagáz terjeng. A lakók a szúrós szagú gáz miatt hatóságoknál kilincseltek, de eddig nem született megoldás - tette hozzá, azt kérdezve, kihez forduljanak a lakók?

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a környezetvédelmi hatóság a panaszokat kivizsgálja, a bejelentéskor kimegy a helyszínre. Érzékszervi vizsgálatokról van szó és a környezetvédelmi hatóság munkatársai egyetlenegyszer sem találkoztak ezzel "a bűzhatással" - közölte.

Szerinte a bűz nemcsak szeméttelepekről jöhet, hanem állatifehérje-feldolgozó üzemekből is származhat.

Kijelentette: ezek a gázok, bár rendkívül kellemetlenek, de nem károsak. Amennyiben bebizonyosodik, honnan ered a bűz, a kibocsátó ellen eljárást indítanak - mondta.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!