Jobbik: indokolt-e az iskolák nyitása?


Rig Lajos (Jobbik) azonnali kérdésében felhívta a figyelmet arra, hogy a harmadik hullámban a koronavírus gyorsabban terjed, mint korábban, és sokkal több a betegek közt a gyermek. Kétszer annyi gyermek igényel kórházi kezelést, mint a járvány korábbi szakaszában - emelte ki. Úgy fogalmazott: semmi nem indokolja az iskolák újranyitását.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett: a Jobbik politikusai nem az iskolák, hanem az éttermek és a sörözők megnyitását javasolták akkor, amikor a koronavírus brit mutánsa elkezdett terjedni. Hozzátette: a pedagógusok oltása soron kívül zajlik, hogy mire újraindulnak az iskolák, minden regisztrált pedagógust beoltsanak.



KDNP: hol tart a pedagógusok oltása?


Szászfalvi László (KDNP) közös célnak nevezte, hogy a digitális oktatás helyett a tanítás személyesen folytatódjon és a kisgyermekek szülei dolgozni mehessenek. Ehhez egyfelől az intézményi feltételeket, másfelől a biztonságos oktatást kell megszervezni, amelynek legfőbb támasza a pedagógusok soron kívüli beoltása - mondta. Hozzátette: a kormány a döntéssel eleget tett a pedagógusok és az őket képviselő szervezetek kéréseinek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában közölte: a pedagógusok közül az elmúlt napokban 78 ezren kaptak behívót, akiknek 85 százaléka - 66 685 ember - jelent meg az oltásra. A soron kívül oltást megelőzően már 34 ezer iskolai dolgozó kapta meg a vakcinát, ami azt jelenti, hogy már több mint százezren vannak közülük, akiket beoltottak. A további regisztráltak a következő napokban kapnak lehetőséget az oltásra - jegyezte meg.


Minority SafePack


A parlament ezt követően áttért a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájára.

Pánczél Károly (Fidesz), a Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke előterjesztőként elmondta: az általa vezetett testület egyhangú szavazással támogatta, hogy a parlament álljon ki a Minority SafePack mellett, és emelje fel szavát az Európai Bizottság (EB) döntése ellen, amely elutasította a kezdeményezést.

A Minority SafePack történetét felidézve kiemelte: 1,1 milliónál több aláírást gyűjtöttek össze a szervezők, az Európai Parlament nagyon nagy többséggel támogatta a polgári kezdeményezést, ám idén január közepén az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem indít jogalkotást a Minority SafePack nyomán.

Pánczél Károly cinikusnak nevezte a döntést, amellyel szerinte hiteltelenné vált az Európai Bizottság és az európai polgári kezdeményezés intézménye is.

Hozzátette: a bizottsági elutasítás indokolatlanul maradása miatt jogi úton is fel lehet lépni a döntés ellen, emellett szolidaritási akciókkal, döntésekkel kell napirenden tartani az ügyet.

Hangsúlyozta: a nemzeti sokszínűség nem veszélyforrás Európában, hanem erőforrás. Megjegyezte, a magyarságot és Európa nemzeti jövőjét is erősítheti ez a kezdeményezés.



A kormány támogatja az előterjesztést


Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, noha az EU jelmondata az egység a sokféleségben, az unióban eddig nem tudták a kisebbségi jogok korlátozását és azok káros hatását megelőzni.

Az előterjesztést a kormány támogatásáról biztosítva arról beszélt: megdöbbenést váltott ki a Minority Safepack-kel kapcsolatos európai bizottsági döntés, majd kijelentette, felmerül a kérdés, mit is jelent a demokrácia az Európai Unióban.

Hozzátette, ebben az esetben demokráciadeficitről és az EB hitelvesztéséről beszélhetünk.

Kitért arra, hogy a bizottság egy az Európai Parlament minden frakciójának többsége által támogatott kezdeményezést utasított el.



Fidesz: 50 millió uniós polgár akarata ez


Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka arra emlékeztetett, 50 millió ember él uniós polgárként saját szülőföldjén kisebbségben, s közülük sokan nap mint nap akadályokba ütköznek, amikor anyanyelvüket, nemzeti szimbólumaikat akarják használni, hagyományaikat gyermekeiknek adnák tovább.

Hozzátette, el kell érni, hogy Brüsszel belássa, nem lehet szőnyeg alá söpörni 50 millió uniós polgár akaratát.

Azt hangsúlyozta: Magyarország felemeli a szavát határon túli közösségei védelmében. Az európai stabilitás egyik alapfeltétele, hogy ne terheljék lokális konfliktusok a közösség működését - hangoztatta.

Szükséges lenne, hogy az Európai Unió végre, a migránsok jogai helyett az őshonos európai kisebbségek jogaival is foglalkozzon - jelentette ki Zsigmond Barna Pál, frakciója támogatásáról biztosítva az előterjesztést.