Fidesz: igen a javaslatra



Pósán László, a Fidesz vezérszónoka előzetesen jelezni kívánta, hogy a Nemzeti Földalapot érintő pont alapján nincs félelemre ok, az intézmények az eddig is használt, oktatáshoz kapcsolódó földterülethez szereznek vagyonkezelési jogot. Nem fog csökkenni az állami földterület - rögzítette.

Üdvözölte a pedagógusképzés területén várható változtatásokat, és azt, hogy a finanszírozással összefüggésben beemelik az értékelési szempontok közé a nemzetközi visszajelzéseket. Fontosnak tartotta, hogy ezen szempontok az intézményeken belül - az egyes karoknál, intézeteknél is - hangsúlyosan jelenjenek meg.

Hasznos az a pont, amely szerint az állami felsőoktatási intézményekkel megegyező feltételek mellett kapjanak állami finanszírozást az egyházi, és alapítványi felsőoktatási intézmények - mutatott rá Pósán László. Jelezte: a szakminiszter mellett az államháztartásért felelős miniszter egyetértésére is szükség lesz.

Pozitívnak tartotta, a pedagógiai alkalmassági vizsga jelen formában való megszüntetését, az ugyanis nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, 15-20 perces elbeszélgetésből sok minden nem derül ki. Az alkalmasság folyamatos kontrollja épüljön be a pedagógus képzésbe - szorgalmazta.


Jobbik: nincs koncepció az átalakításban


Brenner Koloman (Jobbik) kijelentette: ahogy az elmúlt tíz év egyetemi összevonásaiban sem látott koncepciót, úgy a mostaniban sem.

Közölte: elfogadja, hogy a magyar felsőoktatás rendszerében helye van a magánintézményeknek, de szerinte nem mindegy, ezek milyen állami támogatást kapnak. Sérelmezte, hogy mindez egy fenntartói döntéstől függ.

A tanárképzésről szólva igazat adott Pósán Lászlónak (Fidesz) abban, hogy az osztatlan képzés ismételt bevezetésekor az alkalmassági vizsga csak a legkirívóbb eseteket tudta kezelni. Ennek eltörlése ugyanakkor veszélyes - mondta.

Van pedagógushiány - jelentette ki, hangsúlyozva: egy kiemelt nemzetgazdasági ágazatban nem nézhető ez tétlenül. A technikai jellegű módosítások pedig szerinte nem kezelik a tanárhiányt.

Szerinte az európai szervezet véleményét is figyelembe kell venni az akkreditációkor.

Támogatható lehetne egy nagy agráregyetem - mondta -, azonban egy földrajzilag széttagolt intézmény nem lesz jobb vagy olcsóbb attól, hogy egybe forrasztják.

A finanszírozási rendszer átalakítását ugyanakkor üdvözölte, azt, hogy az oktatási, a kutatási és a fenntartási költségek is megjelenjenek abban.


KDNP: a felsőoktatás színvonala miatt fejlesztenek hazánkban a multicégek


Nacsa Lőrinc (KDNP) köszönetet mondott a tanároknak a magas szintű helytállásért a koronavírus-járvány alatt.

Rámutatott, a magyar oktatás színvonalának köszönhető, hogy számos multinacionális vállalat választotta Magyarországot kutatási területének.

Emlékeztetett a Gyurcsány-kormány időszakára, amikor iskolákat zártak be. A jelenlegi kormányzat alatt azonban az építkezés folyamatos, és mintegy 1200-zal több oktató van jelen a felsőoktatásban - mutatott rá.

A jelenlegi módosítás még hatékonyabbá és sikeresebbé teszi a működést - vélekedett.

Dicsérte az osztrák mintára megvalósuló "háromlábú" finanszírozási modellt, mert szerinte nem lehet csak a hallgatószám függvénye egy intézmény támogatása.

Szólt arról is, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság első pályázatra taggá válhatott az európai minőségbiztosítási rendszerben.

"Van keresnivalónk a nemzetközi felsőoktatási piacon", ezt bizonyítja a több mint 30 ezer külföldi diák is - mutatott rá.


Az MSZP élesen bírálta a javaslatot


Gurmai Zita (MSZP) szerint az előterjesztés arról árulkodik, hogy "a kormányoldal fejében nincs semmilyen egységek koncepció". Decentralizációról beszélnek, miközben a közoktatásban korábban nem látható centralizációt hajtottak végre - fűzte hozzá.

A Corvinus Egyetem még nincs egy éve alapítványi fenntartásban, így nincs kellő tapasztalat arról - mondta, kifogásolva, hogy az egyetem a hivatkozási alap az átalakításhoz. Számos intézmény összevonását is sérelmezte, és feltette a kérdést: mit keres Gödöllőn a kaposvári művészeti kar?

Elfogadhatatlannak nevezte azt a törekvést, hogy kevesebb hallgató járjon a felsőoktatásba. Szerinte bizonytalan helyzetbe sodorják a jelenleg közalkalmazotti státuszban dolgozókat is az alapítványi fenntartás által.

Úgy fogalmazott: a Fidesz célja "a lehető legteljesebb pártállami kontroll felállítása", hiszen az egyetemek mindig is a szabadság fészkei, a kritikus gondolkodás melegágyai voltak, ráadásul vagyonuk is van.

Felmérte-e bárki is mekkora állami vagyonvesztéssel jár mindez? - kérdezte, rámutatva, az intézmények jogosultak lesznek a vagyon értékesítésére, amelyre szerinte már "várnak a fideszes oligarchák". Arra sem látott garanciát, hogy az intézményeket független vezetők irányítják majd.

Hozzátette: az alapítványi forma nem segíti majd a társadalmi mobilitást sem, hiszen nincs garancia a nehezebb helyzetben lévők továbbtanulására.